__MAIN_TEXT__
feature-image

Page 20

Mintha az elmúlt időszakokban is átélhettünk ilyesfélét! De viszszatérve: ha 1956-ra gondolunk, a kokárda és a karszalag szerepe és jelentősége vitathatatlan. Az 1970-es években a rendőrök Székesfehérváron üldöztek bennünket, ha nemzetiszínű karszalagot viseltünk és a nagyobb méretű kokárdát is levetették velünk. – Úgy tűnik, nem túlzás azt állítani, hogy a népi hangszerek központi szerepet kaptak a pályafutásod során. – Összességében azt mondhatom, hogy a duda révén kerültem az egyetemre. Megtanultam dudálni a Mohács-szigeten, meg a „duda-iskolákban” – hála Csíkvár Józsi bácsinak, a dudatáborok szervezőjének –, aztán a Néprajzi Múzeumban megcsinálhattam a duda-kiállítást és a duda-katalógust, ami mérföldkő volt a tudományos pályámon. A duda világa európai kitekintést engedett, ennek köszönhetően ma megfogalmazhatom: a Kárpát-medencei dudák önálló típust képviselnek Európában. A gyűjtemény tanulmányozása és a szakirodalom arra a felismerésre vezetett, hogy ha a nyugat-európai dudák külön típuscsaládot képviselnek, az itáliai félsziget dudái önálló csoportot alkotnak, akkor a Kárpát-medencei dudák is önálló típuscsaládba tartoznak. Senki más Európában nem játszik olyan hangszeren, amelyiknek két vagy több síp van a sípszárában, és a kíséretben pedig egy bordó szól. Ezzel el lehet játszani az európai eredetű dallamokat és azokat is, amelyeket csak sokkal távolabb, keleten lehet fellelni. Vissza kell utalnom a XIX–XX. század fordulójának innovatív társadalmi és kulturális életére. Nem véletlen, hogy Bartók Béla a dudával is behatóan foglalkozott. Izgalmas újra felfedezni Bartók levelei és gyűjtési naplói alapján, hogyan derítette fel a dudatípusokat. 1906-ban gyűjtött először dudazenét, aztán 1910-ben is. Szeged környékén és Szentesen még nem készített felvételt, de később Nagymegyeren már igen. Azután az „Ipolysági Dudatalálkozó” –

amiről Hála Józseffel közösen könyvet is írtunk –, megint egy olyan csoda, amit nem becsülünk eléggé. Az, hogy Bartók zenéjében milyen jelentősen kimutatható a dudamuzsika hatása, egészen meghökkentő. A zongoraversenyektől a Mikrokozmosz sorozaton át a nagyzenekari művekig számtalan helyen tetten érhető a hangszer befolyása. 1912-ben szerb dudazenét gyűjtött, 1914-ben pedig Hunyad megyében a románokét kutatta és rögzítette fonográfra. Ráadásul a Néprajzi Múzeum anyagaiból kiderül, nem Bartók volt az egyetlen. Jankó János és Herman Ottó is foglalkozott ezekkel a hangszerekkel. Herman Ottó több előadása szól a nádsípos hangszerekről; ezeket gyorsírásos jegyzetekből kellett visszafejteni, hiszen korábban nem publikálta őket. Az is érdekes, hogy Jankó János, aki a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályát igazgatta, utasította a hajóorvosokat, akik főleg a Földközi-tenger medencéjét járták, hogy milyen tárgyakat gyűjtsenek. Külön kiemeli a nádsípos hangszereket. Foglakozott a dudával Lajtha László is. Hányan tudják, hogy ilyen gyűjtései is vannak? Madarasi László leírta a palóc duda, Füzes Endre a mohácsi duda, a gajde készítését, de még ma sincs tudományos publikáció a Dráva menti hangszerekről. Ez részben az én hibám is. – Kanyarodjunk vissza az aktív zenészi pályafutásodhoz! – A Vizin zenekarral 1986-ban kaptuk meg a Népművészet Ifjú Mestere címet, 1991-ben dudával egyénileg érdemeltem ki a kitüntetést. Amikor felköltöztem Pestre, kikerültem Tökölre a Kolo zenekarhoz, akik a nemzetiségi környezetben több táncegyüttes kísérőzenekaraként, valamint önálló koncertműsorral működnek ma is. Ők az egyik legrégebben, 1973 óta táncházat játszó zenekar (Bem rakpart, FMH stb.). Az elmúlt tizenöt évben a Ferencvárosi Művelődési Házban muzsikálunk minden szerdán, no meg persze Tökölön is. Ha valaki nem járt még a tököli „rác bálban”, ne szalassza el, mert egyedülálló hangulata van! A zenészkollégák

„Közös muzsikálás tanítványaimmal, Petre Attilával és Király Miklóssal, 2012-ben”

20

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2015/3  

A TARTALOMBÓL: Árendás Péter: Népzenegyűjtés a Fonóban – I.; Kóka Rozália: Értékmentők – II. rész; Rácz Mihály: Enyhébb vagy erősebb elhajlá...

folkMAGazin 2015/3  

A TARTALOMBÓL: Árendás Péter: Népzenegyűjtés a Fonóban – I.; Kóka Rozália: Értékmentők – II. rész; Rácz Mihály: Enyhébb vagy erősebb elhajlá...

Advertisement

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded

Recommendations could not be loaded