Page 44

„Rózsa Sándor felül a nyeregbe”

Hajdúsági, hortobágyi és sárréti betyárballadák, betyárdalok és rabénekek „Betyár vagyok, még az apám se vót más, A vállamon ostor fityeg, karikás. Réz sarkantyúm lovam víknyába vágom, Így múlik el gyenge fiatalságom.”

Régi emberek száján még néhány évtizede is így hangzott fel néha-néha a nóta. Öreg pásztorok a hamvadó tűz mellett emlékeztek az elmúlt időkre, messze néző szemmel idézték fel a múltat fiaiknak, unokáiknak, dédunokáiknak. S a hagyomány tovább él az ifjú nemzedékben. Ők már nem személyes élményekről beszélnek, ezért hallanak a jelen kutatói ilyeneket: ,,még nagyapám beszélte, ő is az apjától hallotta”, vagy: „ő még megérte”. S Rózsa Sándor, Dobos Gábor, Kis Víg Miska, Sós Pista, Angyal Bandi, Zöld Marci, Bogár Imre, Patkó Bandi, Jáger Jóska, Barna Péter, Nyéki Pista, Lengyel Gyurka, meg a többi, kevésbé ismert pusztaiak, betyárok, kinn álló szegénylegények híre-neve a népi tudatban tovább él, s nem fújja el – mint egykori lábuk nyomát – az őszi szél. (Béres András: Tiszántúli híres betyárok. Gyula, 1961.) A debreceni Szeredás Népzenei Együttes 2005-ben megjelent nagysikerű Cuháré című, a Hajdúság hangszeres és vokális népzenéjét feldolgozó albuma után egy újabb, a Hajdúság népzenei kincseivel foglakozó lemezt tarthat kezében a népzene iránt érdeklődő hallgató. Ezúttal a tájegység betyár-folklórjának bemutatását tűztük ki célul. 2011 őszén felkérést kaptam a Sárándi Férfi Dalárdától – amelynek jómagam is tagja vagyok –, hogy készítsek számukra egy, hajdúsági betyárdalokból álló dalcsokrot. A téma már régóta foglalkoztatott,

és az említett összeállítás elkészülte után elhatároztam, hogy a Hajdúságban, a Hortobágyon és a Sárréten a néphagyományban élő betyáralakokról szóló balladákat, betyárdalokat, rabénekeket összegyűjtöm, s így, gyűjteményes formában, lemez alakban mindenki számára hozzáférhetővé teszem. A dalárda felkérése adta meg a végső lökést a betyárokról szóló népzenei anyag utáni kitartó kutatáshoz. Ekkor került a kezembe ismét, hat év után, Dr. Ecsedi István: Hortobágyi pásztor és betyárnóták című, 1927ben kiadott műve. Most is nagy hatással volt rám, ugyanúgy, mint a Cuháré készítésekor. Akkor elsősorban a pásztordalok ös�szeállításánál volt nagy segítségemre, most azonban a Hajdúság, a Hortobágy és a Sárrét betyárdalainak valóságos gyöngyszemeire leltem benne. Felfedeztem, hogy betyárballadáink, betyárdalaink, rabénekeink sok szép, tipikus példája megtalálható a Hajdú-

ság népzenei hagyatékában. Természetesen, vizsgált tájegységünk hagyományában elsősorban az Alföld betyár-anyaga dominál, a Dunántúl, a Felvidék és Erdély hasonló jellegű anyaga csak nyomokban, vagy egyáltalán nem található meg. Vizsgálódásomat több okból szűkítettem le a Hajdúságra, a Hortobágyra és a Sárrétre. Mint említettem, az általam áttanulmányozott anyag tipikus és igen gazdag volta, valamint lokálpatriotizmusom, hajdú és cívis öntudatom is szerepet játszott abban, hogy egy kétszeresen is tematikus lemez szülessen meg. Először is igyekeztem feltérképezni a rendelkezésemre álló anyagból a Hajdúságnak és vonzáskörzetének teljes, a betyárokkal foglalkozó népzenei anyagát, tánczenéjét, dalkincsét. Másodsorban pedig igyekeztem végigkövetni a betyár életét a betyárrá válás pillanatától a rabságig vagy az elkerülhetetlen erőszakos halálig.

Aki egyszer betyár vót, az is marad. Igaz, én „csak eljátszottam”, de mégis utolér az elmúlni nem tudó betyárvilág. Most, hogy Rózsa Sándor születésének bicentenáriuma van, ismét rajtam a színészi végzetem. Fölkértek: írnék beköszöntőt ehhez a CD-hez, amit a Nyájas Hallgató épp a kezében tart! Hát legyen! Így szól a nóta:

„Rózsa Sándor felül a nyeregbe. De szép csákó ragyog a fejébe! Nemzetiszín pántlika van rajta, Kossuth Lajos neve ragyog rajta.

Rózsa Sándor felizent Kossuthnak, Küldje le a magyar huszárokat. Az ellenség hétezer és hatszáz, De mégis több a magyar, mint a rác.

Hozd fel, Isten, énrám azt a napot, Hét országra ragyogó csillagot! Hozd fel, Isten, fényes holdvilágot, Csináljunk hát egy kuruc világot!”

A betyárját! Milyen jólesik hallani, magyarként megélni, hogy népköltészetünk hogyan őrzi a betyár alakját. Rózsa Sándor megérdemli, hogy emlékezzünk, hogy így, ilyen nagy ívű legendával emlékezzünk reá. Kivételes, kemény, megtörhetetlen, bátor, szavatartó ember volt. Fontos tudni róla, hogy soha nem káromkodott, hogy kevés szava volt, de azt mindig megtartotta, és hogy amikor rabként pénzért mutogatták az osztrák kóterban, akkor is – és akkor aztán igazán – a szabadság szenvedő jelképévé magasodott. Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy a magyar népzene ismét bőven árad, hogy a fiatalság meghatározó része fontosnak tartja eleink muzsikáját. Meggyőződésem, hogy lelki egészségünk megőrzéséhez ez nélkülözhetetlen és mással nem helyettesíthető. Az eleget nem idézhető Bartókkal ajánlom a Szeredás együttes muzsikáját: „csak tiszta forrásból!”. Tartalmas zenehallgatást kíván: Oszter Sándor színész (az 1971-ben bemutatott, Rózsa Sándor című, Szinetár Miklós által rendezett filmsorozat címszereplője)

44

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2014/2  

A TARTALOMBÓL: Dombi Gábor: „Talán többet tudunk a halálukról, mint az életükről”; Kiss Ferenc: Dongó „saját” népzenéje; Bencze Lászlóné dr....

folkMAGazin 2014/2  

A TARTALOMBÓL: Dombi Gábor: „Talán többet tudunk a halálukról, mint az életükről”; Kiss Ferenc: Dongó „saját” népzenéje; Bencze Lászlóné dr....

Advertisement