Page 40

TÁR NYÉKI MAGDA VERSEI

A sötét lovas

A világ megvakult tükrében

mint kóbor kutya szájában a csont úgy húzta össze magán a partot az Ér mikor derékba vágott zsíros fű alatt átballagott a fáradt kerék

mint koldus tenyerében az apró olyan hangos sóhajtás az alig-van-időm-rád szeretet

két lábon állt az est a lőcsön a szekérderékba hajított elmém változatlan tája előtt lovakat szelídített és nevetett még engedte legelésszen kicsit a napsugár kibontsa vágyam tarisznyáját hogy végleg szalonna-zsíros bőr mögé bugyolálja magát az éhség

lyukas óralappal szitálta ki magát a magánhangzó a röghöz kötött szavainkból belevénültünk az érdektelenségbe makogva mutogatjuk el néma játékainkat és tetten ért fájdalmunkban az árnyékunkkal pitykézünk a minket (el)sirató fal előtt a világ megvakult tükrében szívem felé nézek ha nyerek kiműttetem a lelkem

Hitelesség Tarlószántás a kékké hasadó felleg alatt új forradalmat tépked az eke imaszőnyeggé fordul a föld teste elvetett gondolatként így szeretnék beléd tépni én is fényes körmökkel akár fém a földbe közben úgy érezd magad mint ágyamon az álom részegen hemperegve duzzadó virágként belém temetkezve míg vissza nem öklend a halál vagy épp maga az élet

40

a kimosott emlékek alatt verset írni nem tudom vajon érdemes és lehet-e gyökértelenül hiteles ott ahol mozog és embert terem a Föld nem hiszem mint ahogy pazar alkonyt sem hiszek nyárfa-nyugati égtáj nélkül hol a kettős össze-nem ölelkezésben álmos parázsként hull a Nap Etel-közre hol felismeréssé folyik tintám teste

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2014/6  

A TARTALOMBÓL: Szász József Árpád: „A banda"; Takács András: Az északi határ mentén; Kóka Rozália: „Én és az Isten...”; Fülemile Ágnes: „Mag...

folkMAGazin 2014/6  

A TARTALOMBÓL: Szász József Árpád: „A banda"; Takács András: Az északi határ mentén; Kóka Rozália: „Én és az Isten...”; Fülemile Ágnes: „Mag...

Advertisement