Page 7

ELHIVATOTTAK A VÉGEKEN – Kóka Rozália rovata

„Én és az Isten a legerősebbek vagyunk!” Beszélgetés Salamon József gyimesbükki plébánossal – II. rész – A magyar nyelven is elmondott prédikációval és Miatyánkkal megtartott primiciája után érte-e a plébános urat valamilyen megtorlás, felelősségrevonás? – Nem. Nem történt semmi különös. Akkor nekem már megvolt a kinevezésem, elfoglaltam a szolgálati helyemet. – Gyimesbükk előtt hol szolgált még? – Diakónussá szentelésem után Brassó-Bolonyába kerültem rövid időre, majd pappá szentelésem után Gyergyóditróba helyeztek. Nem egészen egy évig szolgáltam ott. Év közben, márciusban a püspök atya áttett Szászrégenbe, ott voltam segédlelkész. Ezután Óradnára kerültem. Óradna fenn van Beszterce megyében, Oláhszentgyörgytől körülbelül tíz kilométerre, Naszódtól negyven kilométerre. Magyarnemegyére és Kisilvára is jártam misézni. Magyarnemegyén főként reformátusok laktak, mindössze harminc római katolikus élt a faluban. Nagyon hálás vagyok nekik. Szegényeknek harminc Csángó keresztút (fotó: Bánkuti Ákos, Budakeszi Kultúra Alapítvány, 2012) évig nem volt miséjük, templomuk sem volt, háznál jöttünk össze. Amikor havonta legalább egyszer meg- dia Kiadónál egy fontos sorozat, régi levéltári anyagokból szerkeszlátogattam őket, az külön ünnep volt számukra. 1997-ben Gyer- tették, az országon átutazók feljegyzéseiből, a vatikáni levéltárból gyóhodosra kerültem, majd 2004-ben jöttem ide, Gyimesbükkre. és máshonnan szedték össze. Ezekben az írásokban rengeteg utalás – Atya, kérem, mikor kezdett el ilyen fajta kulturális, missziós mun- van Erdély és Moldva magyar közösségeire. Kezembe került Auner Károly, Bukarestben élt kanonok könyve kát végezni, amilyennel most itt, Gyimesbükkön találkoztam? – Ezt a munkát is a közösségi szolgálat részének tekintem. Min- is. Ő szintén a romániai katolikusok történetét írta meg még az első dig is szerettem volna, hogy a hagyományaink, értékeink ne sor- világháború előtt. Számos, főleg a magyar közösségekre vonatkozó vadjanak el, hanem a közösség életének részei legyenek. Valójában forrásközlés van benne. Én ezeket az írásokat faltam, lelkileg megnem most kezdtem ezt a munkát. Szászrégenben segítettem, hogy erősödtem és fel is szabadultam általuk. Elkértem a Iaşiban tanuló a tánccsoport elinduljon, a kultúrházban szaktanárok bevonásával kispapoktól a történelemkönyvüket, és összehasonlítottam ezekekkel az írásokkal. Az ő könyvükben egy szó sem esett a magyarokról. karácsonyi éneket tanítottam. Engem mindig is nagyon érdekeltek a gyökereim. Már nagyob- Néhol a lapok alján, a jegyzetekben idézeteket találtam Domokos bacska gyermekként is felfogtam, láttam a nagy elnyomatást, Pál Péter műveiből, de a lényeget kihúzták belőle. Kihagyták mindamelyben éltünk. Már gyermekkoromban elkezdődött a magyar azt, ami magyar vonatkozású lett volna, ami megerősíthette volna emlékek eltüntetése, sorsára hagyása. A temetőkben kidőltek a ma- a magyar öntudatot a kispapokban. gyar feliratú keresztek, előbb a kerítés mellé kerültek, aztán mind Kispap koromban Petrás Incze Jánosról írtam egy dolgozatot. elégették őket. Magyar feliratú harangot is láttam a saját szemem- Kényes téma volt az is, a társaim csak néztek, a tanárok közül sem mel Kalagorban, a plébánia garázsában. Rá volt írva, hogy: „Sósme- mindenki vállalta fel. Simpf János atyának nyújtottam be a munkámat, ő bátorított, hogy megírjam a Petrás Incze János évfordulóző, 1904”. Levették, eltűnt. Megvan-e még valahol, nem tudom. Nagy adomány és kegyelem volt számomra, hogy még diákként ra. Szerettem volna, hogy az osztálytársaim is megismerjék az élesikerült megszereznem Domokos Pál Péter „Moldvai magyarság” tét, halljanak róla, mert sötétséget láttam a környezetemben, főleg című könyvének másolatát. Nem volt szabad senkinek se beszél- az eredetünkkel kapcsolatban. Bántott nagyon a lerománozás, a könem róla, mert abban az időben ez vadászott könyv volt, a szeku- zösségekből, a székely családokból való kizárás. Sok hiányosságot sok mindenütt keresték. Minden ilyen természetű könyv engem láttam a népünk tudatában. Ugyanígy volt ez másutt is, ahol megnagyon érdekelt. Segítettek többen is, hogy hozzájuthassak. Hor- fordultam. Óradnán már a hatvanas években megszüntették a maváth Antal atya is sokat segített. Ő nagyon fontos munkát végzett, gyar oktatást, rengeteget szenvedett az akkori plébános. többek között a román könyvekből összegyűjtötte és lefordította a Amikor idekerültem, Gyimesbükkre, felmértem, hogy mi a temagyar katolikusok történetét. Megjelent a bukaresti Enciklopé- endő ebben a közösségben. Rengeteg tennivaló sorakozott, de úgy láttam, hogy nagyon-nagyon fontos volna, talán a legfontosabb, hogy az emberek tisztában legyenek azzal, hogy valójában kik is ők. Hibaigazítás Előző számunk 8. oldalán közölt kép nem Márton Áron püspök, Ha az ember tudja, hogy ki ő, akkor fel tudja vállalni önmagát és tud az értékeire építeni. Addig, amíg bizonytalankodunk a sötéthanem Varga Antal lujzikalagori pap temetésén készült.

7

folkMAGazin 2015/1  

A TARTALOMBÓL: Foltin Jolán: Egy igaz lélek; Abkarovits Endre: Hosszú búcsú Halmos Bélától; Salat-Zakariás Erzsébet: Pontosan, szépen; Kóka...

folkMAGazin 2015/1  

A TARTALOMBÓL: Foltin Jolán: Egy igaz lélek; Abkarovits Endre: Hosszú búcsú Halmos Bélától; Salat-Zakariás Erzsébet: Pontosan, szépen; Kóka...

Advertisement