Page 3

A TARTALOMBÓL: 7. ELHIVATOTTAK A VÉGEKEN Értékmentők – II. rész Kóka Rozália 12. Enyhébb vagy erősebb elhajlás Rácz Mihály 14. Emlékezés Karsai Zsigmondra Lukács Péter 15. Iskola másként Németh Nóra 16. KESERÉDES DERŰ Pétër László székely „panoptikuma” Kóka Rozália rovata 18. Dudán innen, dudán túl... Grozdits Károly 24. A miskolci táncház négy évtizede Boncsér Gábor 25. Bartók Béla kiadatlan öröksége Kiss Eszter Veronika 26. Dél-Dunántúl hímes templomai Zentai Tünde; Szirtes Gábor 34. A huszonötödik tavasz Antal László 36. TALLÓZÓ Eötvös Károly: A Balaton 38. Ötven éves a Villő... Takács András 39. SZÉKI TÖRTÉNETEK Félelmetes idők Kocsis Rózsi – Juhos Kiss Sándor 42. ÉTELEK – HAGYOMÁNYOK Żurek, borcs, cibere és társaik Juhász Katalin 46. MAGTÁR Kakuk Timika: Rögzítve 3. 50. A Csángó Fesztivál huszonöt éve Péterbencze Anikó 53. A „néptánctagozat” jubileuma Hortobágyi Gyöngyvér 54. Sue Foy angol nyelvű ismertetője

Népzenegyűjtés a Fonóban – I. A Hagyományok Háza a Magyar Holokauszt Emlékév keretében 2014 őszén tíz alkalmas népzenei gyűjtés- és koncertsorozatot valósított meg a Fonó Budai Zeneházban, ahol szeptember 10. és december 20. között kéthetente egy-egy zenekart láttunk vendégül a Kárpát-medence különböző területeiről. A sorozatban elsősorban az 1997 és 2001 között lezajlott Utolsó Óra gyűjtőprogramra érkezett cigányzenészekből válogattunk, és olyanokat igyekeztünk bemutatni, akiknek munkásságában jelen van a zsidó és cigány népzenei hagyomány, illetve akiknek repertoárjában fellelhetőek a cigánysághoz vagy a zsidósághoz kötődő énekek, hangszeres dallamok. Emellett olyanok is érkeztek, akik korábban nem jártak a Fonóban. Az előkészítés során a helyi szervezők otthonaikban keresték fel a kiválasztott cigányzenészeket, egyeztették velük az utazás és az itt tartózkodás időpontját, feltételeit. Az ideutazás mindig keddi napon, a hazautazás pedig csütörtökön történt. A szerdai gyűjtéseket olyan tapasztalt népzenekutatók vezették, mint Agócs Gergely, Kelemen László, Pál Lajos és Pávai István, valamint jómagam, Árendás Péter. A gyűjtések során az énekes és hangszeres dallamok mellett a zsidósággal és a cigányokkal kapcsolatos számtalan visszaemlékezés, történet is rögzítésre került. Az egész napos gyűjtés utáni esti táncházban egy közel órás koncert során a nagyközönség is megismerhette a zenészeket és a legérdekesebb dallamokat. Ezek a gyűjtő által szerkesztett és vezetett koncertek olyan szakmai előadások voltak, amelyeken a nyolcvan-száz fős közönség nemcsak a dallamokat hallgatta meg, hanem gazdag háttér-információt is kapott hozzájuk. A gyűjtések során mintegy hetven órányi hang- és filmfelvételt, hozzávetőlegesen hatszáz dallamot rögzítettünk, ezek a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Archívumába kerültek. Feldolgozásuk után a Hagyományok Háza a Folklór Adatbázisban (folkloredb.hu) teszi hozzáférhetővé és kutathatóvá az anyagot. * Általános tapasztalatok Az Utolsó Óra gyűjtések óta eltelt másfél évtized sajnos igazolta a program elnevezésének jogosságát. Az akkor Budapesten járt

zenészek, énekesek többsége már eltávozott közülünk, és a hagyományos zenei tudás csak alig néhány helyen öröklődött tovább. A legtöbb településen már nem működik teljes zenekar, a hozzánk érkező bandák muzsikusait több faluból kellett összetoborozni. A gyűjtések során eddig fel nem vett, ismeretlen dallamot – egy-két kivételtől eltekintve – nem találtunk, de annál több értékes szóbeli közléssel, információkkal sikerült kiegészíteni korábbi ismereteinket. Adatközlőink érdekes történeteket meséltek az idősebb falusi muzsikusokról, sokat megtudtunk a rokoni kapcsolatokról, a prímások repertoárjának alakulásáról, a dallamok használatáról, a helyi szokásokról. Elsősorban a cigány és a zsidó repertoárról kérdeztünk, ez persze nem annak eredetére vonatkozott, hanem arra, hogy melyik etnikum használta az adott dallamot. A cigányok mulatónótái, virrasztóénekei között például számtalan magyaroktól átvett dallam található, ezeket több helyen csak ők őrizték meg, és sajátjuknak tekintik (például a Nincsen rózsa... vagy az Én az éjjel nem aludtam egy órát... szövegkezdetű dallamokat). Erdélyben a cigányoknak játszott repertoár igen egységes, ugyanannak a dallamnak számtalan variánsát megtaláljuk Kalotaszegtől Háromszékig majd’ minden banda repertoárjában. Mivel a Fonóba érkező muzsikusok szinte kivétel nélkül a II. világháború után születtek, zsidóknak már nem zenéltek. Az általuk játszott ilyen dal-

A programsorozat keretében a következő zenekarokkal készült hangfelvétel: 2014. szeptember 10. – Joszif Csernyavec és zenekara (Técső, Kárpátalja), valamint Mihai Emil és zenekara (Buza, Mezőség, Erdély) 2014. szeptember 24. – Berki Pál, Tamás János és zenekara (Feled, Felsővály, Gömör, Felvidék) 2014. október 8. – Csengeri Andrei „Árpi” és zenekara (Magyarszovát, Mezőség, Erdély) 2014. október 22. – Horváth András és zenekara (Tiszakóród, Szatmár) 2014. november 5. – Lantoş Niculae és zenekara (Nagybánya, Máramaros) 2014. november 19. – Moldovan Remus, Moldovan Giani és zenekara (Mezőörményes, Nagysármás, Mezőség, Erdély) 2014. december 3. – Macingo Naţi „Kicsi Náci” és zenekara (Magyarpalatka, Mezőség, Erdély) 2014. december 17. – Sztojka György és zenekara (Kolozs, Erdőalja, Erdély) 2014. december 20. – Jámbor István és zenekara (Szászcsávás, Vízmellék, Erdély)

Címlap: Hidas, a templombelső részlete. Csete Balázs festménye, 1930., Néprajzi Múzeum

3

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2015/3  

A TARTALOMBÓL: Árendás Péter: Népzenegyűjtés a Fonóban – I.; Kóka Rozália: Értékmentők – II. rész; Rácz Mihály: Enyhébb vagy erősebb elhajlá...

folkMAGazin 2015/3  

A TARTALOMBÓL: Árendás Péter: Népzenegyűjtés a Fonóban – I.; Kóka Rozália: Értékmentők – II. rész; Rácz Mihály: Enyhébb vagy erősebb elhajlá...

Advertisement