Page 7

Hova repül a páva? „A népzene iránti érdeklődés nőttön nő.” Kodály Zoltán tette ezt az örömteli megállapítást 1937-ben, a „Magyar népzene” című, máig irányt mutató nagy tanulmányának kilencedik fejezetében. Bizonyára nagy elégedettséggel töltené el, ha ma körülnézve látná, hogy amiről hajdan álmodott, az megvalósulni látszik. A népdal, a népzene mára minden fokon bekerült az iskolai oktatásba, ezáltal szervesen beilleszkedett a társadalomba, és oda is eljutott, ahol eddig soha nem volt jelen. Bő száz éve érik már ez a folyamat. Tekintsük végig, honnan és hogyan jutottunk idáig!

M

ár Csokonai is azt írta 1803-ban: „Hallgassátok figyelemmel a danoló falusi leányt és a jámbor puttonost!”. Kölcsey szintén megállapítja 1826-ban, hogy „a való nemzeti poézis szikráit a köznépi dalokban kell nyomozni”. Liszt Ferenc megismerni szándékozott a magyar falusiak zenéjét. Mégis Kodálynak és Bartóknak kellett eljönnie ahhoz a huszadik század elején, hogy a magyar népdalt a maga igaz valójában felmutassák, fontosságára felhívják a figyelmet, megismertessék és népszerűsítsék a hazai közéletben. Ez volt a magyar népdal igazi felfedezése. A korabeli koncertéletben még szóba sem jöhetett a népdal kíséret nélküli, eredeDóra Áron, Pál István tereskei népművész és Juhász Zoltán a „Fölszállott a páva" műsorában (fotó: Nagy Zoltán, MTVA) ti módon való előadása. A Magyar népdalok zókon, egyéb szerepléseken felhangzó dallamok belopóztak mind című, Bartók és Kodály által 1906-ban énekhangra írt és zongoráaz előadók, mind a közönség szívébe. A cserkészek a külön számukra feldolgozott húsz népdal kottájának előszavában Kodály megra megjelentetett népdalos-könyvekből tanulták és terjesztették a fogalmazta a kíséret feltétlen szükségességét, ami által közelebb ledalokat. Kodály a felnőtt kórusok figyelmét is felhívta az igényes het vinni a népdalt az akkori közönség ízléséhez. „Kell rá ruha, ha népdaléneklés szépségére, fontosságára. behozzuk a mezőről a városba. De a városi öltözetben félszeg, szo A háború után még vitte a lendület a népdaléneklési kedvet. Tarongó. Úgy kell rászabni a köntöst, hogy el ne akassza a lélekzetét. lán az 1946-ban alapított Békés-Tarhosi Énekiskola gyermekkóruAkár énekhangra, akár zongorára dolgozzuk, a kíséret mindig csak sa volt az első „pávakör”, mivel fellépéseik alkalmával rendszeresen, az elveszett mezőt és falut igyekezze pótolni.” de még az országos kórusversenyen is mindig énekeltek egyszólamú Egy emberöltővel később, 1937-ben Kodály már bizakodva írnépdalcsokrokat, nagy feltűnést keltve. Ebben az iskolában a néphatta le, hogy nőttön nő a népzene iránti érdeklődés. Igen népdal hatotta át a tanuló ifjúság mindennapjait, itt valósították meg szerűvé váltak a Gyöngyösbokréta mozgalom, szervezett parasztcsolegelőször a gyakorlatban Kodálynak a magyar népdalokon alapuportokat mozgató, éves budapesti találkozói 1931 és 1944 között, ló zenei nevelési elveit. Ennek az intézetnek a szellemi utódai letamelyek a népzene- és néptánchagyományt többé-kevésbé hiteles tek a ének-zenei általános iskolák, ahol szinte mindennapos volt a módon mutatták be. A kiváló Kodály-tanítványok közreműködénépdalok éneklése. sével pedig már az egész országra kiterjedt a nagyszerű Éneklő Ifjúság mozgalom. Mindenütt iskolai énekkarok alakultak a népdal- Az 1950-es években nagyarányú népdalgyűjtés kezdődött, zeneéneklés és a sajátosan magyar népdalfeldolgozások előadása jegyé- akadémisták és vidéki énektanárok bevonásával. Megjelent a Maben. Kodály és Bartók csodálatos kórusművei, a rendszeres találko- gyar Népzene Tára első kötete. Megalakult a Magyar Állami Népi Együttes, és vitte magával a világban sokfelé a magyar népdal és néptánc jó hírét. Az 1960-as években már voltak kisebb népzenei találkozók, a Magyar Televízió Nyílik a rózsa címmel rendezett vetélkedőt, amelyben egyaránt hallhattunk népdalt és nótát, vegyesen zeneszerzők által komponált ún. „népi” zenekari kísérettel. Igazi nagy fordulatot az első televíziós Röpülj, páva! verseny hozott 1969–70-ben, amelynek során a kitűnő karnagy, Vass Lajos megénekeltette az egész országot a képernyők előtt. Itt jelent meg először a színpadon, a nagy nyilvánosság előtt a magyar népdal a maga eredeti formájában, kíséret nélkül. Mindenki rácsodálkozott a dalok szépségére, az emberek rádöbbentek, hogy énekelni jó. Országszerte fellendült az énekA Zagyva Banda és Kádár Ignác (fotó: Nagy Zoltán, MTVA)

7

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2014/2  

A TARTALOMBÓL: Dombi Gábor: „Talán többet tudunk a halálukról, mint az életükről”; Kiss Ferenc: Dongó „saját” népzenéje; Bencze Lászlóné dr....

folkMAGazin 2014/2  

A TARTALOMBÓL: Dombi Gábor: „Talán többet tudunk a halálukról, mint az életükről”; Kiss Ferenc: Dongó „saját” népzenéje; Bencze Lászlóné dr....

Advertisement