Page 22

Szólótáncfesztivál Pécsett Színt és hangot kapott – életet nyert a baranyai tánchagyomány A második baranyai szólótáncfesztivál célkitűzése – a két évvel ezelőtti elsőhöz hasonlóan – a megye magyar néprajzi csoportjait jellemző sokszínű tánckultúra minél mélyebb megismerése és magas szintű feldolgozása volt. Az április 5-én, Pécsett rendezett fesztivál több mint száz résztvevő színpadra lépésével méltó tiszteletadást jelentett a baranyai magyar tánchagyomány előtt. 2012 tavaszán a pécsi Néptánccal a Gyermekekért Alapítvány a komlói Pöndöly Néptánc és Hagyományőrző Egyesülettel karöltve hívta életre az I. Baranyai Szólótáncfesztivált, amely a Pécsi Kulturális Központ Szivárvány Gyermekházában talált otthonra. A siker nyomán a szervezők ismét összefogtak, hogy a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával újra emelkedett hangulatú és szakmai szempontból is mértékadó esemény megrendezésével bizonyítsák, Baranya magyar néprajzi csoportjainak kevéssé ismert tánckultúrája megérdemli a vele való gondos foglalkozást. A szólistákat felvonultató fórum kiváló alkalmat jelent e célok megvalósítására. A résztvevő műhelyek legtehetségesebb, szólista előadói vénával megáldott és életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkező táncosai mélyebb szakmai felkészülést követően álltak a közönség, a táncos és oktató kollégák, valamint a zsűri elé. A gyermek korosztályban negyvenhárom, az ifjúságiak között tizennyolc, a felnőtt mezőnyben pedig harminckilenc „versenyző” mérette meg magát. Sajnos néhány – elsősorban pécsi – művészeti iskola, táncegyüttes nem vett részt ezen a fórumon. Pedig az ő megmutatkozásuk még teljesebbé tehette volna a napot, s megerősíthette volna, hogy a baranyai táncok felkarolása a megyében valóban mindenkinek fontos. Örömmel ta-

A II. Baranyai Szólótáncfesztivál díjazottjai a gálán (előtérben: Csokona Roland és Múth Ádám)

pasztalhattuk azonban, hogy a színpadra lépő táncosok a megyehatáron túlról, Barcsról, Kakasdról, Tamásiból is megtisztelték a rendezvényt. A fesztiválprogramban elsőként mindenki Baranyából választott anyaggal mutatkozott be. A hosszúhetényi, kozármislenyi, magyaregregyi, zengővárkonyi, ócsárdi, ormánsági és dunafalvi táncok mellett nagy hangsúllyal jelent meg a Baranya és Tolna határán letelepített bukovinai székelyek táncos öröksége – ter-

Szebényi hagyományőrzők – fotók: Oberhofer Csenger

22

mészetesen elsősorban az e vidékről érkezett résztvevőknek köszönhetően. Rajtuk kívül a megye hagyományőrző csoportjai szintén saját falujuk táncaival jelentkeztek. Így a Hosszúhetényi Hagyományőrző Egyesület gyermek és felnőtt táncosai, s a kozármislenyi Józsa Gergely Néptánc Egyesület tagjai is – utóbbiak gondosan őrizve a megye egyetlen táncos Népművészet Mesterének hagyatékát. Baranya népművészetének sokszínűsége a produkciókat kísérő muzsika révén is megmutatkozott. A kötelező táncokhoz három zenekar szolgáltatta a talpalávalót: a Vörös Rezesbanda a hosszúhetényi, a kozármislenyi, a magyaregregyi és a zengővárkonyi táncokhoz fújta, a Tenkes Zenekar a Duna menti, ormánsági és ócsárdi összeállításokat kísérte, a Csurgó pedig a bukovinai székely produkciókhoz játszott. A „kötelező” baranyai táncok mellett szabadon választott produkciókat is bemutattak a résztvevők – e feltétel alól a hagyományőrző táncosok természetesen felmentést kérhettek. A szabadon választott táncok a Kárpát-medence változatos kavalkádját vonultatták fel – a Rábaköztől a Felső-Tisza-vidéken át az erdélyi területekig a néptáncmozgalom sokféle „divatos” táncanyaga megjelent a színpadon.

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2014/3  

A TARTALOMBÓL: Sáfrányné Molnár Mónika: „Ály meg o halando, tekincs e fejfára...”; Kóka Rozália: Salföldi Akadémiai Napok; Fehér Anikó: Nant...

folkMAGazin 2014/3  

A TARTALOMBÓL: Sáfrányné Molnár Mónika: „Ály meg o halando, tekincs e fejfára...”; Kóka Rozália: Salföldi Akadémiai Napok; Fehér Anikó: Nant...

Advertisement