a product message image
{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade

Page 14

RÉGIEK SZERELME

K óka R ozália

rovata

A szépasszon s az ura Élt a falunkban egy vén bocskor, Valár bá. Annak az első felesége szépasszon volt, alyan boszorka-féle, úgy mondtuk az elyeneknek, hogy eljárók. Ezek erőst rosszfélék, a sátányokot imádják, nem Istent. Egyszer együtt kapáltunk a lunka mellett, s az öreg elbeszélte, hogy melyen életet húzott az első feleségivel. Még fiatal házasok vótak, s az ember azt vette észre, hogy az as�szonya éjszakánként el-eltűnik mellőle, s csak hajnaltájt keveredik haza. Eléfogta az asszonyát, hogy hova jártál, s hova jártál? Mondd meg! Az asszon nem mondta meg. Valár bá meg es verte, szinte megnyuvasztotta, s akkor se mondta meg, hogy éji üdőbe’ hol kódorog. – Na, hagyd csak el, te, mert én megtudom, hogy hova jársz s kivel gamatkodol! – Ő azt gondolta, hogy a faluba’ valamelyik embervel vaj egy csobán legénvel konverzálkodik. Egy éjen az ember tette, hogy aluszik, de közbe leste a feleségit, s há, látta, hogy az asszonya békondorodik az osztovátába, s azt suttogja: – Gyí, lovam, hí, ott legyek, ahol gondolom! Az osztováta felemelkedett, s az asszonval együtt kiszállott a házból. Ott vót a kicsiházban egy másik osztováta es, fel vót vetve rea a szövő. Az ember kapta magát, ő es béült az osztovátába, s ahogy az asszonyától hallotta, ő es mondta: – Gyí, lovam, hí, ott legyek, ahol gondolom! Persze, Valár bá azt akarta, hogy ott legyen, ahol a feleségit megkapja. Az osztováta kirepült a házból, felemelkedett s már es megérkezett oda, ahol az asszonya volt. Na, amit ő látott attól egészen megiszonyodott. Minden rendű asszonyok, éfiak, vének, csúfok s szépek mulattak, a nagy kövér sátányokval járták a kezest s az övest, táncoltak, bendéreztek, mint a veszedelem. Valár bá letette az osztovátát a felesége osztovátája mellé, s odament az asszonyához. Mikor az asszon meglátta, nagyot rikojtott: – Te, szerencsétlen, hogy jöttél ide? – Éppeg úgy, mint te! – felelte az ember. – Most, ebbe a minutába’ menjünk innet, met, ha észrevesznek, ebbe a helybe széttépnek! Hamar felültek az osztovátákra, elmondották, hogy ott legyenek, ahol gondolják, s elindultak hazafelé. A fák felett repültek, sebesen mentek. Valár bá érzette, hogy lobog a haja. Az asszonya egyet mondta: – Ügyeljen ember! Istenhez a világétt se gondoljon, met akkor ahol van, ott marad. Ha víz felett, a vízbe, s ha a fák felett, akkor a fákon, ha sík föld felett, akkor oda esik le, s mehet haza gyalog.

Tudja meg, hogy még három hét alatt se ér haza. Csak a sátányokhoz gondoljon, s gondoljon a mulatságra! Az ember erőst meg vót ejedve, kényszerítette a gondolatját az asszonyához s a sátányokhoz. Eppe, mikor kikkirilni kezdtek a kakasok, hazaérkeztek a házikhoz. Valár bá akkor úgy megejedett, hogy többet sohase ment a felesége után. (Szómagyarázat: gamat – „disznó”, rendetlen, szemtelen; guruzsmál – varázsol, ront, gyógyít; kicsiház – kisszoba; kikkiril – kukorékol; kondorodik – tekeredik; konverzálkodik – társalog; lunka – gyümölcsös; osztováta – szövőszék)

A három szerető Egyszer vót, hol nem vót, vót egyszer egy legén, vót neki három szereteje. Hejába akart választani közülik, nem, nem, s készen van, nem tudott, mindegyiket egyformán szerette. Egy nap megkapta a béhívó cédaláját, hogy katanának kell menjen Csernaviczba, három esztendőre. Mielőtt bévonult volna, hát elment mindegyik szeretejihez, hogy elbúcsúzzék töllik. Mind a háromtól megkérdette, hogy mivel gyászolja meg, míg ő odalesz a katanáéknál. Mondja az első leján: – Én úgy meggyászollak, hogy amíg odaleszel, nem seprem ki a házat.

14

Na, menyen a legén a második szeretejihez. Tőle es megkérdette: – Kedves szeretőm, mivel gyászolsz meg, amíg én odaleszek a katanaságban? – Én erőst, erőst meggyászollak. Míg haza nem jössz, én nem mosakodom meg egyszer se! A harmadik leján azt fogadta neki: – Hallod-e, amíg te katana leszel, én a moslékot mind felhordom a hiuba. Vájta a fejit a legén: – Mit jelentsen ez? Na, nem baj, mikor hazajövök, akkor es reaérek eldönteni, hogy melyiket vegyem feleségül.

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2014/5  

A TARTALOMBÓL: Marton László Távolodó: Délszláv találka; Kóka Rozália: Beszélgetés Demény Károllyal; Bereczki Ibolya: Tájház-találkozó Cigán...

folkMAGazin 2014/5  

A TARTALOMBÓL: Marton László Távolodó: Délszláv találka; Kóka Rozália: Beszélgetés Demény Károllyal; Bereczki Ibolya: Tájház-találkozó Cigán...

Advertisement