Page 17

Ősi, régi, igazi székely himnusz? „Hej, ó, én édes jó Istenem...” – II. rész Következzen egy idézet Olsvai Imre 1990. március 23-án postázott leveléből, amelyet Tamás Győző plébánosnak írt. „Főtisztelendő Plébános Uram! Elmondhatatlan örömöt jelentett az Ön levele és a benne foglalt történelmi tartalom! Mert az Ön 1940-es szövege, búvópatakszerű hosszú hallgatás után új életre támadt, ráadásul, tisztázódott is az alkotás ideje és személye! Fokozza köszönetemet és hálámat, hogy mindezt Ön betegágyhoz kötve írta meg. Lám, én még későbbre halasztottam jelen levelem megírását...” A továbbiakban a szövegváltozatok nyilvánvaló előfordulásáról értekezik a levél írója. (Elég, ha csak a Hej-nek Ó-ra történt felcserélését, vagy a harmadik versszak utolsó két sorának a protestáns testvéreinktől származó módosítását említjük. A szövegváltozatokat sok esetben a közhasználat, illetve ismeretlen költők, vagy maguk az énekes előadók alakították ki.) Még egy idézet a levélből: „A variánsképződés voltaképpen minden népköltészetnek, népzenének stb. természetrajzi sajátossága: ami szájról-szájra száll, amit nem köt meg sem leírt betű, sem kottafej, azt a közhasználat előbb-utóbb, többé vagy kevésbé megváltoztatja. Számos múlt századi műdalunk elváltozott a nép száján például, többnyire javukra szolgált: a szöveg tömörebbé, ki-

fejezőbbé vált, a dallam pedig közeledett a népi ízléshez.”. Végre tisztázódott: a T. Gy. névbetű tehát dr. Tamás Győző nevét rejtette. Ennek feltárását legfőképpen Domokos Mária és Olsvai Imre népzenekutatónak köszönhetem, amiért ezúton is szívből jövő hálámat és nagyrabecsülésemet fejezem ki. Nélkülük ez az „érdekes daltörténeti csomó szétbogozása” nem történhetett volna meg. És itt akár be is fejezhettem volna tényfeltáró nyomozásomat, hacsak még arra nem kerestem volna választ, ki is volt valójában dr. Tamás Győző, a Hej, én édes jó Istenem szövegköltője. A Dunakeszi-Alag plébánia Historia Domusában az alábbi személyes hangú, kézírásos bejegyzést találtam az 1955. szeptember 1-jén történt beiktatása alkalmával. „Mint újdonsült adminisztrátor, illő, hogy bemutatkozzam: 1915. aug. 22-én születtem Székesfehérvárott, mint tízgyermekes szülők legidősebb fia. Középiskoláimat Szekszárdon és Újpesten, a teológiát 1 évig Vácott, 4 évig a Pázmáneumban végeztem. 1938-ban szenteltek pappá, először Szolnokon 3 évig, utána Pestszentlőrincen voltam hittanár. Első szolnoki »várkáplánságom« különösen mély nyomokat hagyott bennem, dr. Pesthy Frigyes apátplébános és dr. Nagy János hittanár olyan meleg, atyai-baráti szeretettel fogadtak, hogy ma sem tudom: kilenc testvérem körében, vagy náluk éreztem-e inkább otthon magamat?!” Első utam nyomban Szolnokra vezetett. Hittanári pályáját az itteni Bánffy Katalin (ma Varga Katalin) Leánygimnáziumban kezdte a teológiáról doktori címmel érkező, 23 éves fiatal, római katolikus paptanár. A gimnázium 1938–1942-es tanéveiről kiadott évkönyvekben sok szó esik az új hittanár órán kívüli sokirányú tevékenységéről. „Az intézeti énekkar első nyilvános szereplése dr. Tamás Győző hittanár művészi vezetése mellett komoly művészi értéket jelentett. Az ősi magyar népdalok és népies táncok bemutatása, melyeket a magyar anyák lelke adott át évszázadokon át az új generációnak, nemzeti kultúrmissziót is jelentett.” (Értesítő az 1938–39-es tanévről) A következő tanév (1939–40) Évkönyvében dr. Tamás Győző hittanár, prézes [praeses (lat.) = elnök, elöljáró, főnök, vezető] beszámol az általa vezetett Mária-Kongregáció és a Szívgárda éves tevékenységéről, és ezt is megemlíti: „Gyűléseinket kéthetenként egy-egy osztály rendezésében tartottuk, tárgyköre: aszketikus leányproblémák, szent magyar példaképek ismertetése, melybe a tagok felolvasással, énekszámmal és szavalattal kapcsolódtak be.”.

Az 1941–42-es tanévi Évkönyvben eképp búcsúztatják a Pestszentlőrincre áthelyezett hittanárt: „3 éven keresztül munkálkodott nagy hozzáértéssel, lelkiismeretes buzgósággal, fáradhatatlan lelkesedéssel és igen szép eredménnyel katolikus leánytanulóink vallásos oktatása és nevelése terén.”. Ugyanott: „Az intézet énekkara elénekelte Tamás Győző dr.-nak, az intézet volt hittanáránák ez alkalomra komponált gyönyörű énekét.”. Szolnokon tehát elismert és megbecsült karvezető s ugyanakkor komponista is volt. Vajon miért hallgatta el szerzőségét az Énekszóban közölt dalszövege esetében? Máig meg nem fejtett rejtvény. 1941 és 1955 között Pestszentlőrincen hittanár, templomi kántor, temetőgondnok. 1955től 1993-ban bekövetkezett haláláig Dunakeszi-Alagon esperes-plébános, címzetes prépost, püspöki bírósági elnök. Szerteágazó papi teendői mellett egyházzenei darabokat, kórusműveket komponál. Olsvai Imrének köszönhetően a neki elküldött szerzeményei közül hármat én is őrzök, az egyik A hűség szózata, melynek dallamát s szövegét Tamás Győző írta, a másik címe: Szent István királyhoz, ennek a dallama népének, a szöveget írta T. Gy., a Magyar hazánk reménye szövegét ismét Tamás Győző írta, a dallam Olsvai Imre munkája. Dr. Tamás Győző életútjának csupán néhány darabkáját sikerült begyűjtenem. De talán ennyiből is kiderül, hogy pap volt, hittanár mindenekelőtt, aki mellékesen énekkart vezetett, egyházzenét szerzett, időnként, belső indíttatásra dalszöveget is írt, anélkül, hogy költői babérokra áhítozott volna. Nevével nem kívánt a nyilvánosság előtt mutatkozni. Talán ezzel is magyarázható, hogy nem került be neve a Magyar Katolikus Lexikonba. Abba se. Így aztán csak an�nyi elégtétele lehetett életében, hogy a Bartók Béla szerzeményére írt dalszövege mindenhová eljutott, ahol magyarok élnek, és nem az a fontos, kik és miféle címet akasztottak rá, csak az, hogy szívből énekeljék, és megszólítson minden magyart. Ha a nevét életében el is hallgatta kortársai előtt, kárpótolták őt halála után a dunakeszi-alagi hívek, mert néhány éve a városban Dr. Tamás Győző utca is van, mégpedig a Márton Áron püspökről és Apor Vilmos püspökről elnevezett utcák szomszédságában. Mirk László

17

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2015/1  

A TARTALOMBÓL: Foltin Jolán: Egy igaz lélek; Abkarovits Endre: Hosszú búcsú Halmos Bélától; Salat-Zakariás Erzsébet: Pontosan, szépen; Kóka...

folkMAGazin 2015/1  

A TARTALOMBÓL: Foltin Jolán: Egy igaz lélek; Abkarovits Endre: Hosszú búcsú Halmos Bélától; Salat-Zakariás Erzsébet: Pontosan, szépen; Kóka...

Advertisement