Page 37

mellett szintén improvizált, csoportos székely verbunkot is láthatunk. Különösen izgalmas dokumentuma a magyar népzene- és néptánckutatásnak a Hortobágy című film 1936-ból.11 Az osztrák filmrendező, Georg Höllering 1934-ben kereste meg Móricz Zsigmondot, hogy írjon történetet a Hortobágy életét dokumentáló filmfelvételeihez. Ekkor készült a „Komor ló” című elbeszélés. A film zenéjének elkészítésére Lajtha Lászlót kérték fel. Lajtha helyben gyűjtött zenét a film jeleneteihez, amelyeken így eredeti népzenei felvételeket is hallhatunk. A Hortobágy mára legendássá és népszerűvé vált jelenetei a híres számadó, Czinege János, egyébiránt szintén bokrétás táncos, és más helyiek mulatozását jelenítik meg. A filmen nótát húzató, vigadó, táncoló férfiakat és az őket kísérő zenészeket láthatjuk és hallhatjuk. Höllering filmje a vidék korabeli csárdásának is értékes dokumentuma. A sort folytathatnám más, hasonló, a két világháború között készült, paraszttáncosokat is szerepeltető játékfilmekkel. Ezúttal azonban csupán egy zene- és táncfolklorisztikai szempontból jelentős példát szeretnék kiemelni. Rodriguez Endre Kalotaszegi Madonna című 1944-es alkotásában Kalotaszeg az események egyik fontos helyszíne, amelynek korabeli „képéhez” a lakodalmi jelenetek, a viselet, a népzene és néptánc is hozzátartozott. A filmben a kolozsvári színészek mellett kalotaszegi táncosok is felbukkannak, szerepel benne a bánffyhunyadi cigányprímás, id. Varga Ferenc „Csipás” is. * A néptáncainkat megörökítő korai mozgóképfelvételek, attól függően, hogy milyen (hírközlő-tájékoztató, tudományos dokumentációs, művészi-szórakoztató) céllal készültek, eltérő funkcióban használták a néptáncot. A filmhíradós felvételek ünnepi viseleteinkkel, látványos ünnepi szokásainkkal együtt, mint valamiféle egzotikus és rusztikus látványosságot ábrázolták. Az ily módon itthon és külföldön bemutatott „vidéki Magyarországhoz” szinte kötelező kellékként hozzátartoztak népi táncaink is. A tudományos felvételek hagyományos táncainkat a maguk változatosságában, néprajzi hitelességgel akarták rögzíteni, időnként gyakorlati célokat is szem előtt tartva, gondoljunk például Molnár István koreográfusi, táncosi, pedagógusi tevékenységére. A két világháború közötti magyar játékfilmek a kor politikai történéseivel is összefüggésben, mint egyfajta népi miliőt megteremtő „kelléket” használták népművészetünket, népszokásainkat, néptáncainkat. Ugyanakkor érdemes megemlítenünk, hogy egyes, híressé váló táncos falvak egyszerre voltak jelen a színpadon, a Göngyösbokréta-bemutatókon, szerepeltek a filmhíradókban, játékfilmeken, és a tudományos célú néptáncfilmezés tárgyává is váltak. Dóka Krisztina Jegyzetek 1. Korabeli képanyagot közöl: Gyürei Vera – Lencsó László – Veress József (szerk.): A magyar film képeskönyve. Osiris Kiadó, Bp., 2007. 18. oldal 2. www.britishpathe.com/video/a-wedding-in-hungary 3. www.britishpathe.com/video/miss-hungary-marries 4. Magyar Világhíradó 639/4. 1936. V. Bugac; Magyar Világhíradó 854/6. 1940. VII. Tíz éves a Bokréta Szövetség 5. Magyar Világhíradó 437. 1932. VII. 6. Magyar Világhíradó 760/2. 1938. IX. 7. ld. www.filmhiradokonline.hu 8. Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár 5771. 9. Tari János: A néprajzi filmezés Magyarországon. Európai Folklór Intézet, Bp., 2002. 92. oldal 10. Filmes néptáncgyűjtők. In: Krámos Zsolt – Szabó Gyula – Tari János: Keszi Kovács Mozgóképek. Bp., 2008. (DVD) 11. Solymosi Tari Emőke: Két világ közt. Beszélgetések Lajtha Lászlóról. Hagyományok Háza. Bp., 2010. 45-46. o.

Forrásvidéken

Beszélgetések erdélyi adatközlőkkel

Az elmúlt kilenc hónapban a Háromszék Táncegyüttes megbízásából a hagyományőrzőknek egy olyan reprezentatív csoportját kerestük fel otthonában, akik idős koruk ellenére még tanítanak tánctáborokban, fellépnek fesztiválokon, különböző hagyományőrző rendezvényeken itthon és a nagyvilágban. Jelen kiadványban Szilágyságtól a gyimesi és a moldvai csángókig, Felszegtől Patakországig, Kalotaszeg, Szék, Nyugat-Mezőség, Székely Mezőség (Marosszék), Küküllő mente, Székelyföld hagyományőrző vidékein át – nyugatról kelet felé haladva – harminckét településről közel hatvan beszélgetésben vallanak adatközlők életükről, az egykori mulatságokról, a táncos-muzsikus példaképekről, a háborús évek szörnyűségeiről, a kommunizmus alatti tiltásokról, az 1990 utáni fesztiváljárásról, táborokról, a fiatalok hagyományőrző szándékáról vagy éppen érdektelenségéről. Az utolsó fejezetben pedig arra kapunk választ, hogy mit jelentett a Háromszék Táncegyüttesnek a gyűjtésekből adódó forrásközeliség. Ez a beszélgetésgyűjtemény nem tudományos munka, csupán e sokszínű hagyományvilág felé forduló, a hetvenes évek végén indult táncházmozgalom szellemiségéből táplálkozó két újságíró terepútjának gyümölcse. Az alulírott által készített és szerkesztett beszélgetésekből összeálló szövegfüzért Ferencz Csaba terepfotókkal, ötletekkel, a tájegységekről szóló bevezető szövegekkel gazdagította. Köszönet a Háromszék Táncegyüttesnek, Deák Gyula igazgatónak, aki a XXV. Népzene- és néptánctalálkozó alkalmából kezdeményezte e könyv megírását, köszönet családomnak, minden segítőnek, de leginkább a megszólalóknak, akik olykor a megélhetésüket biztosító háztáji munkát is félbeszakították, vagy a megbeszélt időhöz igazították, mert tudják – és ebben éppen a gyűjtőmunka erősítette meg őket –, hogy amit ők képviselnek, az felmérhetetlen kincs számunkra és az utókor számára. Tisztelet és hála érte. [Részlet Fekete Réka előszavából] Fekete Réka – Ferencz Csaba Forrásvidéken. Beszélgetések erdélyi adatközlőkkel. ARTprinter Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy, 2013. Megvásárolható: a MesterPortán (1011 Bp., Corvin tér 7.; tel.: +36.70.244-8432) és a Fonó Budai Zeneházban (1116 Budapest, Sztregova u. 3.; tel.: +36.1.206-5300)

37

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2013/6  

A TARTALOMBÓL: Morvay Judit - Tompos Krisztina: „Egymásra, apránként”; Bolya Mátyás: Meghalt Mandache Aurel moldvai hegedűs; Móra Ferenc: Sz...

folkMAGazin 2013/6  

A TARTALOMBÓL: Morvay Judit - Tompos Krisztina: „Egymásra, apránként”; Bolya Mátyás: Meghalt Mandache Aurel moldvai hegedűs; Móra Ferenc: Sz...

Advertisement