Page 32

ÉTELEK – HAGYOMÁNYOK

„Ezt adtam néktek eledelül” Bibliai idők ételei Ádám almájától az utolsó vacsoráig

A Biblia a zsidóság, az iszlám és a kereszténység hitének alapja, de megismerése mindannyiunk számára fontos, mivel nélküle nem érthetjük meg az európai kultúrát, önmagunkat és a világot sem, amelyben élünk. A Szentírást lapozgatva a történetekből az eseménytörténet mellett a korabeli hétköznapi világ számos mozzanata is a figyelmes olvasó elé tárul. Magyarországon többek között Szigeti Jenő lelkész professzor és Reisinger János irodalomtörténész foglalkozott a Biblia ilyen irányú kutatásával. Nagysikerű előadásaikból, könyveikből megtudhatjuk például, milyen volt a bibliai kor emberének világszemlélete, férfi és nő viszonya, az egészségfelfogás, hogyan ettek, aludtak, tisztálkodtak, ruházkodtak, hogyan és mivel festették a ruhaanyagokat. Lássuk, mit tudhatunk a bibliai idők táplálkozási szokásairól, ételeiről. Az utóbbi időben több, recepteket is közlő könyv jelent meg ebben a témában, amelyek tudományos igénnyel ismertetik a korabeli élelmiszereket, étkezési szokásokat. A mózesi törvények szigorúsága ellenére a bibliai korban élő emberek változatosan táplálkoztak. Sok növényi eredetű élelmiszerből készült ételt, sovány húsokat és halat fogyasztottak, kevés állati zsiradékot ettek. Ételízesítésre mustárt, majoránnát, babérlevelet, sáfrányt, fahéjat, köményt, savanyításra ecetet, sózásra a Holt-tenger vizéből párolt sót használtak, a borsot azonban nem ismerték. Ételeik, felhasznált nyersanyagaik a dietetikusok szerint napjainkban is megfelelnének az egészséges táplálkozás követelményeinek. * Gabonafélék, kenyér A bibliai időkben (Ószövetség) ötféle gabonát fogyasztottak: búzát, tönkölybúzát, rozst, árpát, kölest. Ezeket kézimalommal őrölték vagy mozsárban törték meg, tehát teljes kiőrlésű lisztet használtak. A kenyeret elsősorban tönkölybúzából, rozsból és árpából sütötték, de babot, lencsét és kölest is tehettek bele. A papi családból származó Ezékiel Krisztus előtt 597-ben Jójákin júdai királlyal együtt esett Nabukodonozor babilóniai király fogságába. Prófétai működését azzal kezdte, hogy honfitársait Jeruzsálem pusztulására készítette fel szörnyű bajokat jósló látomásaival. Isten útmutatása szerint meg kellett sütnie egy kenyeret, amely összetételével népének tisztátalanságát jelképezte. Jahve parancsolatai szerint ugyanis a gabonát és a hüvelyes növények termését nem szabad ös�szevegyíteni. „És ételedet árpa-lepény formájában egyed és emberi ga-

Jézus korában ehhez hasonló örlőkövekkel állították elő a mindennapi lisztet

néj tőzegénél süssed azt szemök láttára!” Ezékiel háromszázkilencven napon át naponta csak húsz sékel (kb. kétszáz gramm) ilyen kenyeret és egyhatod hin (kb. egy liter) vizet fogyaszthatott. (Ez 4, 9-17.) Ezékiel vegyes lisztből készült kenyere Hozzávalók: 450 g búzaliszt, 200 g kölesliszt, 3 ek. tönkölyliszt, 1 ek. babliszt, 1 ek. lencseliszt, 500 g víz, 20 g élesztő, 1 tk. só. (a lisztkeverék készen kapható a gyógynövényboltokban) Elkészítés: Az élesztőt vízben feloldjuk, hozzáadjuk a liszteket, elkeverjük, alaposan összegyúrjuk. Hagyjuk kelni egy jó órát, majd ismét alaposan átgyúrjuk. Megkent sütőformákba szakítjuk és hagyjuk ismét 1 órát kelni. Forró sütőben kb. 1 órán át sütjük. Ez a kenyér összetételénél fogva egészséges és tápláló, kiválóan illik a korszerű táplálkozási rendbe.

Konyhai eszközök és rekonstruált ókori kemence a Golán-fennsíkon található Misna-kori faluban, Katzrinban

32

A kenyeret főleg lepényként megsütve ették. Ilyen lepénykenyeret fogyaszthattak az utolsó vacsorán is. A melegben a kovásztalan kenyér gyorsan kiszáradt, ezért folyadékba, például levesbe mártogatták. A kenyérfélék mellett kedvelték a mézes pogácsát, a szőlős és olajos kalácsot, a szezámmagos süteményeket. Mózes I. könyvében (18, 6.) három férfiú érkezik a Mamré tölgyesében táborozó Ábrahámhoz, aki vizet kínál nekik, hogy lábaikat megmossák, aztán kenyeret, hogy szívüket erősítse. Ábrahám elfut Sárához, és elküldi friss lángost sütni. (Károli Gáspár pogácsát ír). Ezután levágat egy borjút, és friss kenyeret, sültet és tejet kínál vendé-

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2014/2  

A TARTALOMBÓL: Dombi Gábor: „Talán többet tudunk a halálukról, mint az életükről”; Kiss Ferenc: Dongó „saját” népzenéje; Bencze Lászlóné dr....

folkMAGazin 2014/2  

A TARTALOMBÓL: Dombi Gábor: „Talán többet tudunk a halálukról, mint az életükről”; Kiss Ferenc: Dongó „saját” népzenéje; Bencze Lászlóné dr....

Advertisement