a product message image
{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade

Page 40

Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyó, 2012 – Szubjektív beszámoló egy nyári szereplésről

Ö

römmel, de kissé csodálkozva olvastam a Csíkszeredából érkezett felkérést, 2012. július 7-én, a moldvai csángó, diószéni születésű keramikusművész, népdalénekes Petrás Máriával legyünk az idei ünnepségek „kiemelt vendégei”. Kissé humorosnak is éreztem ezt a meghívást, hisz a leánykort mindketten régecske elhagytuk, a székely tréfa szerint: „pláne én!” Mindketten többszörös nagyanyóvá serdültünk az idők folyamán. Azután emlékek sora tülekedett elő az idő messzeségéből. Szeretett atyai jó barátomtól, az immár két évtizede halott Domokos Pál Pétertől sokat hallottam az Ezer Székely Leány Napjáról és arról a csodálatos, nemzeti hagyománymentő munkáról, amelyet Zsögödi Nagy Imre festőművészszel, Vámszer Géza tanárral, Gál Ferenc tanítóval, a Csíksomlyón működő Szociális Testvérek Társaságával és másokkal összefogva indítottak és végeztek Erdélyben, az 1920-as évektől mindaddig, amíg tehették. Miután felismerték, hogy a Trianoni Békeszerződés után Romániához csatolt területen, a máig felmérhetetlen egyéb veszteségek mellett, végzetesen hanyatlásnak indult a magyar népi kultúra valamennyi ága, ők az egész Székelyföldet megmozgató programot dolgoztak ki a néphagyományok megmentésére. Rengeteg fáradozással, személyes példaadásukkal, mindenek ellenére máig felmutatható, jelentős eredményeket értek el. Akkoriban alapozták meg a Csíki Székely Múzeum néprajzi gyűjteményét. „Divatba hozták” ismét a szövést, a faragást, a fazekasságot, a székely táncok, a népdalok színpadi bemutatását. Ennek a mozgalomnak köszönhetjük, hogy Székelyföldön ma is a leg-

40

gyakoribb ünnepi öltözék a székely népviselet. Egy alkalommal arra a kérdésemre, hogy hogyan sikerült a népviselet újbóli divatba hozása, Péter bácsi huncut mosollyal felelte: – Rábírtam a megye legszebb asszonyát, hogy ünnepek alkalmával öltözzön fel székely ruhába, a többiek követték. Szerencsére, többen is feljegyezték, Domokos Pál Péter is megírta, hogy mi is volt a lényege ennek a mozgalomnak. „Amikor a húszas évek derekán a csíksomlyói tanítóképzőben elkezdtem a tanítást, harisnyába és csizmába öltöztem, minden vasárnap ebben jelentem meg. A tanártársaim nem lelkesedtek ezért, mert az ő szemükben a nadrág volt a kultúra szélső határa. De én kitartottam amellett hogy nem hagyhatjuk az ősi viseletet, és a legények egymásután csináltatták meg a harisnyákat, s a leányok is kezdték felvenni a szőttes ro-

kolyát. De a leányoknál már nehezebb volt a kérdés, ezért megkértem Hirsch Hugónét, aki a divathölgye volt Szeredának, hogy öltözzön szőttes rokolyába és tegye fel a csepeszt [kalapszerű fejrevaló]. Felöltözött, és többet nem kellett aztán a többieket bíztatni, mert elkészültek a rokolyák, falunként szőttes bálokat csináltunk, s a bálban szőttes lett a viselet. Így aztán a rokolyák is elkészültek, és amikor ezer rokolya megvolt, akkor megtartottam az Ezer Székely Leány Napot. Akkor, ott szociális nővérek is segítettek, egy Stettner Andrea nevű szociális nővér volt az, aki igen sokat segített. Azután népművészeti kiállítást rendeztem Szeredában, Orbán Balázs-ünnepséggel egybekötve, tizenkét-tizennégy szobát töltöttem meg a gimnáziumban Csíkban található eszközökkel, bútorokkal, szőtt holmikkal, és megnyitottuk a kiállítást, azt írva ki, hogy a magyar ember magyarul ír, magyarul olvas, de magyarul is farag.” (Székedi Ferenc közlése, Csíki Lapok, 1991. január 15.) Az Ezer Székely Leány Napja rendezvényt a II. világháború után betiltották. Csak 1990 után, a Boros Károly csíktaplocai főesperes által vezetett Ezer Székely Leány Napja Alapítvány, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és társszervezőik, Hargita Megye Tanácsa és Kovászna Megye Tanácsa rendezésében éledt újjá ez a gyönyörű hagyomány. [Külön köszönet illeti a rendezőket, hogy írásunkhoz az archív fotókat – Andory-Aladics Zoltán 1931–33-ban készült eredeti felvételeit – rendelkezésünkre bocsátották.] Petrás Máriával boldogan készülődtünk az

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2012/4  

A TARTALOMBÓL: Gebauer Hanga: A Fekete-Körös völgye lakói; Mihályi Gábor: Erdélyi Tibor köszöntése; Sebő Ferenc: A sóvidéki táncokról; Törté...

folkMAGazin 2012/4  

A TARTALOMBÓL: Gebauer Hanga: A Fekete-Körös völgye lakói; Mihályi Gábor: Erdélyi Tibor köszöntése; Sebő Ferenc: A sóvidéki táncokról; Törté...

Advertisement