Page 27

Az elkerülhetetlen Vargyas Gábor tiszteletére*

T

agadhatatlan, hogy a kötet címe, Itt és most azonban nem tisztem amellyel Vargyas Gábor hatvanaVargyas Gábor pályaképét leírni, érdik születésnapját ünnepeljük, erőteljetékelni. Elsősorban azért nem, mert sen rímel magyar nyelvű tanulmányköez a munkásság nem zárult le, folyatetének a címére: Dacolva az elkerülhematosan épül, folyamatosan új távtetlennel. A kötet címadó tanulmányálatok nyílnak előtte. Másrészt azért ban a szerző az emberélet megnyújtánem, mert ebben a rövid bevezetősának, meghosszabbításának brú rítuben egyébként sem akarok tudomásairól ír, elhelyezve azt a brúk rituális nyos távolságtartásba burkolózni. Herendszerében és szélesebb délkelet-ázsilyesebben nem tudok és nem is akaai keretben is. Az elkerülhetetlen, amirok nem elfogult lenni, annyira sok vel dacolni próbálnak, az öregedés, az szállal kötődöm az ünnepelthez. Varöregség: „1. a szóban forgó »betegség« gyas Gábor ugyanis igazi barátom, aki olyan »betegség«, amely kikerülhetetleemellett szakmához való viszonyomat nül elér egyszer mindenkit – az öregmélyen meghatározó mesterem is, koség; 2. következésképp kizárólag öreg rábban pedig az antropológiával való Vargyas Gábor (fotó: Deim Péter) emberek (férfiak és nők számára egyismerkedésemen maradandó nyomot aránt) mutatják be; 3. mihelyt egy hétköznapi betegséghez kapcso- hagyó tanárom volt. Ezek a kapcsolatok jogosítanak fel arra, hogy lódóan először bemutatták, a rítus periodikussá válik; »ötévenként« bevezetőmet szubjektíven fogalmazzam meg. megismétlik, hogy az illető »tovább éljen«”.1 * Kicsit hasonlatos ez a magyarországi születésnapi kötetek szer- Vargyas Gábor nekem tehát először tanárom volt. Sosem felejtem kesztési gyakorlatával: 1. mindenkit, aki arra érdemes, és betölt el azt a félévet – másodéves néprajzos hallgatóként Pécsett –, amiegy bizonyos kort, elkerülhetetlenül elér; 2. kizárólag egy bizonyos kor egyszerre kezdett el nálunk tanítani Pócs Éva, Sárkány Miéletkor felett lehet megkapni, amit azért mi nem feltétlenül gon- hály és Vargyas Gábor. Akkori tanári gárdánk velük – kivel azóta dolunk öregségnek; 3. a rítus periodikus, bár egy periódus inkább is tartóan, kivel csak egy alkalommal – kiegészülve olyan intentíz-, semmint ötéves. zív hatást gyakorolt ránk, hogy szabályosan lubickoltunk a szituAz elkerülhetetlen azonban nem a születésnapi kötet, hanem az a ációban. Mindenki bejárt minden órára – vizsgára már sokkal kekor, ami erre jogosítja az arra méltókat. Még akkor is, ha nagy disz- vésbé, sokan megfutamodtak az utolsó pillanatban a magasra álszonancia van a kor és az azt betöltő személy között. Meggyőződé- lított mércétől. sem ugyanis, hogy Vargyas Gábor igazán öreg sosem lesz. Hiába a Gábor órái tematikusan is hihetetlen újdonságot jelentettek. vele járó és ténylegesen elnyert tekintély, hiába a deresedő (azaz de- Tulajdonképpen két nagy iránya volt az ő oktatásának: módszeres) halánték, ő nem tud igazán öreg lenni, megakadályozza ebben res tudománytörténeti kurzusokat vezetett, illetve alapos felkészíszemélyiségének fiatalos nyitottsága, energikussága, lendülete, ese- tést adott a vallásantropológia témakörében. Vehemens, intenzív tenként vehemenciája. és precíz képzést kaptunk tőle: egyszerre volt lehengerlő és magával Ugyanakkor elkerülhetetlen, vagyis megkerülhetetlen ő maga – ragadó, gondolkodásra és munkára késztető. Azóta ő maga is többa kötet valójában ennek a megkerülhetetlenségnek, nem a korának ször elmondta, hogy úgy készült, mintha minden héten akadémiai szól. Vargyas Gábor a magyarországi etnológia elmúlt évtizedeinek székfoglalót kellett volna tartania. Az órái utáni napon már elkezmeghatározó alakja, a nemzetközi Délkelet-Ázsia-kutatás fontos dett készülni, és a következő óra első percéig folyamatosan készült. személyisége. Nem lehet úgy beszélni ezeknek az évtizedeknek a tu- Ebben semmi túlzás nincsen: a róla terjedő legendák egyike szerint dománytörténetéről, hogy az ő munkásságát ne említenénk. Egy- az állomásról a tanszék felé utazva olyannyira elmélyedt a feldolaránt nevet szerzett magának a néprajztudomány három legfonto- gozandó szövegben, hogy elfelejtett leszállni a harmincas buszról, sabb felvevőpiacán, a kutatói, a muzeológusi és az oktatási szférá- és a forduló után, visszafelé, amikor éppen becsapta a befejezett ban is; eredményeit könyvekben, tanulmányokban, előadásokban, könyvet, vette csak észre, hogy újra az egyetem előtt jár. Vallásantfilmekben és kiállításokon egyaránt megjelenítette, legalább annyi- ropológiai kurzusai olyan mélységben bontották ki a tudományra a nemzetközi, mint a magyarországi tudományos nyilvánosság szak alapfogalmait (vallás, mana, mágia, totemizmus, sámánizmus számára; mindemellett kiadói tevékenysége is a magyar kulturális stb.), hogy ha akkor lett volna ideje mindezt tankönyv formában is antropológia egyik központi alakjává tette. kiadni, állítom, a legkiválóbb vallásantropológiai tankönyvet vagy Vargyas Lajos gyermekének lenni óriási büszkeség, és Vargyas szöveggyűjteményt tarthatnánk kezünkben. Remélni – és ezen a Gábor ezt büszkén vállalta is, rengeteget dolgozott édesapja köte- helyen sürgetni – még lehet, hogy legalább néhány kibontott téteinek újrakiadásán, műve frissen tartásán. Ugyanakkor sikerült el- mát jelentessen meg, mindannyiunk okulására. érnie azt, amit kevés nagy kutató gyermeke mondhat el magáról: Elvárásai nemcsak magával szemben voltak szinte teljesíthetetlemegfelelt az előző generáció támasztotta elvárásoknak, és kivívta nek, hanem a hallgatókkal szemben is. Folyamatos olvasást, folyamagának azt, hogy nem apai, hanem alanyi jogon vált el- és meg- matos munkát várt el tőlünk, mi pedig versengve próbáltuk megkerülhetetlenné. ugrani a magasságot. Olvasószemináriumain csak az volt a kérdés, hogy milyen nyelve(ke)n olvasunk, nem az, hogy olvasunk-e egy* AZ ELKERÜLHETETLEN. Vallásantropológiai tanulmányok Vargyas általán, és mindenki teljes idegen nyelvű könyveket dolgozott fel Gábor tiszteletére. Szerkesztette: Landgraf Ildikó és Nagy Zoltán. PTE egy szemináriumi jegyért. Sőt, ha klasszikus magyar szerzőket olNéprajz – Kulturális Antropológia Tanszék; MTA BTK Néprajztudományi Intézet; L’Harmattan Kiadó – Könyvpont Kiadó – 2012. vastunk, akkor is muszáj volt, hogy ütköztessük őket az adott téma

27

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2012/5  

A TARTALOMBÓL: Beszprémy Kata: Volt egyszer egy TÉKA-újság; Nagy Zoltán: Jubileumok jönnek, mennek; Széll Jenő: Emlékezés Martin Györgyre; Á...

folkMAGazin 2012/5  

A TARTALOMBÓL: Beszprémy Kata: Volt egyszer egy TÉKA-újság; Nagy Zoltán: Jubileumok jönnek, mennek; Széll Jenő: Emlékezés Martin Györgyre; Á...

Advertisement