Page 36

szük. A megmaradt liszttel és a többi nyersanyaggal rétestésztát készítünk, amit szinte hólyagosra kidolgozunk és 15 percig pihentetjük. Ezután a tésztát vékonyra nyújtjuk, rákenjük a hájat, majd az egészet felcsavarjuk, nyújtófával ellapítjuk és két oldalról négybe hajtjuk. A nyújtást és a hajtogatást még kétszer megismételjük, közöttük 20-20 percnyi pihenőt adunk a tésztának (és magunknak). Végül félcentisre nyújtjuk, 6x6 cm-es kockákra vágjuk, közepére tölteléket (dió-, máktöltelék, lekvár) teszünk és félbehajtva sütjük. Sütés közben olyan lesz, mint egy könyvecske. A kisült tésztát még forrón jól meghempergetjük vaníliás porcukorban, vagy megszórjuk vele, és máris kezdődhet a lakoma. * Szilvalekváros hájas kifli kelt leveles tésztából (szarvasi változat) Hozzávalók (kb. 30 kiflihez): 1 kg liszt, 1 dkg cukor, 1 dkg só, 5 dkg élesztő, 5 dkg vaj, 45 dkg sertésháj, 6 dl tej, 2 dl tejföl, 2

egész tojás, 1 tojássárgája, 1 tojás és 1 fehérje a kenésre, szilvalekvár a töltéshez. Langyos tejben cukorral az élesztőt felfuttatjuk, hozzáadjuk a sót, tejfölt, a tojásokat, a lisztet és kemény galuska állagúra kidolgozzuk. Liszttel megszórva meleg helyen egy órát kelesztjük, majd lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtjuk. A jól eldolgozott háj 2/3-át egyenletesen rákenjük és hajtogatjuk: először duplán magunk felé, majd jobbról és balról is kétszer. Az egymásra hajtott felületek legyenek lisztmentesek. Újra kinyújtjuk, megkenjük a maradék hájjal, az előbbi módon hajtogatjuk, majd félórát pihentetjük. Ezután újra hajtogatjuk, és fél órát pihentetjük. Végül fél cm vastag nagy kerek lappá nyújtjuk, és kb. 10 cm-es alapú körcikkekre vágjuk, mint a tortát. A szélére egy kanál szilvalekvárt téve a kör közepe felé haladva kiflivé csavarjuk. Tetejét felvert tojással megkenve 200-220 fokos sütőben 15-20 percig süssük világosbarnára. * Végül egy régi-régi recept, amelyre gyerekkoromból magam is emlékszem. A „görhe” nevű süteményt egyszer nagyanyám készítette el, amikor meg szerette volna velem kóstoltatni az ő gyerekkorának ízeit. Az egyszerű, kukoricából készült ropogós sütemény ma is kedvelt csemege lehetne, ha ismernék. * Görhe Hozzávalók: 1 kg kukoricaliszt, 3/4 liter tej, 20 dkg vaj, kevés cukor (5-10 dkg), de lehet cukor nélkül is, régen úgy csinálták. A tejet a vajjal felforraljuk, majd leforrázzuk vele a cukorral elkevert kukoricalisztet és csomómentesre keverjük. Egy éjszakán át pihentetjük (ez alatt sokat édesedik), majd vajas kézzel fasírtnyi golyókat formálunk belőle, koronggá lapítjuk és forró (180190 fokos) sütőben pirosbarnára sütjük. Juhász Katalin

Piros pipacs a vágy (Juhos-Kiss János versei elé)

A Mezőség szülötte, onnan érkezett közénk, ahonnan az én örmény-magyar őseim is tovább származtak, ebbe a „kicsi” országba. Nagyapám a szomszéd faluban volt jegyző, apám abban a gimnáziumban érettségizett, ahol diákéveiben Juhos-Kiss János is megfordult. Szék – Vasas­ szentiván – Szamosújvár. Akik ebből a világból jönnek, hozzák magukkal a vágyat, hogy természetközeli életet élhessenek. Erdők, virágok között, egészséges környezetben folytassák életüket. És ha az Isten olyan adottságokkal is felruházta őket, amelyek képessé teszik, hogy versformájú alkotásokat hozzanak létre, akkor abban a versben a szenvedély és a hazai táj elszakíthatatlan szeretete mellé társítják életük teljes folyamatában ezt a „tündérkertet” felidéző, továbbéltető vágyakozást. Juhos-Kiss János versei azzal fogtak meg, ahogy minden szenvedélyes felkiáltása mellé valamilyen természeti elemet odatársít. Fantáziája telítve a virágok, növények, fák titokzatos életére való hivatkozásokkal. Szinte hihetetlen: nemcsak verseiben, de az általa itt, a fővárosban, a Wekerle telepen létrehozott környezetében is új életre kelti az otthoni világát. Amit valaha el kellett hagynia, azt idevarázsolja maga köré. Családja életét csakis ebben a környezetben tudja elképzelni. A szenvedély, amely feleségéhez az iparművészhez köti, csakis ebben a természetes környezetben lelheti meg természetes éltető sugárzását. És itt, ebben az általa maga köré varázsolt kis „kert-Magyarországban” neveli szeretetben, okos oktatásban kisfiát. Amit ő szülőföldjétől kapott, ami versei emlékezetében mögötte megelevenedik, az legyen természetes környezete ennek a felnövekvő kicsi gyermeknek is.

36

Olyan indulat feszíti ezeket a verseket, amelyek minden mozzanatukban visszaemlékeznek a felnövelő otthoni vidékre. De csakis azért, hogy ne csak ő éljen minden pillanatában az általa elhagyott vidéken, hanem családja, itt felnövő fiacskája is magába szívhassa azt a természetes meleget, amit valaha ő kapott a széki tájban, a Mezőség világában. Miért figyelmeztetem olvasóit e versek okos olvasására? Mert olyan üzenetet hoz magával szerzőjük, amelyre mindnyájunknak szükségünk lenne. Természetes egyensúly, szenvedélyes kapcsolattartás, utódnevelés. Amit mindennapjainkban egyszerűen úgy mondhatunk: egészséges család. Ennek a képe rajzolódik meg feszes szövegeiben, harsogó kurjantásaiban. És ez úgy épül elénk, hogy közben a régi otthoni táj sugározza azt az erőt, amely ennek a kicsi családnak az egyensúlyban tartásához szükséges. Értékeket hozott emlékezetében, és ezeket az értékeket ide plántálta, a nagyváros kellős közepébe. Örüljünk, hogy nem veszett bele a városi forgatagba, hanem éppen hogy egy boldog, példázatos családot nyújt át mindnyájunknak, okulásul. Szövegeit ez élteti. Ha olvassuk, örüljünk vele együtt, hogy ez a csoda-család megvalósulhatott itt, a mi mai környezetünkben. Kabdebó Lóránt professor emeritus (Juhos-Kiss János: Piros pipacs a vágy. Válogatott versek. Juhoss Kiss Sándor illusztrációival. BBS-INFO Könyvkiadó és Informatikai Kft., Budapest, 2014)

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2014/5  

A TARTALOMBÓL: Marton László Távolodó: Délszláv találka; Kóka Rozália: Beszélgetés Demény Károllyal; Bereczki Ibolya: Tájház-találkozó Cigán...

folkMAGazin 2014/5  

A TARTALOMBÓL: Marton László Távolodó: Délszláv találka; Kóka Rozália: Beszélgetés Demény Károllyal; Bereczki Ibolya: Tájház-találkozó Cigán...

Advertisement