Page 38

A radzsasztáni langáknál – IV. rész A lángi egy napja

Rőzsehordó nő

Vízhordó asszony

Idős lángi

z előző írásokban bemutattuk az indiai langa zenészeket, akik Észak-India Pakisztán felőli részén laknak a Thar sivatagban. Ez egyike azon népcsoportoknak, akik Radzsasztán hagyományos népzenéjét őrzik mind a mai napig. A Radzsasztán szerte használt márwádi nyelvben általában a hímnemű szavak a, míg a nőnemű szavak i végződést kapnak. Így képződik a langa nőnemű párja, a lángi. A lángi rangsorban eggyel alatta áll férjének. A férfi a család fenntartója, a ház ura és parancsolója. Eltartja a feleségét és egész családját. Ezért cserébe a feleség engedelmességgel tartozik. Legelső feladata férjének kedvét lesni, őt kiszolgálni. Ezzel ellentétben léteznek olyan kasztok, ahol a nők kemény fizikai munkát végeznek, például a lohár népcsoport, ahol a nők építkezésnél, útépítésnél dolgoznak, vagy a kálbélia kaszt női tagjai, akik hivatásos előadóművészként tánccal, zenéléssel keresik a kenyerüket. Náluk gyakorta a nő tartja el a férjét. Általában már kora gyerekkorban eldől, kik lesznek házastársak. A szülők és a család kiválasztja a rangban és életkorban gyermekükhöz illő párt. Csak társadalmi csoporton, azaz „kaszton” belül házasodnak, de még az alkaszt is számít: azonos kasztbeliek sem keveredhetnek, ha más alkaszthoz tartoznak. Ha valaki mégis más kasztbelit vesz el, az egész közösség beleegyezését kell kérnie a házassághoz, különben kiközösítik. Mihelyt a fiatalok elérik a kellő érettséget, össze is költöznek, a lánygyermek megy a férj házába. Ettől kezdve férjének anyját saját anyjaként tiszteli, igazodik az új család

rendjéhez. Főképp házi munkákat bíznak rá, főz, mos, takarít, gyereket nevel. A langa zenélni jár, általában lakodalmakba, dzsidzsmán-hoz (előkelő földesúrhoz), távoli vidékekre. A lángi otthon marad. Nem vehet részt férje fellépésein, nem táncolhat, nem énekelhet férje jelenlétében. Nem ölthet más ruhát, csak amit a közösség hord, vagyis hosszú szoknyában jár (gágrá), blúznak (kurti) megfelelő fölsőben, amely elől-hátul kötényszerűen hosszított derekú, zárt nyakkivágással, könyökön fölül érő ujjal. A fején radzsasztáni csuni-t hord, egyfajta, a hárászkendőhöz hasonló leplet. Inkább

takarnia illik női bájait, mintsem mutogatnia. A fejét soha nem hagyhatja szabadon, sőt arcát teljesen be kell fednie bizonyos személyek jelenlétében, a vallási vezető, az apósa, férje idősebb fivérei, idegen férfi vendégek előtt. Színpompás ruhákban jár és különösen sok ékszert hord: karkötőket, bokaláncot, hosszú, lógó fülbevalókat, orrkarikát, nyakláncokat, lábán és kezén gyűrűket. Ékszereit éjjelre sem veszi le. A nyakláncok között találhatjuk a házassági nyakéket, amely aranyból készül, gyöngyköteggel a végein, valamint rontás elleni és egészséget, szeren-

A

38

Vacsorakészítés

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2012/6  

A TARTALOMBÓL: Hála József: Látogatóban a Kassák Klubban; Szász Lőrinc: A „modern” Csányi Mátyás; Csizek Gabriella: Molnár Zoltán: Fényerdők...

folkMAGazin 2012/6  

A TARTALOMBÓL: Hála József: Látogatóban a Kassák Klubban; Szász Lőrinc: A „modern” Csányi Mátyás; Csizek Gabriella: Molnár Zoltán: Fényerdők...

Advertisement