__MAIN_TEXT__
feature-image

Page 21

„A legutóbbi lemez készültekor Dervár Ferenccel, Végh Andorral és Tomislav Livajával a mohácsi Duna-parton”

még azoktól a bácsiktól tanultak zenélni, akiktől Vujicsics Tihamér gyűjtött. A tököli rácok azért is érdekesek, mert a szerbeknek ugyanúgy tudtak muzsikálni, mint a saját horvátjaiknak, a „rácoknak”. Ennek a közegnek is köszönhető, hogy a Vujicsics együttes több lemezén is közreműködöm mint dudás. Rádiófelvételekre és koncert-körutakra is meghívtak, ami a kamarazenélés magasiskoláját jelenti minden muzsikusnak. Az Etnofon Kiadó vezetőjével, Kiss Ferivel kapcsolatba kerülve készítettem el az első önálló lemezemet a Gajde su gajde (1997) CD-t, amit pécsi barátaimmal rögzítettünk itt, Budapesten. Az Etnofon Zenei Társulás tagjaként sok érdekes projektben vettem rész, legutóbb a mecséri Ladikos Fesztiválon szerepeltünk. A Kiss Feri körül működő műhely felvételei közül emlékezetes például a Nagyvárosi bujdosók, a Pávaének, vagy a Kálvin-lemez is. 2004-ben a Hungarotonnál meglévő felvételeimet kiegészítve jelent meg szólólemezem, egy összefoglaló album a Kárpát-medence dudazenéjéből. Olyan zenei folyamatot próbáltam létrehozni és rögzíteni, amiben nincs szünet: egy óra zene megszakítás nélkül. A számokat összekötő hangséták egy-egy hangulat lenyomatai. – Milyen alapanyagból készültek a hangséták? – Egy időben gyűjtöttem az érdekes hangokat, ha például szép harangszót hallottam, akkor azt azonnal rögzítettem. Az ilyen hangok is otthonra találtak a lemezen. Csörsz Rumen Istvánnal és a párommal, Juhász Katalinnal megalapítottuk a Carmina Danubiana együttest. Az első lemezünk a Burgundia utca, amit Claude Flagellel, a virtuóz francia-belga tekerőssel rögzítettünk. Nyugat-európai és magyar balladák szerepelnek rajta. Amit Vargyas Lajos elméletben felvázolt, azt mi megpróbáltuk megmutatni a gyakorlatban: igenis volt a nyugat-európai és a Kárpát-medencei zene között valamiféle kapcsolatrendszer, vannak találkozási pontok. – Akkor is volt világzene... – Igen, valami ilyesmi... A Carmina Danubiana következő nagy vállalkozása a Hunyadi-lemez volt, ami a folklórban fellelhető Hu-

nyadi emlékekből dolgozik. A lemez első része a Hunyadi Jánosról, a második rész pedig a Mátyásról szóló énekeket tartalmazza. – Mennyi ideig érik egy ilyen anyag? – Majdnem nyolc évig készült a lemez, különböző fázisok voltak. Amikor megszületett egy-két dal, akkor előadtuk, felvettük őket, ha nem tetszettek, átdolgoztuk. Megesett, hogy külön hangszereket kellett készíteni egy-egy számhoz. – Honnan a szöveg, s honnan a muzsika? – A Hunyadiak emlékezete elsősorban szövegekben hagyományozódott, dallam elég kevés maradt fenn. Vujicsics Tihamér gyűjtött ilyeneket, a Balkánon megmaradtak inkább a XIX. századi folklorizmus termékei. Ugyanakkor Nagy László lefordított számtalan bolgár, szerb, macedón hőséneket. A balkáni hősének nem ugyanaz a műfaj, mint a Kalevala, vagy a Niebelungok. Ez másodlagos fejlődés eredménye, a hosszú epikus szövegek a XII. századot követően jöttek létre és a XIX. századig követhetők. A XIV. századtól már az egész Balkán török uralom alatt állt, így nagyon nagy szükség volt a hősökre, akiknek az emlékét meg lehet énekelni. A hősénekeket csoportosíthatjuk úgy, hogy vannak a Rigómező előttiek, vannak azok, amelyek a rigómezei csatáról szólnak, végül az utána következő időszakról költöttek. Sokat segített nekünk Vujicsics D. Sztoján, aki imádta a gajde (azaz duda) muzsikát. Inspiráló volt a kérdés, hogy a mai kornak mit lehet mindebből átadni. A rekonstrukciós munka nem volt egyszerű. A szövegekhez Nagy László, Kiss Károly, Pável Ágoston fordításait használtuk, és ha megtetszett a textus, a ritmus, akkor kezdtünk dallamot keresni hozzájuk. Valami olyasmit csináltunk, mint Balassi Bálint. Nála a vers előtt például annyi az instrukció, hogy egy „horvát virágének dallamára”. Mi a népzenét vettük elő a szövegekhez. Én azt hiszem, ez a legjobb lemezünk. Eddig. Közben a dudával való folyamatos foglalkozás felvetette a kérdést, hogy mit lehet kezdeni ezzel a hangszerrel a XXI. században, s ebből egyenesen következett a jazz. Még Pécsett kezdtünk Ágoston Bélával zenét kreálni, kísérletezni. Az Ágoston Trió és a vendé-

21

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2015/3  

A TARTALOMBÓL: Árendás Péter: Népzenegyűjtés a Fonóban – I.; Kóka Rozália: Értékmentők – II. rész; Rácz Mihály: Enyhébb vagy erősebb elhajlá...

folkMAGazin 2015/3  

A TARTALOMBÓL: Árendás Péter: Népzenegyűjtés a Fonóban – I.; Kóka Rozália: Értékmentők – II. rész; Rácz Mihály: Enyhébb vagy erősebb elhajlá...

Advertisement

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded