Page 39

Egy moldvai csángó hegedűs dallamkincse – III. B osztály: Tánczene – Strofikus dallamok Ezek a dallamok is periodizáló egységekből állnak, de az előző csoporttól élesen elhatárolja őket a következetes, AABB szerkezetű kettős tagolódás. Minden ilyen dallam megfelel egy-egy kötött szerkezetű, szintén kettős tagolódású táncfajtának, amely lehet körtánc, páros tánc, vagy páros tánccal ötvözött körtánc.1 A megfelelés persze legföljebb egy falun belül egyértelmű, hiszen egy dallamhoz máshol más tánc kapcsolódhat vagy fordítva. Az adott tánc kísérőzenéjét mindig ez az egyetlen strófa alkotja. A csángók táncai közül a legtöbb ilyen, s ezt a csángó adatközlők is kiemelik: „Mind illyenek vótak nálunk a táncok: négy rész – kettő sz kettő – kettő sz kettő.” (Gy 8). Ezt a határozott kijelentést az indokolhatja, hogy a környékbeli románoknál már a 20. század elején visszaszorultak az effajta táncok.2 Ezért a szabályozott szerkezetű táncok gazdag, élő hagyományát a csángó tánckultúra régies megkülönböztető jegyének tekinthetjük. A strofikus dallamok eredete különböző lehet. Néhányuk motívumismétlő dallamból merevedett strófává, például a Banu Mărăcine vagy a ruseasca valószínűleg korábban, a de doi később. Másrészt vannak köztük Kárpát-medencei eredetű, eleve strofikus dallamok. B/1. Kárpát-medencei kapcsolatokat mutató dallamok B/1.a. Ötfokú ereszkedő dallamok A moldvai csángók táncdallamai közül ez a csoport mutatja a legfeltűnőbb kapcsolatot a Kárpát-medencei magyarság zenéjével. Népzenénk nagyívű ereszkedő rétegének egyik legjellegzetesebb csoportjához, a „páva”-dallamcsaládhoz sorolható. Ez a dallamcsalád igen elterjedt az erdélyi hangszeres zenében, magyaroknál és románoknál egyaránt. Példáink legközelebbi változatai Székelyföldön, Gyimesben és a bukovinai székelyeknél találhatók. Moldvában nemcsak a magyarosnak nevezett táncok dallamai tartoznak ide, hanem a fredeluş, a de doi két legelterjedtebb dallama,3 és sok hora-dallam is.4 Ez a Kárpát-medencei dallamkör tehát a csángók közvetítésével jelentős hatással volt az egész moldvai hangszeres zenére. Pt 12. Serény magyaros – A táncot két férfi és két nő alkotta kis körökben járják. A dallam a magyaros dallamkör gyors tempó-

jú, jellegzetesen szinkópás ritmusú darabja.5 Gazdag magyar szövegű vokális rokonsága van, még olyan falvakban is, ahol a tánc nem ismert. Pt 13. Fredeluşu – A serény magyaros dallamának közeli változata, amely a Tatros- és Tázló-völgyi székelyes csángó falvakban és a moldvai románoknál is használatos. A hozzá kapcsolódó tánc valószínűleg új keletű.6 Gábor Antal sokkal szegényesebben játssza, mint a serény magyarost, nyilván ritkábban használta. Pt 14. Öreg magyaros – A dallamhoz kapcsolódó Kárpát-medencei jellegű vonulós párostáncot csak Klézse környékén táncolják. Ez az egyetlen az itt közölt táncok közt, amelyben énekelni is szoktak, ami szintén magyaros vonás.7 Pt 15. Ardeleanca – A dallam rokonsága Regát szerte elterjedt, de elnevezései általában erdélyi illetve magyaros jellegére utalnak. Magyar nyelvterületen is kiterjedt rokonsága van, pl. „Megfogtam egy szúnyogot” szöveggel. B/1.b. Hexachord dallam Pt 16. Banu Mărăcine – A leginkább e néven ismert csoportos férfitáncot erdélyi román értelmiségi körök alkották meg a 19. században, s innen terjedt el az egész román nyelvterületen. A táncnév Vasile Alecsandri (1821–1890) költeményének hősére, egy legendás középkori szörényi (olténiai) bánra utal.8 Ión hexachord dallamának változatai már 16–18. századi magyar és nyugat-európai dallamgyűjteményekben is megtalálhatók.9 A moldvai csángók páros tánccal ötvözött körtáncot járnak erre a dallamra. Sok vokális változata is előkerült Moldvából.10 B/1.c. Magyar népies műdalok A moldvai magyarok zenéjében a magyar új stílus dallamai és a népies műdalok viszonylag kis részt tesznek ki. Már a harmincas évek anyagában is találunk ilyeneket, de nagyobb arányú elterjedésük az 1948-tól néhány évig működő magyar tannyelvű iskolák működésének köszönhető.11 Pt 17. Csárdás – A csángók az újabban elterjedt csárdást kötött, strofikus formában, néhány népies műdal csonkult változatára járják. A népies műdalok rendszerint a vokális anyagban is csonka formában élnek.12 Tánczeneként az eredeti strófa harmadik és negyedik sora kétszer-kétszer ismétlődve alkotja a moldvai strofikus táncdallamokra

A dolgozatban szereplő példák (kották, dalszövegek és hangzó minták) megtalálhatók a http://www.folkradio.hu/folkszemle/liptak_moldvaihegedus/index.php weboldalon.

jellemző AABB formát. Példánkban ilyen átdolgozásban követi egymást két közismert népies dal („Fekete cserepes...”, „Az a szép...”). Nem tudni, hogy Gábor Antal így, füzérben használta-e ezeket a dallamokat, vagy egyszerre csak egyet. A második dallamot a környék sok cigányzenésze is ismeri, sőt olykor magyarul el is tudja énekelni. B/2. Kelet-európai kapcsolatokat mutató dallam Pt 18. Rusca, ruseşte, ruseasca – A táncnév Moldva-szerte elterjedt, Bákótól északra több periodikus dallamhoz is kapcsolódik.13 Példánk dallama Ukrajnában széles körben népszerűsített (de elsősorban kelet-ukrajnai jellegű) nemzeti táncdallam, de Erdélyben is megtalálható, tehát bizonyára régóta megszilárdult strófa. Ugyanakkor világosan érezhető benne a motívum-ismétlő eredet, és a valaha kötetlen hangszeres „zenehoszszabbító eljárásként”14 alkalmazott kvintváltás. A Bákó környéki csángók csak ezt az egy dallamot ismerik ruseasca néven; igen lendületes páros táncot járnak rá. B/3. Újkori közép-európai kapcsolatokat mutató dallamok Azokat a dallamokat sorolom ide, amelyek a Martin-féle közép-európai táncrétegnek megfeleltethető, a funkciós zene jegyében kialakult nyugat-európai dallamvilágból erednek. Moldvában a közép-európai réteg táncait nem feltétlenül ilyen dallamokra járják, viszont minden ilyen dallamhoz közép-európai jellegű tánc kapcsolódik. Erre a rétegre utaló dallami jegynek tekintem a hangsúlyos szerepű funkciós fordulatokat és akkordfelbontásokat, valamint a plagális dallamjárást. Sokat mond a moldvai tánczene hagyományos hangzásideáljáról, hogy Gábor Antal – ahogy a moldvai hegedűsök általában – intonációjával következetesen semlegesíti ezeknek a dallamoknak a funkciós fordulatait. Az eredetileg dúr hangsor hetedik fokát alacsonyan, semleges vagy kis szeptimre intonálja, s így az nem játssza a vezetőhang szerepét, nem szolgálja a domináns funkciót, viszont annál inkább beleillik az egyetlen burdonhangra épülő, funkciók nélküli kíséretbe, lévén az alaphang egyik természetes felhangja.15 Pt 19. Braşoveanca – A táncnév vélt vagy valós erdélyi szász hatásra utalhat. Moldva-szerte ma is népszerű tánc. Pt 20. Cărăşel – Már 1934-ből ismerjük ezt a dallamot egy kalagori furulyástól. A széles körben elterjedt dallam általános formájá-

39

folkMAGazin 2014/3  

A TARTALOMBÓL: Sáfrányné Molnár Mónika: „Ály meg o halando, tekincs e fejfára...”; Kóka Rozália: Salföldi Akadémiai Napok; Fehér Anikó: Nant...

folkMAGazin 2014/3  

A TARTALOMBÓL: Sáfrányné Molnár Mónika: „Ály meg o halando, tekincs e fejfára...”; Kóka Rozália: Salföldi Akadémiai Napok; Fehér Anikó: Nant...

Advertisement