Page 14

Kint is – bent is

A Magyar rapszódia – Cigány románc Los Angeles-i előadása Amikor a táncosok a moldvai csángó viseletben felvették a legősibb térforma, a kör alakzatát, úgy éreztem, hogy kirekesztenek abból a világból, amelyben ők benne vannak.

fotó: Dely Kornél

A

mikor a magyar ember a szülőföldjétől távol magyar népzenét hall és magyar néptáncot lát, akármilyen műveltséggel bírjon is, mindenképpen elfogja a honvágy és a büszkeség, akár a műfaj rajongója, akár nem. Ha pedig mindez a távolban, a Magyar Állami Népi Együttes kitűnő műsorán keresztül éri el, akkor még inkább felerősödik az identitás érzése, felértékelődik a mozdulatokban tetten érhető magyar virtus, vizuálisan vetítődnek ki a nemzeti karakterjegyek, amelyeket magunkban is felismerni vélünk. Ami a külhoni közönségnek egzotikus, az a külföldön élő magyarok számára egyenesen az otthont jelenti. A Magyar Állami Népi Együttesnek e kétfajta elvárás kielégítése a fő feladata a közel három hónapos, hatvanhárom (!) állomásos, 2013-as amerikai turnén, és az együttes – úgy tűnik – ennek maradéktalanul eleget is tesz. Ezt bizonyítja a napokban, a Los Angeles-i Downey Civic Theatre-ben megtartott nagysikerű fellépésük is. Igaz, a társulat nem kockáztat túl sokat. A műsor hagyományőrző, mindenféle technikai-szellemi újdonságtól mentes, ám tisztességes program.

14

Mihályi Gábor koreográfus eltökélt kísérletezésen alapuló stílusjegye, hogy bizonyos határokon belül igyekszik felszámolni a néptánc „múzeum jellegét”. Él a modern szcenika és technika adta lehetőségekkel, segítségül hívja saját kreativitását, de mégis igyekszik megtartani az autentikusság körvonalait, soha nem billenti át az előadások egyensúlyát a színházművészet más műfajai felé. Egyik legsikeresebb ilyen kísérlete az archív néptánc-felvételek alapján készült, fekete-fehér jelmezben játszott Magyar Concerto, amely szimbolikájával utal a bartóki életműre, emellett hagyománytisztelő színpadi táncprodukcióként is jól értelmezhető, befogadható. A turnén szereplő Magyar rapszódia – Cigány románc című produkció azonban nem, vagy csak elenyészően kis mértékben hordozza a koreográfus sajátos stílusjegyeit – amit rajta kívül álló okokban kell keresnünk. Az amerikai Columbia turnészervező cég ragaszkodott ahhoz, hogy minden újító színpadi elképzeléstől mentes, tradicionális műsort készítsen az idei amerikai körútra a MÁNE. A művészeti vezetőnek rá kellett bólintania a megrendelő kívánságá-

ra. Mihályi Gábor hat évvel ezelőtt még – ahogyan ő fogalmaz – „megmakacsolta magát”, és modern elemeket is becsempészett az amerikai turnéelőadásba. A szervezők akkor, az első sikerek láttán, elfogadták a koncepciót, de most mégis nyomatékosan kérték, hogy az együttes ne térjen el az előzetes megállapodástól, aminek az oka kizárólag az eladhatóság biztonsága, és nem művészeti vagy kritikai szempontok. Kicsit leegyszerűsítve a képletet, az együttes az Egyesült Államokban a diaszpórában élő magyarság és a kultúránk iránt érdeklődő amerikaiak előtt szerepel, akik – a szervező szerint – a hagyományok tiszta megőrzését szeretnék látni a színpadon. Mihályi Gábor egyébként azt gondolja, hogy nem lenne kisebb a siker a népi hagyományok újszerű bemutatásával sem, mégis érdemes volt fejet hajtani a szervezők kívánsága előtt. A két felvonásban előadott program egy-egy nagy ívből áll, amelyeket értelemszerűen virtuóz csoporttáncok tarkítanak, nagyszabású finálék zárnak. A csoporttáncok térszervezése mindig sikeresen egyensúlyban tartja a színpadot, szimmetriára törekszik, más jelenetekben a koreográfus al-

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2013/5  

A TARTALOMBÓL: Kiss Ferenc: „Isten teremtette a betyárokat”; Részletek Kiss Ferenc Naplójából; Vas János Panyiga: Régi cigány szótárak...; S...

folkMAGazin 2013/5  

A TARTALOMBÓL: Kiss Ferenc: „Isten teremtette a betyárokat”; Részletek Kiss Ferenc Naplójából; Vas János Panyiga: Régi cigány szótárak...; S...

Advertisement