Page 32

Prímásnak születni kell? Gondolatok a balatonfüredi prímásverseny kapcsán

Ezen a magyar ember felvillanyozására a föld kerekségén első társulat, a magyar bandák elsejének is méltán neveztethetik. Van, hála Istennek, sok kitűnő bandánk, de mely oly ös�szevágó pontosság és művészettel operát éppen úgy, mint csárdást, a műértő eszéhez úgy, mint a puszták fia szívéhez játsszon, ily bandát Farkasékénál többet nem ismerünk. Nem, nem török szépírói babérokra. Farkas nevű versenyző sem volt idén Balatonfüreden. A fenti sorok a Pesti Napló egyik 1853. évi számából valók, Sárosi Bálint szíves közlése nyomán. Ekkor történt az is, amikor Farkasék bandája élén egy bizonyos Svastics, „a magyar zeneírók most élő hőse [...], bűvös nyírettyűjével elbájolá a B.-füredi közönséget”. Nem véletlenül idéztem meg a mozgalmas magyar XIX. századot, hiszen a verseny szervezői is egyfajta szellemi előképet látnak a nemzeti ébredés korszakában. Természetesen e leírások nem népzenét játszó zenészekről szólnak. Akkoriban nem volt érdeklődés az eredeti népzene iránt, hiszen még a fogalom sem létezett. Mégis ekkor kezdett testet ölteni az az egészséges tudásvágy, amely később megerősödve kilépett a romantikus elképzelések ködéből, és elvezetett Bartók és Kodály nevével fémjelzett modern népzenekutatáshoz. Ne feledjük, hogy az e korszakban keletkezett „népzenei” gyűjtemények zongorakottába rejtett népdalsorai szolgáltak első forrásául az említett kutatópárosnak. Jóleső arra a hatalmas útra gondolnunk, amely a százhatvan éve papírra vettet soroktól az idei versenyig tartott. A modern nemzettudat kialakulásának ideológiai háttere vajmi keveset foglalkozott a korabeli zenék valós nemzeti karakterével. Ma pedig olyan versenykiírás alapján jelentkezhettek a versenyzők, amelyben egy-egy tájegység meghatározó zenészegyéniségének teljes repertoárja szerepel! Az értékelési szempontok meghatározása egy új keletű szakmai együttműködés keretében valósult meg, ahol a Hagyományok Háza és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék különböző területeken szerzett tapasztalatai összegződhettek. Az egyeztetések során felmerült a versenykiírás finomítása is egy másfajta szempontrendszer alapján. E koncepció nem kiválasztott hagyományőrző zenészek játékmódját és repertoárját, hanem inkább népzenei műfajokat állítana előtérbe, elkerülve az egyszerű utánzás csapdáját. Mindez másképp tenné próbára a versenyzőket, és összemérhetőbbé válnának az egyéni teljesítmé-

32

nyek is. Például Varga Ferenc „Csipás” dallamai helyett a kiírásban a következő szerepelne: erdélyi rubato vagy lassú aszimmetrikus ritmusú tánczene. Az Anna-bálhoz kapcsolódó prímásverseny ötlete Kelemen Lászlótól, a Hagyományok Háza igazgatójától származik, ehhez társult partnerként Cserép László, Balatonfüred Város Önkormányzatának képviseletében. Célként fogalmazódott meg, hogy megismertessék az érdeklődőkkel a hegedűs repertoár két fontos műfaját, a népies műzenét és a népzenét. Azonban nem rejt-e veszélyt egyetlen név alatt rendezni e kétfajta zenei versenyt? Kelemen szerint: „Két lábon állunk, van egy fantasztikus cigányzenei hagyomány és van egy hangszeres népzenei hagyomány, mindkettővel élnünk kell és táplálkoznunk belőlük”. A Kecskeméti Népzenei Találkozó keretében kétévente megrendezésre kerülő prímásversennyel összhangban, a jövőben e két helyszín felváltva rendezi meg a versenyt, így jövőre Balatonfüreden újra a cigányzene szól. A helyszín a Kisfaludy Galéria gyönyörű belső tere, amely kifejezetten alkalmas kamarazenei produkciók előadására. A nézőtér éppen megtelt, ami az első nap kiadós esőzései mellett jó eredménynek számít. A hátteret a galéria aktuális kiállítása, Madarassy István rézből készített, kisplasztikának is beillő képei alkották. Akár pikírt célzásnak is vehetjük e véletlen installációt, lé-

vén a címe Purgatórium mint út a Pokolból a Paradicsomba. Reméltük, hogy kiváló prímásaink valóban a Paradicsomba vezetnek minket. Nem kellett csalódnunk. A közönséget és a versenyzőket Agócs Gergely, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa köszöntötte. A műsorszámok között a versenyzők rövid bemutatásán túl zenetörténeti adalékokkal szórakoztatta a nagyérdeműt. Nyilván a laikus közönség kedvéért tett egyszerűsítés miatt lett barokk zenei örökség a kalotaszegi, a nemzeti romantika üzenete pedig a felső-Tisza-vidéki népzene. A tetszetős retorika ellenére a kiírásban szereplő zenészek előadásmódja inkább a népzene újabb, városi zenei hatásokat mutató rétegére jellemző. Valóban nem kellett csalódnunk, a tizenkét prímás igen erős mezőnyben mérte össze tudását. Senki sem bízta az évek alatt megszerzett rutinra a végeredményt, jól látszott a tudatos felkészülés a komolyan vett zenekari próbákon is. A verseny nehézségei közé tartozott – és egyben egyenlő esélyeket biztosított –, hogy minden prímást ugyanaz a zenekar kísérte. Az összeszokottság hiányát azonban tökéletesen kárpótolta a kísérőzenekar érzékeny és támogató jelenléte. Talán ennek is köszönhető, hogy a versenyzők a koncerten többször a zenekar felé fordulva játszottak, emiatt időnként kirekesztettnek érezhette magát a közönség. Lakatos Róbert, a kassai Thália Színház zenei

Az Anna-bál prímásversenye

Kárpát-medencei népzenészek versenye és gálaműsora

Balatonfüred, Kisfaludy Galéria, 2014. július 22–23. Balatonfüred Város Önkormányzata és a Hagyományok Háza szervezésében, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék szakmai támogatásával A zsűri tagjai: Árendás Péter (LFZE Népzene Tanszék, HH Martin Médiatár), Gombai Tamás (LFZE Népzene Tanszék), Lakatos Róbert (Thália Színház, Kassa), Pál István „Szalonna” (Magyar Állami Népi Együttes) A kísérőzenekar tagjai: Doór Róbert (bőgő), Gera Attila (klarinét), Karacs Gyula (brácsa), Ürmös Sándor (cimbalom) A versenyzők: Bencze Mátyás (Galgahévíz), Cseszák Zsombor (Óbecse), Dezsőházi Tamás (Debrecen), Gelencsér János (Salgótarján), Hegedűs Máté (Kecskemét), Kovács Márton Bence (Maklár), Maruzsenszki Andor (Budapest), Nagy Albert (Budapest), Pálházi Bence (Püspökhatvan), Pusko Márton (Tornalja), Radák Márton (Mosonmagyaróvár), Soós Csaba (Békásmegyer) A díjazottak: I.: Dezsőházi Tamás (1.000.000,- Ft Balatonfüred Város Önkormányzata jóvoltából) II.: Hegedűs Máté (500.000,- Ft Balatonfüred Város Önkormányzata jóvoltából) III.: Kovács Márton Bence (300.000,- Ft, Balatonfüred Város Önkormányzata jóvoltából) IV.: Gelencsér János (100.000,- Ft a Hagyományok Háza felajánlása) IV.: Maruzsenszki Andor (100.000,- Ft a Hagyományok Háza felajánlása) Lakatos Róbert különdíja: Pusko Márton (fellépés a Rendhagyó Prímástalálkozó formációval) Hagyományok Háza különdíja: Cseszák Zsombor (Új Pátria 50 CD-s válogatása) Hagyományok Háza különdíja: Radák Márton (Új Pátria 50 CD-s válogatása)

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2014/5  

A TARTALOMBÓL: Marton László Távolodó: Délszláv találka; Kóka Rozália: Beszélgetés Demény Károllyal; Bereczki Ibolya: Tájház-találkozó Cigán...

folkMAGazin 2014/5  

A TARTALOMBÓL: Marton László Távolodó: Délszláv találka; Kóka Rozália: Beszélgetés Demény Károllyal; Bereczki Ibolya: Tájház-találkozó Cigán...

Advertisement