Page 18

Dudán innen, dudán túl... Beszélgetés G. Szabó Zoltánnal G. Szabó Zoltán muzsikussal, a Hagyományok Háza keretein belül működő Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vezetőjével éppen azért nehéz interjút készíteni, amiért jó vele beszélgetni: bármiről beszéljen is, minden történetnek van újabb történetet generáló háttere, s minden adat több másik, elmondásra váró ismereten nyugszik. – Létezik olyan élethelyzet, amelyet ki lehetsem volt szabad. Emiatt ez a hét nagyon ne emelni a népi kultúrával való kapcsolaelzárt falu megtartotta a hagyományait. tod kezdeteként? Számtalan archaikus jegyet emelhetnék – Talán Pécsre érdemes visszamenni, ahol ki, olyasmiket, amilyenekkel máshol már a Tanárképző Főiskola földrajz-testnevelés nem találkozhatunk. Például a négysípos szakán végeztem, de oda már úgy érkezDráva menti dudán csak itt játszanak. Gatem, hogy a Magyar Néphadsereg egy szádányi Pali bácsi, aki ma is él még, el is tudzadba osztott be egy harmonikással. A főta készíteni a hangszert. Képzeld el, hogy iskola elkezdése után egy hónappal a Baraegy száz kilométer sugarú körben két, sőt nya Táncegyüttes repertoárját már le tud– a magyart is hozzászámítva – három dutam kísérni. Belecsöppentem egy izgalmas datípussal lehetett megismerkedni! Aztán, és innovatív világba. A Baranya a főiskoamikor elkezdtünk lakodalmakat játszala táncegyüttese volt, és ráadásul nemzeni, az egyik vőfély konyhájában egy szatiségi. Ezért a kísérő zenekar is szerb-hormicát találtunk. Addig csak múzeumban vát irányultságú zenéket játszott. Egy év láttunk ilyen hangszert, de itt az örömapa után a harmonikás, Csányi Zsolt egy movígan muzsikált rajta velünk. Azt tudtuk, torbaleset következtében elhunyt, akkor hogy Mohács-szigeten játszottak ezeken a alakult meg a Vizin zenekar. Vizin Antus hangszereken, de Pécstől tíz kilométerre... Budapestről jött, Csányi Zsolt árván maIlyen, kézzelfogható élmény lett az okariradt zenekarából csatlakoztunk hozzá ketna is. Egyszer csak rátaláltunk Kovács Istten, és még ketten jöttek: hegedű, tambuván „Cár” okarinásra Felsőkandán. Azért ra, basszprím, brács, bőgő, harmonika. A hívták Cárnak, mert olyan szegény volt, következő négy-öt év nagyon mozgalmas „1986-ban a mohácsi múzeumban Késity György hogy még villany sem volt a tanyáján. Elvolt. A táncegyüttes arany minősítést ka- maszkfaragó továbbképzést tart az ifjú dudásnak. mentünk hozzá, és úgy töltöttük az időt, »Gyuró batya« már az asztalon táncol...” pott, a zenekar pedig a Népművészet Ifjú hogy ő közben okarinázott és busó-maszMestere címet. kot faragott. Kicsit odébb, Medinán akkoriban körülbelül negyven – Mit hozott a cím? szerb élt, de ki tudtak állítani egy zenekart, igaz, hogy a harmonikás – Például Hungaroton lemezszerződés járt hozzá, ami nagyon jó- a sváb iskolaigazgató volt. Elképesztően gyönyörű archaikus mukor jött, hiszen már a harmadik kazettánkat készítettük. Érdemes zsikával leptek meg minket mind a grábóci, mind a medinai szerb lenne egyszer azt is megnézni, hogy a vidéki zenekarok akkoriban búcsúkban. A medinai búcsúk olyanok voltak, mintha visszamenmiféle kazettákat adtak ki, hiszen lemezről csak kivételes esetben tünk volna az időben egy évszázadot. lehetett szó. Sajnos a hanglemez személyi ellentétek miatt nem ké- – Elmúlt már mindez? szült el, amit – persze – azóta ezerszer megbántunk. – Azóta is tartó kapcsolatokra tettünk szert. Akkoriban a medinai – A kazetták közül nyilván sok elveszett mára. A tieitek megvannak? hegedűs, Kozics Milán bácsi padlásán 78-as fordulatszámú Colum– A mi első kazettánknak sincs meg a mesterszalagja, csak a kazet- bia Records lemezeket találtunk, ami világossá tette, hogy Milán tát lehetett digitalizálni. Több ilyen történetet tudok vidéki zeneka- bácsi azért hegedül úgy, ahogy, mert hallgatta ezeket a régi felvéterokról. Jó lenne egyszer egy archívumban tudni a felvételeket, mert leket. ezek is fontos kordokumentumok. – Mikori lemezek voltak ezek? – Nyilván nem csak kazetták felvételével foglakoztatok... – Főleg az 1910-es évekből valók, tehát abból az időből, amikor – Persze, elindult egy kutatómunka is. A Vizin zenekarral arra tö- Bartók is gyűjtött. Az Amerikába „kitántorgott” szerbek számára rekedtünk, hogy egy picit másképpen játsszuk a szerb-horvát nép- a Columbia Records már akkoriban rögzített dudazenét, tambuzenét, mint ahogyan a magyar közönség megismerte. rát, hegedűmuzsikát. Ezeknek a csodálatos élményeknek a hatásá– Megismerte? ra meghoztam a döntést: felrúgom a tanári pályát és néprajzkutató – Persze, a Vujicsics együttes már túl volt az első lemezén, ami leszek. aranylemez lett. Mi egy archaikusabb zenei irányt vettünk célba, – Gondolom ez sem volt egyszerű... és ehhez Baranyában nagyszerű adatközlőket találtunk. Lejártunk – Először a pécsi múzeumba mentem, ahol a néprajzi osztály múMohács-szigetre, ahol én például dudálni tanultam Bárász György- zeumpedagógiai munkáját irányítottam. Közben jelentkeztem mátől, aki a Népművészet Mestere volt. Ezzel párhuzamosan jártunk soddiplomásnak az egyetemre. Ez 1987-ben történt. 1992-re véa Dráva menti hét horvát faluba, Barcstól keletre, ahol nagyon ar- geztem az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Egyéni levelező chaikus népzene maradt meg a Trianon által lezárt határ mellett. hallgató voltam, ami azt jelenti, hogy hetente egy-két napot a fővá– Valami jó a rosszban... rosban kellett töltenem. – A horvátok ott nézték egymást a Dráva két partján, amikor lejárEzek is csoda évek voltak. Baranya megye elképesztően izgalmas tak horgászni. Persze olyan időszak is volt, amikor még horgászniuk terület. Oda telepítették a bukovinai székelyek egy részét, a csángó

18

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2015/3  

A TARTALOMBÓL: Árendás Péter: Népzenegyűjtés a Fonóban – I.; Kóka Rozália: Értékmentők – II. rész; Rácz Mihály: Enyhébb vagy erősebb elhajlá...

folkMAGazin 2015/3  

A TARTALOMBÓL: Árendás Péter: Népzenegyűjtés a Fonóban – I.; Kóka Rozália: Értékmentők – II. rész; Rácz Mihály: Enyhébb vagy erősebb elhajlá...

Advertisement