Page 18

ben megvásároltunk egy szombat délutáni órát. A torontói magyarság így nagyon jó helyzetbe került, mert szombaton is volt egy óra magyar adás, meg vasárnap is. Működésünk során hosszabb-rövidebb ideig voltak magyarországi munkatársaink. Nagyon sok értékes anyagot csinált Németh B. László. A Kossuth Rádióban ő volt a Mi időnk egyik szerkesztője. Készített nekünk interjúkat a templomos lovagokkal, költőkkel, zenészekkel, irodalmárokkal, közéleti személyiségekkel. Most egy erdélyi tudósítónk hetente három-öt percben tudósít Erdélyből. Nagyon jó lenne, ha valaki Magyarországról is küldene időről-időre friss tudósításokat a legjelentősebb eseményekről. 2010-ben kitüntették a rádiónkat, mi lettünk a legjobb „ethnik” műsor. 2013-ban pedig engem tüntettek ki a „legjobb producer” címmel. 2005-től, hat éven át a Torontói Magyar Ház igazgatója is voltam. Abban az időszakban a Paraméter Klub takarékon üzemelt. Azt gondoltam, hogy nem szükséges külön programokat csinálnom, a Magyar Házba kell bevinnem a műsorokat. Ha volt egy-egy esemény, amiről úgy gondoltam, hogy arra megfelelőbb helyszín a Paraméter, akkor azt ott rendeztem meg. Hat év alatt körülbelül kétszáz programot szerveztünk a Magyar Házban. Itt járt a hetven tagú Balassi Kórus, dr. Barsi Ernő néprajzkutató, Boka Gábor vásári komédiás, a Budapest Klezmer Band, cigány képzőművészeknek rendeztünk kiállítást, borkóstolót tartottunk. Wass Albert hegyei címmel volt egy emlékezetes kiállításunk az író szülőhelyéről, járt nálunk dr. Nagy László torontói püspöki helynök, Eifert János fotóművész, Havas Judit előadóművész, Gulyás János fotóművész és sorolhatnám még sokáig. 2011-ben, főként anyagi okok és az épület állagának leromlása miatt bezárt a Ház, az épületet eladták. Mostanában talán elkészül az új épület. Bár mindig az én nevem merül fel, a feleségem, Hortenzia mindenütt ott van velem. Nagyon sokat dolgozik a rádióban, a Paraméter Klubban, most ért haza a könyvesboltból, ő intézi a rengeteg újság-előfizetést, ő végzi a könyvelést is, de a gyermekek nevelése is nagyobb részt az ő feladata. Létrehozott egy Facebook-oldalt Torontói programok címmel, ahova bárki feltölthet információkat az itteni rendezvényekről. A gyermekeink „magyarságát” tulajdonképpen feláldoztuk a rádiónak, a könyvesboltnak, nem hordtuk őket magyar iskolába, nem vittük őket a cserkészetbe. Nagyon büszke vagyok arra, hogy ennek ellenéremindhárman tökéletesen beszélnek magyarul, s ha nem is tökéletesen, de írni és olvasni is tudnak anyanyelvükön. Lejegyezte: Kóka Rozália

18

Tallabille

Csík

„Hallották-e hírit Csongorád megyének? – a zene nyelvén szeretnénk hírt adni az itt élő emberek zenei kincséről, és az általuk megőrzött hangszerekről. A tekerő és a duda, ill. az esz-klarinét (a töröksípot idéző hangzásával) semmi mással össze nem téveszthető karakteres megszólalást biztosít ennek a muzsikának. Ez az általunk is kedvelt hangzás a múlt század első feléig része volt az itteni emberek mindennapjainak. (...) A duda és a tekerő hangzásában a népzene régebbi, a vonószenét megelőző hangzását idézi. Teljes értékű zene ez, melyről reméljük, hogy Csongrád megye határain túl is értő és befogadó fülekre talál. Nagy örömet ad nekünk, hogy a régi mesterek játékmódja szerint játszhatjuk el és tolmácsolhatjuk ezt a zenét a hallgatók felé – kívánjuk, hogy Önök is ilyen örömmel hallgassák!” (Legeza Márton)

„Az elmúlt negyed évszázad alatt, mióta a zenekar teszi a dolgát sok kedves feladattal, zajos sikerrel és tanulságos tapasztalattal gazdagodtunk. Azt hiszem újra itt az ideje, hogy bebizonyítsuk, méltók vagyunk a közönségünk bizalmára, szeretetére. Muzsikánkban igyekszünk megmutatni, hogy a mai gyorsan változó, az élet szépségeit lassan felejtő világunkban mindannyian, akik itt élünk, esendő, ennek ellenére szerethető, értékeket tisztelő emberek vagyunk. Hiszünk abban, hogy élhetünk hasznos, szép életet, de ehhez meg kell látnunk igényes szemmel, lélekkel, hogy hol, mit, mikor, hogyan tegyünk, viseljünk, együnk, igyunk, szeressünk. Még léteznek igazi értékek. Reméljük, a mi muzsikánk is azzá válik Önöknek. Szeretettel: Csík János”

A lemez megidézi a magyar népzenének a vonószenét megelőző időszakát, de nem zenetörténeti visszatekintést kíván adni, hiszen – bár a legtöbb vidéken a 19. század végétől vonós hangszerek hangjára mulattak az emberek – az Alföld déli részén egészen a 20. század közepéig a tekerő–esz-klarinét duó és duda szólt a padkaporos bálokon. (...) A Tallabille zenekar lemezén a változatosságot egy tájegység, a dél-alföldi Csongrád megye zene világában elmélyülve élhetjük át. Egy gyökérből táplálkozó, mégis sokféle hajtás – ez a lemez a teljesség igénye nélkül szeretne válogatást adni a Dél-Alföld zenei emlékeiből: a hallhatjuk a tekerőt önmagában megszólalva, hallhatunk régi stílusú, veretes pásztornótákat és hallgatókat, valamint a vidékre jellemző oláhost és csárdást.

„A lemez abban feltétlenül különbözik az előzőektől, hogy már nemcsak autentikus népzenei darabok, illetve népdal- és rock-átdolgozások szerepelnek rajta, hanem teljesen saját szerzemények is. A csapat bármit játszik, népzenei együttes marad, ezeken a hangszereken ezt tudjuk a legjobban, emellett továbbra is szeretjük a kortárs alternatív zenéket, amelyek jól működnek népzenei hangszereléssel. Az egyensúlyozásra törekvés megmaradt bennünk” – nyilatkozta Szabó Attila az MTI-nek.

Tallabille zenekar: Istvánfi Balázs - duda; Legeza Márton - tekerő; Lipták Péter - esz-klarinét, tárogató, citera; Németh András - tekerő Közreműködik: Havay Viktória, Soós Réka, Navratil Andrea, Papp László - ének Tallabille: Hallották-e hírit Csongorád megyének? Hagyományos parasztzene a Dél-Alföldről (Fonó – FA 295-2)

Csík zenekar: Barcza Zsolt – cimbalom, harmonika; Bartók József – nagybőgő; Csík János – hegedű, ének; Kunos Tamás – brácsa, brácsatambura, dob, ének; Majorosi Marianna – ének; Makó Péter – tárogató, szaxofon, klarinét, citera, ének; Szabó Attila – hegedű, gitár, ukulele, ének Közreműködik: Fekete Antal „Puma” – brácsa; Ferenczi György és a Rackajam; Lakatos Róbert – brácsa; Porteleki László – hegedű; Rúzsa Magdolna – ének Csík zenekar: Amit szívedbe rejtesz (Fonó – FA 300-2)

folkMAGazin 2014/3  

A TARTALOMBÓL: Sáfrányné Molnár Mónika: „Ály meg o halando, tekincs e fejfára...”; Kóka Rozália: Salföldi Akadémiai Napok; Fehér Anikó: Nant...

folkMAGazin 2014/3  

A TARTALOMBÓL: Sáfrányné Molnár Mónika: „Ály meg o halando, tekincs e fejfára...”; Kóka Rozália: Salföldi Akadémiai Napok; Fehér Anikó: Nant...

Advertisement