{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade.

Page 3

A TARTALOMBÓL: 6. Dongó „saját” népzenéje Kiss Ferenc 7. Hova repül a páva? Bencze Lászlóné dr. Mező Judit 10. RÉGIEK SZERELME Kóka Rozália rovata 12. A kaktuszok földjén Szigetvári József 15. Találkozásaim Olsvai Imrével Bodza Klára 16. ELHIVATOTTAK A VÉGEKEN Bede-Fazekas Zsolt története – I. Kóka Rozália 20. NÉPMŰVÉSZETI TÁBOROK 24. Egy régi kertben Novák Ferenc 25. FOTÓGALÉRIA Rácz Gabriella képei 30. SZÉKI DEKAMERON Milyen is lehet egy agglegény? Kocsis Rózsi 32. ÉTELEK – HAGYOMÁNYOK „Ezt adtam néktek eledelül” Juhász Katalin 35. A Nagyecsedi Verbunkverseny Busai Norbert 36. Termő életet élt Takács András 38. TALLÓZÓ Egy elveszett nyelv Borbély Szilárd 42. MAGTÁR Nyéki Magda versei 44. „Rózsa Sándor felül a nyeregbe” Kálmán Péter „Cucás” 46. Egy moldvai csángó hegedűs – II. Lipták Dániel 50. Sue Foy angol nyelvű ismertetője

„Talán többet tudunk a halálukról, mint az életükről” Lehetséges-e a zsidó életmódok feltárása a holokauszt után?

Pár éve „Kóstoló a múltból” címmel tette közzé Körner András egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony receptjeit és mutatta be konyháját, mindennapjait. A szerző most még nagyobb műre vállalkozott, a magyar zsidók hétköznapjainak rekonstruálását kísérelte meg a Corvina Kiadó „Mindennapi történelem” sorozatában. A zsidósághoz való kötődésének ellentmondásos viszonyát pedig „A vonakodó zsidó” című, a 2B Kulturális és Művészeti Alapítvány által publikált könyvében tárgyalja. Az Egyesült Államokban élő szerző Budapestre e két könyvének bemutatójára érkezett. (Népszabadság, 2013. novenber 30.) – A vidéki és városlakó zsidók életmódjának, megélhetésének szisztematikus, hét éven át tartó lerombolása, a magyar zsidóság háromnegyedének meggyilkolása után hetven évvel miképpen lehetséges a zsidóság életmódjainak rekonstruálása? – Bár a „Kóstoló a múltból” szakácskönyvként is hasznos, a könyv célja egy, a XIX. század második és XX. század első felében élt zsidó nő és családja életmódjának érzékletes bemutatása volt, amelyben a receptek, a nő levelei, lakásuk alaprajza, szokásaik leírása életmódjuk dokumentumaként szerepel. Míg a „Kóstoló” egy nőről és családjáról szól, a „Hogyan éltek? A magyar zsidók hétköznapi élete, 1867–1940” című új kötetem megkísérli a magyar zsidóság nagyon sokszínű, de tipikus életmódját nagyszámú korabeli fotó és azokat értelmező szöveg segítségével bemutatni. Mindkét kötet életmódokról szól, míg az első egy mikrokozmoszról, a mostani a sokféle életmód makrokozmoszáról: miként éltek a zsidók a kiegyezés és 1940 között. E nem túl vastag kötet alkalmatlan a rengeteg eltérő életmód összes fő aspektusának részletes ábrázolására, így most csak a zsidók mindennapi életének fizikai körülményeivel – a külsejükkel, lakóhelyükkel és kenyérkereső tevékenységükkel – foglalkoztam. S még e téma valamennyire átfogó jellegű bemutatása is majdnem 250 képet igényelt. Mély meggyőződésem, hogy a magyar zsidóság túlnyomó többségének brutális elpusztítása – s velük együtt az általuk képviselt életmód eltűnése – nemcsak a zsidók tragédiája, hanem az egész magyar társadalomé. Nehéz feladat a tragikusan eltűnt életmódokat érzékeltetni. A holokauszt pusztításain és a rengeteg meggyilkolt család fényképgyűjteményének elkallódásán kívül ennek más okai is vannak. A XIX. században és a XX. elején nem készült rendszeres, a magyar zsidóság teljes spektrumát bemu-

5

tató fotódokumentáció: erre sem a zsidók, sem a néprajzosok, sem a képeslapok, sem a fotóművészek nem vállalkoztak. Bár némelyikük csinált vagy csináltatott néhány felvételt, de jellemző módon az egyetlen, száznál is több képből álló sorozatot a Berlinből érkező Roman Vishiniac, egy orosz származású fotóművész készítette, de ő is csak Pozsony és Kárpátalja vidékéről, a szegény ortodox és hászid zsidókról, az asszimiláltakról nem. A könyv képanyagát és az életmódok leírásának adatait rengeteg különböző helyről – múzeumokból, archívumokból, magángyűjtőktől, s még sok más forrásból – kellett összegyűjtenem. Kicsit olyan volt ez a munka, mint amikor egy elpusztult szobor vagy freskó ásatásánál megtalált darabkákból kísérlik meg az eredeti művet

Címlap: „Fölszállott a páva” – Karakas Regina és Fényi Máté gömöri csárdása (fotó: Nagy Zoltán, MTVA)

3

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2014/2  

A TARTALOMBÓL: Dombi Gábor: „Talán többet tudunk a halálukról, mint az életükről”; Kiss Ferenc: Dongó „saját” népzenéje; Bencze Lászlóné dr....

folkMAGazin 2014/2  

A TARTALOMBÓL: Dombi Gábor: „Talán többet tudunk a halálukról, mint az életükről”; Kiss Ferenc: Dongó „saját” népzenéje; Bencze Lászlóné dr....

Advertisement