Page 19

„Mesterek és tanítványok a Hagyományok Házában –Végh Andorral és Gadányi Pállal a Vizin zenekar koncertjén”

falvak mellett ott voltak a svábok. A svábok és székelyek együttélése társadalmi szempontból is nagyon izgalmas. 1972-ben volt először olyan házasság, amikor sváb legény székely lányt vett el. És ott voltak a horvátok kisebb csoportjai: a Pécs környéki bosnyákok, a Dráva mentiek, a Pécs környéki és mohácsi sokácok; még a szerbek nagyon kicsi maradéka is ott élt. Trianon előtt húszezer szerb élt Baranyában, az 1980-as években pedig legfeljebb nyolcszázan ha lehettek, egyetlen pópával. [Ehhez azért hozzátartozik, hogy a trianoni békeszerződéssel a történelmi Baranya nagy része, főként a délszlávok által lakott terület, Jugoszláviához lett csatolva. – A szerk.]

– Ez tényleg elég színes kép! – És akkor még nem beszéltünk a katolikus magyarokról, a református magyarokról, a Felvidékről 1945 után betelepített magyarokról és a romák különböző csoportjairól, azok közül is különösen a muzsikusdinasztiákról. Volt mit megtapasztalni a terepen, s ehhez aztán sokat hozzátett az egyetem, hiszen megteremtette annak a lehetőségét, hogy Kárpát-medencei kitekintéssel vizsgálhassam ezt a rettentően izgalmas társadalmi folyamat-rendszert. Talán nem véletlen, hogy főleg társadalom-néprajzzal foglalkoztam. – Utána pedig... – Ahogy befejeztem az egyetemet, mindjárt a Néprajzi Múzeumba kerültem muzeológusnak. Három gyűjteményért feleltem: építkezés, közlekedés, halászat. Idővel megkaptam a hangszer-gyűjteményt, aminek a revíziója is rám hárult. – Egy ilyen gyűjteményi revízió komoly kihívás lehet. Áldás vagy átok? – Az biztos, hogy én örömmel csináltam. Kézbe kellett vennem egyenként több mint ezer hangszert, szebbnél-szebbeket, ezer történettel. Az aerofon hangszereket titokban azért – mert ez természetesen tilos volt – kipróbáltam. Egy száztíz éves duda-bordó bodzasípja még mindig „A” hangon szólalt meg... Folytassam? A múzeumban amúgy is elég komoly feladataim voltak, én vezettem a

kiállítási bizottságot, amely a múzeum nagyközönség felé irányuló megjelenéséért felelt.1998-ban például nekem kellett elkészítenem az 1848-as emlékkiállítást, „Éljen a haza!” címmel. Már a felvetés is hihetetlenül izgalmas: egy politikai-történelmi esemény, egy sorsforduló miként mutatható ki az elmúlt százötven év mindennapjaiban és ünnepeiben. A kiállítás internetes része ma is megnézhető (www.neprajz.hu/48). Gyönyörű, megható, magasztos tárgyakat találtam a gyűjteményekben. Persze, ez is olyan munka volt, amely kikövetelte a folytatást, hiszen egyrészt a XIX. század végének gazdasági, társadalmi átalakulását és fejlődését nem lehet 1848 nélkül értelmezni, másrészt a társadalmi változások sem vizsgálhatók a negyvennyolcas hagyomány nélkül. A XX. századi nagy világégésekig vezet el a téma. – Mármint? – Például itt van a kokárda és a nemzetőr karszalag egészen napjainkig ívelő története és változásai. Az első világháborús bevonulási képeken kokárdával és nemzetőr karszalaggal díszítik az újoncokat. [Lásd Juhász Katalin – Szabó Zoltán: Történelmünk tükröződése a folklórban c. tízrészes sorozatot, amely 1996 és 2000 között jelent meg a folkMAGazin számaiban.]

Még korábban, 1902-ben készült a hódmezővásárhelyi Plohn József fotósorozata, amely negyvennyolcas veteránokat ábrázol. Az öreg bakákon ott a nemzetőr karszalag, és megőrizték a kardjaikat is, nem beszélve a Kossuth-kalapról, vagy a szakállviseletről. Plohn József fotósládáját felnyitni és az ezerhatszáz üvegnegatívból kiválogatni azt a százötven körüli portét, amin a veteránok láthatók... – Mi alapján lehetett a veteránokat kiválasztani? – A válogatásban az segített, hogy az egykori honvédeket az ötvenedik évforduló alkalmából Ferenc József kitüntette, a kitüntetés pedig ott volt a mellükön. Az a Ferenc József tüntette ki őket, aki vérbe fojtotta a forradalmat. Tipikus és ismerős a történet nem?

19

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2015/3  

A TARTALOMBÓL: Árendás Péter: Népzenegyűjtés a Fonóban – I.; Kóka Rozália: Értékmentők – II. rész; Rácz Mihály: Enyhébb vagy erősebb elhajlá...

folkMAGazin 2015/3  

A TARTALOMBÓL: Árendás Péter: Népzenegyűjtés a Fonóban – I.; Kóka Rozália: Értékmentők – II. rész; Rácz Mihály: Enyhébb vagy erősebb elhajlá...

Advertisement