Page 30

Kavakos – Bartók – Jánosi Az 1975-ben alapított Jánosi együttesnek több olyan fellépése is volt, amelyen együtt muzsikálhattak Leonidas Kavakos görög hegedűművésszel. Jánosi Andrást nem csak az együttműködésről, de az előzményekről is kérdeztük. – Milyen – más zekekaroktól eltérő – háttere van az együttesnek, amiből aztán együttműködés született Leonidas Kavakos-szal? Hol vannak a népzene és a műzene közötti kapcsolatkeresés gyökerei? – Muzsikus pályám kezdetétől foglalkoztatott a népzene és a műzene közötti kapcsolat, sőt, ha tágabban értelmezem a kérdést, akkor már otthon, gyerekként része volt az életemnek ez a zenei univerzum. Édesapám [Jánosi Sándor, közismert becenevén Juló bá’ – a szerk.] a regöscserkészet egyik vezetője volt.

A regöscserkészek Kodály elképzelését követve nem a falu kulturális „kizsákmányolását”, hanem város és falu kulturális cseréjét szorgalmazták, amelynek során az utóbbi műveltsége a kulturális élet szerves részévé tehető. A néprajzilag is érdekes, értékes helyeken szervezett regös táborokban a városi fiatalok együtt táboroztak a környékből összetoborzott falusi társaikkal, közben tanulhattak egymástól. Például a városiak megismerhettek és elleshettek sok mindent a falusi fiataloktól: életmódot, életszemléletet, gyakorlati fogásokat, táncokat. Persze, a tánctanulás mögött nem volt olyan tudományos háttérismeret, mint manapság, hiszen a néptánc tudományos kutatása csak a

A Jánosi együttes (Papp István „Gázsa”, Túri András, Jánosi András, Pénzes Géza), valamint Nagy Péter és Leonidas Kavakos – Athén, 2002

háború utáni időkben indult meg, így a fiatalok megtanulták a falura leszivárgott polgári táncokat is. Sokan voltak a táncházmozgalom megalapozói között, akik a cserkészet kapcsán

jutottak az első impulzusokhoz. Cserkész múltja miatt az apám a második világháború utáni évtizedekben megtűrt személynek számított, mégis rendszeresen tartott táncösszejöveteleket barátai cseperedő gyereke-

Beszélgetés Leonidas Kavakos hegedűművésszel Részlet a violinist.com oldalon 2013. december 5-én megjelent interjúból Hogyan lehet az, hogy a görög hegedűművész Leonidas Kavakos a kifogástalan hangzás, kifejezésmód és zeneiség mellett egyfajta nyers emberi minőséget is meg tud tartani játékában? Zenei frázisai egy saját lendületén szárnyaló nyíl mozgására emlékeztetnek. Játéka összetett, technikai bravúroktól mentesen is magas színvonalú. A most 46 éves Leonidas 1985-ben megnyerte a Sibelius-versenyt, majd 1988-ban a Paganini- és Naumburg-versenyeken is első helyezést ért el. Az elmúlt 23 év alatt lenyűgöző diszkográfiát és szilárd hírnevet tudhat magáénak elmélyült zenészként és virtuóz hegedűművészként egyaránt. Néhány kiemelkedő hangfelvétele: 1992-ben ő készítette a Sibelius hegedűversenye eredeti változatának legelső felvételét. Szintén ő rögzítette a 24 Paganini Capriccio-t, Ysaÿe Hat szonátáját, mind az öt Mozart hegedűversenyt és ugyanez év januárjában Beethoven hegedű-zongora szonátáit is Enrico Pace-val. Leonidas Kavakos tanárai között találjuk Stelios Kafantarist, Josef Gingoldot és Rados Ferencet. A művész jelenleg egy 1724es Abergavenny Stradivarin játszik, 2013 novemberében pedig a New England-i Konzervatórium díszdoktori címét nyerte el. Legújabb felvételén szerepel Brahms hegedűversenye Riccardo Chailly és a lipcsei Gewandhaus Zenekar közreműködésével, Brahms Magyar táncok című műve, valamint Bartók Rapszódiái Nagy Péter zongoristával. Bostoni tartózkodása alatt telefonon kerestük meg, ahol éppen a Bostoni Szimfonikusokkal készült Mozart D-dúr hege-

30

dűversenyének, Prokofjev Klasszikus szimfóniájának és Schumann II. Szimfóniájának előadására. [...] * – Honnan jött, hogyan kezdődött a hegedülés? – Görögországban, Athénban születtem, zenész családban. Apám hegedűs volt, édesanyám zongorán játszott, igazából így ismerkedtek össze. Apai nagyapám szintén hegedűs volt, de ő főleg népzenét játszott. Bármerre mentem is, mindenütt zenével találkoztam, mert a bandák sokat gyakoroltak, én meg hallgattam őket. Úgyhogy a zene többé-kevésbé születésemtől jelen volt az életemben. – Igazán élveztem a Bartók Rapszódiákat ezen az új felvételen, és azon tűnődtem, hogy vajon a családi hátteredben gyökerező népzenei hatások befolyásolják-e, ahogyan közelítesz ezekhez a művekhez. – A népzenében a legnagyszerűbb dolog maga a muzsikálás: amikor igazából megérted, hogyan működnek a zenészek. Édesapám népzenét kezdett először tanulni. A tanulási folyamat úgy zajlott, hogy a tanár játszotta a dallamot és ő próbált bekapcsolódni, majd önállóan eljátszani azt. Ez hallás után történik, szemben a klasszikus zenetanulásnál alkalmazott módszerrel, ahol először el kell sajátítanod a kottaolvasást, majd a művet kottából kell játszanod. Az egész mentalitás és a zenéléshez való hozzáállás teljesen más, ha népzenész vagy. Minden sokkal ösztönösebb, improvizatívabb, spontánabb. A másik, hogy a népzenészek nem játszanak „koncerteket”, ők szórakoztatnak, igazodva a közönség hangulatához. Olyan

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2014/1  

A TARTALOMBÓL: Koncz Gergely: A palatkai bőgőzésről; Berán István: Kása Béla zenészképei; Kóka Rozália: Régiek szerelme (Az elcserélt menyas...

folkMAGazin 2014/1  

A TARTALOMBÓL: Koncz Gergely: A palatkai bőgőzésről; Berán István: Kása Béla zenészképei; Kóka Rozália: Régiek szerelme (Az elcserélt menyas...

Advertisement