a product message image
{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade

Page 16

K ESERÉDES

K ÓKA R OZÁLIA

DERŰ

ROVATA

Pétër László székely „panoptikuma” – III. Válogatás Pétër László: Kërësztapám nadrágja című kötetéből (Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2011.) Egészségedre, Mátéka! A gyermekek számára sok nevetséges, de olykor félelmetes történetet találtak ki. Például, volt egy Mátéka nevű újszülött, akire a szülei olyan szörnyen büszkék voltak, hogy mindenüvé magukkal akarták vinni. Disznótoros vacsorára voltak hivatalosak a szomszéd faluba, ezért aztán jó vastagon bépókálták Mátékát, s még egy jó nagy dunyhába is belégüzsörgették, mert nagy tél volt. A lovak rosszul voltak befogva, rángatták a szánt, ezért aztán egy hirtelen kanyarban Mátéka a dunyhából pólyástól kipottyant a hóba, de ezt nem vette észre senki. Mikor megérkeztek a disznótoros házhoz, a dunyhát azonnal feltették a kuptorra, hogy Mátéka meg ne fázzon. A Kacor macska, míg folyt a nagy hanglé, kezdődött a vendégeskedés, kényelmesen belékandarodott a megüresedett dunyhába s elaludt. Időnek utána a tollu megcsiklandozta az orrát, amitől tüsszentett egyet: – Egészségedre, Mátéka! – mondta együtt nagy örömmel a ház népe. Amikor a macska még kettőt-hármat tüsszentett, aggódva levették a dunyhát a kuptorról, mert azt gondolták, hogy megfázott a gyermek. Gyorsan kicsomagolták, hát volt min csudálkozni! A pólyából a macska ugrott ki. Lett nagy riadalom! Ki azt kiabálta, hogy Mátékát megette a Kacor macska, ki azt óbégatta, hogy agyon kell ütni... Mikorra rájöttek, hogy hol is történhetett a baj, szegény Mátékát már régen befogadta a Mennyország s az angyalkák játszadoztak vele... [bépókál: bepólyáz; belégüzsörget: belecsomagol, beleteker; dunyha: vastag libatollas takaró; kuptor: kemence; tollu: toll; hanglé: jókedvű hangoskodás]

*

16

Drumácné kordéja A régi falusi zenekarok néha Székelykevéről Hertelendyfalvára és Sándoregyházára is eljártak muzsikálni. Nagy volt az igény irántuk. Mikor melyik banda volt szabad éppen, vagy melyikkel tudtak megalkudni, azt bérelték fel. Lakodalmakba, táncba, leánykérőbe, névnapolásra, sőt még disznótorba is elhívták őket; mindezt a gazda tehetőssége szerint. Akkortájt Hertelenden Baka Laji zenekara, Székelen Makrai József vagy Pocok Béla zenekara volt a leghíresebb, de rajtuk kívül több jó képességű muzsikus banda is működött. Ha a szomszéd faluba invitálták őket, általában ősz és tavasz között, napközben még gyalog is átvergődtek, vagy felkapaszkodtak egy arra induló lovasszánra vagy lovaskocsira. A lakodalom végén azonban, bizony legtöbbször gyalog kellett hazamenniük. Egyszer, egy hosszú, fárasztó ivánovai lakodalom végigmuzsikálása után Hathat Antal (Ambrus) a bőgőjével, Makrai Jóska bácsi, a hegedűs és Rancz Péter, a kontrás készülődtek hazafelé. Akkor éppen nem akadt senki józan ajánlkozó, aki szekérderékon legalább a székeli határig elszállítsa őket. Így aztán maradt megint a gyaloglás. Nagy tél volt, borzasztóan fagyott, szemükbe húzták a kalapjukat és a csikorgó hóban, hónuk alá csapott hangszereikkel nekivágtak gyalogszerrel... Akkoriban csak hánt utak léteztek. Hol a kocsiúton, hol toronyiránt, a mezőn és a szántóföldeken át lépdeltek hazafelé. Amikor Beresztócot elhagyták, már az Isten hidege vette meg őket, de ekkor hirtelen kocsizörgésre lettek figyelmesek. A tanyáról az öreg Drumácné veretett utánuk, szamaras kordéjával igyekezett Székelre, a vasárnapi misére. Bevárták az út szélin s bizony felkérezkedtek. Drumácné szabaddá tette a saroglyát, felpakolta őket hangszerestül. A kordé elég kicsi volt,

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2015/3  

A TARTALOMBÓL: Árendás Péter: Népzenegyűjtés a Fonóban – I.; Kóka Rozália: Értékmentők – II. rész; Rácz Mihály: Enyhébb vagy erősebb elhajlá...

folkMAGazin 2015/3  

A TARTALOMBÓL: Árendás Péter: Népzenegyűjtés a Fonóban – I.; Kóka Rozália: Értékmentők – II. rész; Rácz Mihály: Enyhébb vagy erősebb elhajlá...

Advertisement