Page 6

Salföldi Akadémiai Napok A Magyar Művészeti Akadémia hat tagozatának képviselői 2014. május 8–10. között kihelyezett ülést tartottak Salföldön. A háromnapos, eseményekben gazdag, rendkívül színes rendezvény során a vendégek betekintést nyerhettek – Somogyi Győző akadémikus szavaival élve – a „bárka” életébe.

Somogyi Győző udvara

M

egérkezésünkkor Török László fotóművész és Fábián Gusztáv polgármester köszöntötte az MMA képviselőit. „Nincs még egy olyan település Magyarországon, ahol az egy főre eső akadémikusok száma ilyen magas lenne, és nincs még egy olyan település, ahol a lakosság egynegyede művész lenne!” – mondta a polgármester. Hamarosan megismerhettük a falu statisztikai adatait is. A házak száma alig félszáz, jelenleg hetvenkét állandó lakosuk van, ebből három akadémikus. Mindhárman egész évben Salföldön laknak, ők a találkozó házigazdái: Somogyi Győző festőművész, Török László fotóművész és Kovács István költő, történész. A Káli-medence azonban többeknek, így Sára Sándor és András Ferenc filmrendezőknek, Szűcs Endre építőművésznek is szeretett pihenő és alkotó menedéke. E vidékhez kötődik Vidák István kézműves alkotóművész is. A következő három napban sorra találkoztunk a településen élő többi művésszel is. Elsőként a májusi virágözönben pompázó, gyönyörű kis településsel ismerkedtünk meg közelebbről. Beszélgettünk az építészekkel, akik megmentették az enyészettől a népi építészet faluban található remekeit. Egy újságcikkből idézem: „A Petrovics László – Kúti Mária építész páros már lassan húsz éve a Káli-medence varázslatos atmoszférájában őrködik a népi építészet sajátos értékei felett. Szűkebb pátriájukban, Salföldön – amely szinte skanzen a skanzenben – az épületek nyolcvan százaléka az ő kezük nyomát dicséri. Nekik sikerült elérniük, hogy a külföldiek parasztházakba költözzenek és ne tájidegen palotákat építsenek.”. Mielőtt „építészeti sétára” indultunk volna, Kúti Mária megismertetett bennünket Salföld földrajzi elhelyezkedésével, történetével. A település a Káli-medence Balaton felé nyíló kapujában, a Salföldi Kopjások

6

Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében, a Balatontól mindössze három kilométer távolságra van. Megtudtuk, hogy a terület már a honfoglalás óta lakott hely volt. A török időkben elpusztult és csak a Rákóczi-szabadságharc után éledt újjá. Állattenyésztéssel, halászattal és szőlőműveléssel foglalkozó lakosainak száma a régi összeírások tanúsága szerint jóval több volt a mainál, a XIX. században a hatszáz főt is meghaladta. Bár sok áldozattal, de átvészelték a II. világháborút is, és szerencsére a falu házai épen maradtak. A település végzetes elnéptelenedését az 1973-ban kezdett „településfejlesztés” okozta. Amikor megszűnt a helyi tanács, az iskola, a lakosság másutt keresett jobb életlehetőségeket és elvándorolt. Az elárvult házakat úgynevezett „bebírók”, többnyire pihenni, üdülni, alkotni vágyó értelmiségiek vásárolták meg, akik közül jó néhányan végleg megtelepedtek, és „tősgyökeres” salföldiek lettek. Salföld napjainkban amellett, hogy turista-látványosság, működő falu is, saját önkormányzattal rendelkezik. Végigsétáltunk a falun, be-betértünk egy-egy gyönyörű ház udvarára, szobáiba, megváltozott funkciójú gazdasági épületeibe. A sétán Szűcs Endre építész akadémikus mellé szegődtem, aki lelkesen beszélt arról a hihetetlenül nagy munkáról, amelynek eredményeképpen feltámadt a falu. Délután a Faluházban Salföldi művészek címmel nyílt kiállítás az alkotók részvételével. Boka Gábor előadóművész, Gerlóczy Gábor képzőművész, Greskovitz András képzőművész, Harnóczy Örs fotóművész, Raffay Béla szobrászművész, Raffay Dávid szobrászművész, Raczi Margit képzőművész, Korényi Dalma szobrászművész, Jankje Schutz festőművész, Lőrincz Miklós fotóművész, Kúti Mária építész, Petrovics László építész, Petrovics Miklós grafikus, SoKovács Mihály, Dresch Mihály és Kapiller Mátyás

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2014/3  

A TARTALOMBÓL: Sáfrányné Molnár Mónika: „Ály meg o halando, tekincs e fejfára...”; Kóka Rozália: Salföldi Akadémiai Napok; Fehér Anikó: Nant...

folkMAGazin 2014/3  

A TARTALOMBÓL: Sáfrányné Molnár Mónika: „Ály meg o halando, tekincs e fejfára...”; Kóka Rozália: Salföldi Akadémiai Napok; Fehér Anikó: Nant...

Advertisement