a product message image
{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade

Page 39

be rakjuk. Most jön a díszítés: éles késsel, mintha szeleteket vágnánk, kétharmad részig bevágjuk, az így bevagdalt cikkeket kicsit ferdén kifordítjuk, így jól látszik a töltelék. A kör belső oldalát megszurkáljuk, hogy szét ne repedjen. A tetejét mézzel megkenjük, majd 175 fokos sütőben sütjük. Sütés közben még egyszer megkenjük mézzel.

Körösvölgyi tészta (Kner Izidorné Netter Kornélia szakácskönyvéből) A zsidó származású vándor könyvkötő, anyai ágon gyomai iparos családból származó Kner Izidor 1882 júniusában Gyomán nyitotta meg egyszemélyes nyomdáját, amely hamarosan akkora üzemmé fejlődött, hogy fél Magyarország a megrendelői közé tartozott. Feleségével, Netter Kornéliával a város köztiszteletnek örvendő polgárai közé számítottak. Hat gyermekük bizonyára örült az édesanya – szakácskönyvben is lejegyzett – finom süteményeinek. Egyik közülük a karácsony előtt már korábban is elkészíthető mandulás aprósütemény. A tésztát 28 dkg vajból, 28 dkg lisztből, 8 tojássárgájából 1 evőkanál cukorral és egy evőkanál rummal gyúrjuk, majd éjszakára hideg helyen pihentetjük. Másnap a tésztát kb. 2-3 mm vastagságúra kinyújtjuk, 5x5 cm-es négyszögekre vágjuk (lehet derelyevágóval is, akkor cakkos lesz a szé-

lük) és a következő töltelékkel töltjük. 4 tojás sárgáját 16 dkg cukorral, fél citrom levével és reszelt héjával habosra keverünk, hozzáadunk 14 dkg darált mandulát és óvatosan a habbá vert 4 tojásfehérjét (ha híg lenne, még adunk hozzá mandulát). A négyszögek közepére halmozzuk a tölteléket és két szemben levő csúcsukat középre hajtva kiflicskéket formázunk belőlük, tojással megkenjük, és megsütjük őket. A maradék 8 tojásfehérjéből habcsókot süthetünk: tojásonként 3 evőkanál porcukorral, 1 kávéskanál ecettel, néhány csepp citromlével jó kemény habot verünk, nyomózsákból sütőpapírra diónyi halmokat rakunk, 180 fokos sütőben 10 percig sütjük, majd azonnal elzárjuk a lángot és a sütit így szárítjuk tovább, míg a sütő ki nem hűl. A habcsók akkor finom, ha a közepe még lágy, kívül pedig roppanós. A masszába tehetünk kókuszreszeléket vagy darált mogyorót is. Juhász Katalin

Szlama Band

Városi és falusi muzsika Moldvából – Dialekton Népzenei Kiadó (2014)

fotó: Németh Anna

A

Szlama zenekar – Dragony Gábor, Szlama László, Mihó Attila, Korda Ágnes, Pandák Viktor – elsősorban moldvai népzenét játszik. A táncházakból ismert, szinte kanonizált változat mellett az eredeti felvételeken többféle zenekari összeállítás hallható: a ma divatos rézfúvós bandáktól a vonószenekarokig, de akár vegyesen is megszólalhattak. A városi és vidéki zenekarok felállásai is eltérőek voltak, és gyakran keveredtek. Maguk a zenészek több nemzetiségű közönségnek játszottak, és akár keverhették is a repertoárokat. A zene alapja, a moldvai táncok jelentős részének eredete sem tisztán magyar vagy éppen román, hanem gyakran – nevezzük így – kelet-európai. Mindezek alapján nehéz eldönteni, hogy egy-egy hangszer-összeállítás melyik korszakhoz, vagy – e vegyes nemzetiségű területen – melyik népcsoporthoz köthető leginkább. A zene élvezetéhez viszont nincs szükség gondos tudományos elemzésre. Alighanem ez vezethette a Szlama band tagjait is, és ezért ízlésükre hagyatkozva válogatnak a moldvai népzenéből. Előfordulhat tehát, hogy egy összeállításban keveredik a városi és a falusi népzene, illetve, hogy a moldvai városokban játszott más román vidékről, Olténiából vagy Dobrudzsából származó dallam is felhangzik. Lelkes András

39

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2014/6  

A TARTALOMBÓL: Szász József Árpád: „A banda"; Takács András: Az északi határ mentén; Kóka Rozália: „Én és az Isten...”; Fülemile Ágnes: „Mag...

folkMAGazin 2014/6  

A TARTALOMBÓL: Szász József Árpád: „A banda"; Takács András: Az északi határ mentén; Kóka Rozália: „Én és az Isten...”; Fülemile Ágnes: „Mag...

Advertisement