Page 30

Tavaszköszöntő 2012 A Muharay Elemér Népművészeti Szövetség gálaműsora „A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása” – mondja Morus Tamás. A Muharay Elemér Népművészeti Szövetség egyik törekvése, hogy az egy régióhoz, táncdialektushoz tartozó együttesek közösen mutassák be szűkebb pátriájuk tánc-, zene- és szokáshagyományait. 2010-ben a Kalocsa-vidék együttesei, 2011-ben pedig a Palócföld együttesei mutatták be tavaszi szokásaikat. A sorozatot 2012. március 17-én, Budán, a MOM Kulturális Központban Nyugat-Magyarország hagyományőrző együttesei folytatták.

A

délután és este programja az ország legkorábban polgárosodott területének számító Nyugat-Magyarország, ezen belül Győr-Moson-Sopron és Vas megyék zene- és szokáshagyományaira kívánta felhívni a figyelmet. A ma táncosait az elődök is kötelezik, hiszen az 1920-as években itt alakultak meg az ország első együttesei, amelyek a hagyomány életben tartásán kívül a faluközösségek megőrzését is célul tűzték ki, és éppen korai polgárosodásuk hívta fel a figyelmet a hagyományápolás fontosságára. A zenés köszöntővel kezdődő rendezvény szervezői a „Facsiga” Játszóházba várták a kicsiket és nagyokat, amely Aprók táncával folytatódott a Timár Böske vezette Csillagszemű Táncegyüttes és a rábaközi Népművészet Mesterei közreműködésével. A nézőket este a szanyi Bokréta Hagyományőrző Együttes, a vitnyédi Énekes Lenke Hagyományőrző Együttes, a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes, a Kapuvári Néptáncegyüttes, a Szili Hagyományőr-

ző Együttes és a vasi kötődéseit nem felejtő Bognár Szilvia énekes várta „Az emberélet fordulói – nyugat-magyarországi népszokások” című kétfélidős bemutatóra. Az együtteseket a Földesi Jánosné Rózsa vezette szombathelyi Boglya Népzenei Együttes, a szanyi Greznár Zoltán és zenekara, valamint Kapuvárról Cseh Tamás és zenekara kísérte. A szakmai közvélekedés szerint ez a terület, főként Vas megye táncbéli szegénységéről ismert, ebből pedig sokaknak az következik, hogy az egymáshoz közel álló dialektusok szegényes tánctípusaiból csak unalmas, egyhangú mű születhet. Nos, ez az este bebizonyította, hogy mindez téves, az egyszerűség, „szegénység” is rejthet magába izgalmakat, szépségeket. Csollány Csabának, az est szerkesztő-rendezőjének dicséretreméltóan arányos, változatos és lendületes műsort sikerült létrehoznia. A több mint ötszáz néző Rábaköz és Vas megye táncaiból, így a régi stílusú kanásztánc típusokból, ugrósokból és azok egyik legfejlettebb válto-

zatából, a dusból, a lakodalomban fallikus jelentést is hordozó, termékenységi rítusra utaló seprű- és mozsártáncok gazdag változataiból kapott válogatást. A legénycéhes szokásokkal szorosan összekapcsolódó körverbunkok típusai és a csárdások az együttesek jó előadói színvonala, stílusismerete révén egyéni árnyalataikat élvezetesen, jól érzékelhetően kibontva váltották egymást. A táncok a Nyugat-Magyarországon megtalálható gazdag karácsonyi szokásokhoz, a táncos mozzanatokat is megőrző regöléshez, a farsangi rönkhúzáshoz, valamint az emberi élet egyes fordulóinak szokásaihoz jó dramaturgiai érzékkel elrendezve kapcsolódtak. A terület táncéletébe szervesen beépült polgári társastáncokból kellő ízléssel és aránnyal mért mennyiséget láthattunk. Mindezt egy, a tánctípusokkal, tempókkal, dinamikával, hangulatokkal arányosan bánni tudó előadásban élvezhette a néző. Az est „ouvertour”-ral [előjátékkal], a közreműködő együttesek csoportvezetőinek és Fotó: Földi Tamás

30

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2012/3  

A TARTALOMBÓL: Rónai András: Beszélgetés Herczku Ágnessel; Bolya Mátyás: Baba a megállóban; Mesék: A boldog ember inge; Csuka hírével, hal s...

folkMAGazin 2012/3  

A TARTALOMBÓL: Rónai András: Beszélgetés Herczku Ágnessel; Bolya Mátyás: Baba a megállóban; Mesék: A boldog ember inge; Csuka hírével, hal s...

Advertisement