__MAIN_TEXT__

Page 12

Folkloriada 2012 Magyar „néptánc-válogatott” sikere Dél-Koreában Dél-Korea. A világ egyik legérdekesebb országa, ahol a modern hightech egyidejűleg van jelen az ezeréves hagyományokkal, ahol a felhőkarcolók tövében mindenhol megtaláljuk egy perc alatt a régi világot idéző épületegyüttest, mini skanzent, hogy az ott élők el ne feledjék saját hagyományaikat. A kereskedelmi tv-csatornák között elérhető a „Tanuld a hagyományt” csatorna is, ahol a nap huszonnégy órájában dobolni, énekelni, táncolni, kézműveskedni tanítják a nézőt. Noha a film- és popipar éppen a világ meghódítására készül, a hagyományokat a Vesta-szüzek elszántságával őrzik. A plázákban és vásárlóutcákban nem csak a világmárkák boltjai találhatók meg, hanem a tradicionális népviseleti ruhaboltok is, ugyanis a társasági és családi eseményeken elvárt és illő, hogy a hölgyek a közkedvelt koreai szappanoperákban látható gyönyörű öltözékekben jelenjenek meg. 2012-ben itt rendezték meg a népművészet olimpiáját, a World Folkloriádát, amely óriási magyar sikert hozott.

A

CIOFF (az amatőr folklór fesztiválokat tömörítő egyik világszervezet) 1970-ben alakult Franciaországban, Magyarország az alapító tagok között volt. A világ nyolcadik csodája, hogy szinte kizárólag civil szervezetekből álló tagságával a mai napig működik. A világ nyugati részén már az alakítás időszakában is részben, vagy egészben civil szervezetek működtették a néptáncegyütteseket és a fesztiválokat, ez a feladat a kilencvenes évek rendszerváltásai után, fokról-fokra Közép Európában is a civil ágazat kezébe került. Ezért fantasztikus, hogy a tevékenység, a mindenhol szűkülő támogatások ellenére még ma is életképes nemzetközi szinten. A CIOFF szervezetében az egyes országokat a nemzeti fesztiválszövetség képviseli, Magyarország esetében a Folklórfesztiválok Szövetsége vagy, ahogyan a világszövetségben hívják, a CIOFF Hungary a nemzeti képviselő, amelynek elnöke Héra Éva. Az első Folkloriádát 1996-ban szervezték meg. Célja az volt, hogy egy időben, egy helyen találkozhassanak a világ népművészei:

12

zenészek, táncosok, kézművesek, fiatalok, öregebbek és szépkorúak. 1996-ban Hollandia, 2000-ben Japán, 2004-ben Magyarország, 2012-ben pedig Dél-Korea volt a világ népművészetének „középpontja”. (Mint köztudott, a magyar Folkloriada Pécsett kezdődött, itt volt a nyitóceremónia, ezt követően különböző fesztiválokra utaztak a résztvevők. Százhalombatta, Székesfehérvár, Gyöngyös, Tököl, Ráckeve, Jászberény fogadták be az együtteseket, majd Budapesten, a Hősök terén volt a záróceremónia.) 2012-ben a világ figyelme Dél-Korea felé fordult. A szervezők 2004-ben, alig néhány héttel a világfesztivál után Magyarországra érkeztek, és tájékozódni kezdtek a megrendezés körülményeiről. Olyan meglepő kérdésekkel bombáztak bennünket, mint például hány kilométer autópálya, mennyi hotel, kulturális intézmény, színház épült fel a Folkloriada miatt. Nem mondom, jókat mosolyogtunk. Még szerencse, hogy 2004ben adták át az M6-os autópálya első szakaszát Pécs felé, így arra hivatkozhattam némiképpen viccelődve. Mivel a Folkloriada

szervezője a CIOFF, az egyes országok részvételével kapcsolatos szervezőmunkát, a kiutazó együttesek kijelölését a CIOFF nemzeti szervezetei intézik. Nem megkerülhető szempont az sem, hogy a CIOFF olyan civil szervezet, amely önkéntes feladatellátással, amatőr művészeti előadókkal rendelkezik, akik ha kell, népművészek, fesztiválszervezők, önkéntesek. Éppen ezért a Folkloriada a nemzetközi népművészeti mozgalom kiteljesedése, hiszen itt találkozhatnak egymással mindazok, akik igény szerint színpadon lépnek fel, vagy önkéntesként tolmácsolnak, ágyaznak, ételt osztanak, szerveznek, vagyis mindent tudnak és értenek arról az életstílusról, szellemiségről, amiért annak idején a CIOFF alapítói a szervezetet létrehozták. Mindezt azért tartom fontosnak leírni, mert a szervezés hónapjaiban nagy volt az értetlenkedés, hogy ha a Folkloriada ilyen fontos esemény, akkor miért az amatőr szektor képviseli hazánkat, és miért nem valamelyik hivatásos táncegyüttes. Természetesen nem megkerülhető a szakmai teljesítmény kérdése, hiszen minden or-

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2013/2  

A TARTALOMBÓL: Busai Norbert: Jaskó István „Pitti” emlékére; Andrásfalvy Bertalan: Martin György laudációja; Novák Ferenc: Szőllősy Szabó La...

folkMAGazin 2013/2  

A TARTALOMBÓL: Busai Norbert: Jaskó István „Pitti” emlékére; Andrásfalvy Bertalan: Martin György laudációja; Novák Ferenc: Szőllősy Szabó La...

Advertisement