Page 33

Az aratnivaló sok, de a munkás kevés A folkMAGazin 2013/6. számában megjelent A táncházmozgalom mint a népzeneés néptánckutatás társadalmi hasznosulásának megnyilvánulása című cikkben a szerző komoly vádakat fogalmaz meg a Hagyományok Háza tevékenységével kapcsolatban. Állítása szerint „a revival-archiválás a Hagyományok Háza 2001-es létrejöttével teljesen leállt [...]. Nemcsak a jelenidejű dokumentálás folyamata szakadt meg végérvényesen, hanem a lassan, de biztosan használhatatlanná váló analóg gyűjtemény digitalizálása és korszerű közzététele is elmaradt.”. A Hagyományok Háza szerteágazó tevékenységéből a széles tömegeket megszólító színpadi műsorokkal, továbbképző tanfolyamokkal szemben valóban kevéssé ismert a Folklórdokumentációs Központban folyó munka. Bár kétségtelenül rengeteg még az elvégzendő feladat, az eredeti gyűjtések mellett a revival-archiválás is része ennek a munkának. Ez egy összetett feladatrendszer, de a hoszszútávon is sikeres digitalizálás és archiválás nehézségei mellett is számos eredmény valósult meg az elmúlt tizenkét évben. Végigolvasva az alábbiakat, remélhetőleg senki számára nem lesz a továbbiakban kérdéses, hogy a revival-archiválás folyamata egyáltalán nem állt le, hanem tervszerűen és folyamatosan zajlik. Természetesen az itt folyó munka a mindenkori állami támogatás függvénye, és az intézmény az alapítása óta a források elégtelenségével küzd ezen a területen is. * A Hagyományok Háza az alapítása óta feladatának tekinti mind az eredeti folklórgyűjtések, mind a revival mozgalom anyagainak összegyűjtését, szakszerű archiválását és az érdeklődők részére való szolgáltatását. Az évek alatt összegyűlt, vásárlás, ajándékozás vagy letét útján a Hagyományok Házába került gyűjtemények, hagyatékok – melynek részét képezik az egykori Néptáncosok Szakmai Házából átörökölt felvételek is – több mint tízezer órányi hang- és videofelvételt és kb. negyvenötezer fényképfelvételt

tesznek ki. A sokféle hordozón, sokféle formátumban beérkezett anyagok digitalizálása az elmúlt tizenkét évben folyamatosan zajlott, kialakítva hozzá egy speciális lejátszó gépparkot, a szükséges informatikai bázist és az egyedi feladatokra kiképezve egy, a feladatokhoz mérten szűk szakembergárdát. (Jelenleg két munkatársunk dolgozik digitalizálási munkakörben.) Nemcsak a szakszerű digitalizálás és katalogizálás, hanem a gyűjtemények, hagyatékok jogi vonatkozásai (tulajdonviszonyok, felhasználási jogosultságok tisztázása stb.) is állandó feladatot jelentenek számunkra. A Szakmai Házból átörökölt közel kétezer órányi audio- és videofelvétel részben az MTA BTK Zenetudományi Intézet tulajdona, az onnan korábban átmásolt analóg gyűjtéseket tartalmazza, melyek ott is archiválásra kerülnek, így ezek megőrzése biztosított és közzétesszük őket közös adatbázisunkban. Az egykori Szakmai Ház hordozóin revival mozgalombeli együttesek zeneiés táncos felvételei is találhatók. A kezdetektől hatalmas és folyamatosan bővülő anyagmennyiség tervszerű feldolgozásához hosszú évekre van szükség. A munkában az eredeti gyűjtések érthető okokból kaptak prioritást, hiszen egyedi és megismételhetetlen felvételekről van szó, s az analóg hordozók állapota pedig rohamosan romlik. Másrészt a revival mozgalom is az eredeti felvételekre támaszkodik, ezek nélkül nem létezhet. Az eredeti anyagok feldolgozásának prioritását az is indokolja, hogy a népzenét különböző szinteken oktató tanárok is azt javasolják tanítványaiknak, hogy eredeti felvételekről tanuljanak, s ne más revival együttesek anyagából. Az ezen a téren elvégzett munka: 1. Megtörtént a Szakmai Háztól megörökölt 330 db magnószalag, 334 db audio-kazetta és 158 db DAT kazetta teljes digitális archiválása; 2. Elkészült a Szakmai Házból átörökölt 715 VHS kazetta és 623 SVHS kazetta teljes leltára, melyek digitalizálása folyamatban van;

Kelemen László fenti írásában kendőzetlenül megvallja, hogy a Hagyományok Háza (HH) közgyűjteményi tevékenységében a városi táncházmozgalom, a népzenei és a néptáncmozgalom elmúlt négy évtizede szándékosan kapott alárendelt szerepet. Pontosan ezt tettem szóvá előadásom egyetlen bekezdésében. Mert amíg folklórral intézményesen számos múzeum, akadémiai intézet és egyetemi tanszék foglalkozik, addig a népművészeti revival témaköre az állam részéről egyedül a HH feladata lenne. S ha történt is ott ezügyben bármi az elmúlt tizenhárom évben, az olyan titkos, hogy a HH honlapján egyetlen katalógust sem találni, amelyen a „mozgalom” kiemelkedő eseményeinek audiovizuális nyomai elérhetőek lennének, legalább olvasótermi megtekintésre. A hozzáférést annak idején a Néptáncosok Szakmai Háza a maga szerény eszközeivel meg tudta oldani. Pedig akkoriban – a főigazgató emlékeivel ellentétben – nemhogy a mainál kevesebb, hanem jóval több fesztivál, találkozó, minősítő, tvés rádióműsor stb. létezett. Szintén tévedés, hogy a Táncház Archívum a HH keretében alakult volna meg, hiszen azt az Almássy Téri Szabadidőközpont és a Magyar Művelődési Intézet együttműködésében, Halmos Béla vezetésével már 1997-ben létrehozták. (Berán István)

3. Beszereztünk és könyvtárunkban szolgáltatunk az elmúlt években megjelent több száz revival népzenei CD-t, valamint folklór tárgyú folyóiratot és kiadványt; 4. Részben digitalizálva lettek olyan korábban megjelent oktatási segédanyagok, mint pl. a Hangfelvételek néptáncoktatáshoz, Népzenei füzetek, Játék és tánc... hangzóanyagai. Ezek mellett a Hagyományok Háza az elmúlt években több mint harminc oktatási segédanyagot és tankönyvet jelentetett meg. (Lásd a Hagyományok Háza honlapján a „Kiadványok” menüpont alatt.) 5. A Hagyományok Háza kiadóként megjelentett több, a táncházmozgalommal foglalkozó könyvet is (pl. Siklós László: Táncház; A betonon is kinő a fű (tanulmányok); Sebő Ferenc: A táncház sajtója; Abkarovits Endre: Táncházi portrék). 6. A különböző gyűjtőktől időközben megszerzett gyűjtemények sok esetben revival felvételeket is tartalmaznak, melyek az eredeti gyűjtések mellett ugyanúgy archiválásra és feldolgozásra kerülnek (pl. Demény Piroska, Falvay Károly, Kerényi Róbert, Szalay Zoltán, Timár Sándor, Téka együttes és mások gyűjteményei). A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy ezek a nagyközönségnek csak olyan esetben szolgáltathatóak, ha a tulajdonviszonyok tisztázottak. 7. A Halmos Béla által kezdeményezett, és a Hagyományok Háza keretében létrehozott Táncház Archívum elnevezésű gyűjteményi egységben több ezer fénykép, újságcikk, hang- és videofelvétel található. Bár egy részük digitalizálva lett, Halmos Béla váratlan halála miatt ezek pontos nyilvántartása nem készült el, az anyag feltárása folyamatban van, megbízással három szakember dolgozik rajta. 8. A Magyar Rádió archívumából sikerült hivatalosan megszereznünk számos olyan felvételt, amely a népzenei revival mozgalmak tevékenységét dokumentálja. Az elmúlt huszonhárom évben (hál’ Istennek!) oly mértékben megnőtt az országos és nemzetközi népzenei, világzenei és néptáncfesztiválok száma, hogy a Hagyományok Házának sem anyagi, sem emberi erőforrása nincs arra, hogy minden eseményt a helyszínen dokumentáljon, azonban továbbra is befogad minden ilyen jellegű felvételt, gyűjteményt, az ilyen alkalmakon készült és kereskedelmi forgalomban megjelent felvételeket pedig szintén igyekszik beszerezni. A Folklórdokumentációs Központ csapata nevében: Kelemen László főigazgató

33

folkMAGazin 2014/1  

A TARTALOMBÓL: Koncz Gergely: A palatkai bőgőzésről; Berán István: Kása Béla zenészképei; Kóka Rozália: Régiek szerelme (Az elcserélt menyas...

folkMAGazin 2014/1  

A TARTALOMBÓL: Koncz Gergely: A palatkai bőgőzésről; Berán István: Kása Béla zenészképei; Kóka Rozália: Régiek szerelme (Az elcserélt menyas...

Advertisement