Page 40

S

Szenik Ilona 85 éves

zenik Ilona Szamosújváron született 1927-ben. Középfokú tanulmányait szülővárosában végezte. Ekkor még nem állt közelebbi kapcsolatban a népzenével, viszont sok évig tanult zongorázni, és a kottaolvasásban is magas szintet ért el. 1947-ben a kolozsvári Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola zenetanári szakára nyert felvételt, amely egy évvel korábban jött létre, s alapító okiratatát még Mihály román király ellenjegyezte. Az intézményt 1948 őszétől az akkor létrehozott Magyar Művészeti Intézetbe olvasztották be, amelyen belül zenei, képzőművészeti és színművészeti karok működtek egészen 1950-ig, amikor a három kart három kétnyelvű önálló intézménnyé szervezték át. Így Szenik Ilona tanulmányait a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumban (ma Zeneakadémia) fejezte be 1952-ben. Diplomadolgozatát a magyar népzene dialektusairól írta. Ugyenebben az időszakban, 1949-ben hozták létre a Román Akadémia bukaresti Folklór Intézetének fiókjaként a kolozsvári Folklór Osztályt (később Folklór Intézet, ma Folklór Archívum), ahol a kezdetektől 1960-ig jelen volt a Kodály-tanítvány Jagamas János, aki egyben a kolozsvári Zeneakadémia zenefolklór tanára is volt. Szenik Ilona a folklórismeretek alapjait Jagamastól kapta meg, aki az akkori zeneakadémista diákoknak már az első generációját bevonta a Folklórintézet munkájába, Szenik Ilonán kívül az akkori évfolyamokból Demény Piroskát és Zoltán Aladárt. Azért őket, mert kiválóan jegyeztek le népdalokat hangfelvételről, s akkoriban a helyszíni népdalgyűjtés még részben kézi lejegyzéssel történt, fo-

nográf-felvétel csak a külön kiválasztott jobb énekesekkel készült, utólag. A diákok előbb néhány Jagamas vezette kalotaszegi gyűjtésen, például Körösfőn szereztek tereptapasztalatokat, majd Szenik Ilona és Demény Piroska egy egész sorozat moldvai gyűjtésen vett részt, ahol már Kallós Zoltán, Gurka László és mások is tagjai voltak a gyűjtőcsoportnak. E munka eredményeként jelent meg 1954ben a Moldvai csángó népdalok és népballadák című kötet, majd 1974-ben a Románia magyar népdalok című reprezentatív válogatás (mindkettő Jagamas János és Faragó József szerkesztésében). Szenik Ilona mindvégig részt vett az akkoriban készülő inaktelki és trunki monográfiák számára szervezett gyűjtéseken is, amelyek anyaga sajnos azóta sem jelent meg. Az akkori terepkutatás hatékonyságának egyik oka az volt, hogy ha már megfelelő gyakorlattal rendelkeztek, a diákok nem együtt mentek be egy-egy énekeshez, hanem felosztották a falut, s mindenki egyénileg keresett egy-egy utcában megfelelő adatközlőket. A kézi lejegyzés helyszíni gyűjtőfüzetekbe történt, ahonnan letisztázták egyenként a dallamok lejegyzéseit, megfelelően adatolták (gyűjtés helye, ideje, adatközlő neve, életkora stb.), s úgy adták le a Folklórintézetnek, ahol ezek a lejegyzések ma is megtekinthetők. Szenik Ilona emlékei szerint Jagamas nem nagyon vette igénybe a gyűjtés során a helyi értelmiségiek segítségét, csupán a helyi elöljáróságnál jelentkezett érkezéskor a gyűjtőcsoport, mert ez akkoriban, az 1950-es években kötelező volt, hiszen hivatalos intézeti kiküldetés alapján történtek ezek a gyűjtések, a diákok költségeit is az intézet finanszírozta.

A Szenik Ilona vezette gyűjtőcsoport Korondon, 1975-ben. Balról jobbra: Simó József, Pávai István, Rápolti Melinda, Mann Gabriella, Guttman Emese, Tőkés Mária, Szenik Ilona, Bálint Ibolya, Kovács Emőke, Király Zoltán

40

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2012/6  

A TARTALOMBÓL: Hála József: Látogatóban a Kassák Klubban; Szász Lőrinc: A „modern” Csányi Mátyás; Csizek Gabriella: Molnár Zoltán: Fényerdők...

folkMAGazin 2012/6  

A TARTALOMBÓL: Hála József: Látogatóban a Kassák Klubban; Szász Lőrinc: A „modern” Csányi Mátyás; Csizek Gabriella: Molnár Zoltán: Fényerdők...

Advertisement