Page 12

den, később Nyíregyházán, Debrecenben és máshol. A táncházmozgalom népzenei és néptáncmozgalomként indult, azonban hamarosan teljes népművészeti mozgalommá nőtte ki magát. Rohamos gyorsasággal alakultak meg a különböző népi mesterségeket, népi kézművességet művelő csoportok, népdalkörök. Mindezek eredményeként a ’80-as évek végére a táncház nem csupán az elnevezésre utaló táncos, zenés alkalmat jelentette, hanem olyan népművészeti mozgalmat, amelyben a résztvevők – a Kárpát-medence paraszti kultúrájának bármelyik ágát művelve – hátat fordítanak a XX. század elidegenedett, embertelenné váló nagyvárosainak, és a paraszti közösségek emberközeli világát, annak életérzését választják. A ’80-as években a táncházmozgalom a határokon túl is hódítani kezdett. Először a szomszédos országokban élő magyar fiatalok csatlakoztak a mozgalomhoz. Hamarosan Erdélyben, a Felvidéken és Vajdaságban is táncházakat szerveztek. Fontos megjegyezni, hogy a határon túli magyar táncházmozgalomnak, kisebbségi helyzetből fakadóan, erősebb volt a nemzeti jellege. A rendkívüli elnyomatásban, a Ceauşescu diktatúrában élő erdélyi magyarság esetében, a táncházmozgalomnak kiemelkedően fontos szerepe volt a nemzeti azonosságtudat és a nemzeti kultúra megőrzésében is. Nem véletlen, hogy az erdélyi táncházasok, és különösen a mozgalom ottani vezetője, Kallós Zoltán a hatalom részéről állandó zaklatásnak voltak kitéve, többüket letartóztatták és koholt vádakkal börtönbe zárták.

Az erdélyi és felvidéki táncházmozgalomnak különös jelentőséget adott az a tény is, hogy a Kárpát-medence határvidékein az anyaországinál sokkal élőbb, virágzóbb volt a népi kultúra, így ezek a területek újabb és újabb táncrendeket, még élő és aktív népművészeket adtak a mozgalomnak. A táncház hódítása azonban nem állt meg a magyar nyelvterület határain. A XX. század végén a világ fejlett országaiban, Nyugat-Európában, az USA-ban, Kanadában és Japánban egyre többen fordultak a hagyományos kultúrák felé, divattá vált a paraszti kultúra elemeinek városi környezetbe való beillesztése. A táncházmozgalom gyors terjedését segítette, hogy az izgalmas és addig ismeretlen népzenei és néptánc anyag tanításához kész módszertannal rendelkezett. Nem véletlen, hogy ebben az időben a néptánc klubokban, néptánc táborokban rendkívül népszerűvé vált az autentikus, improvizatív magyar néptánc. A magyar tánctanárok szívesen látott vendégek voltak mindenhol, Japántól az Egyesült Államokig. A rendszerváltozás idejére a táncházmozgalom megizmosodott, csaknem húszéves múltra tekinthetett vissza. A nagy kérdés az volt, hogy a kezdeti időkre jellemző divatjelenség elmúltával sikerül e stabilizálni, megszilárdítani a táncházat. A mozgalomnak nem kedvez, hogy a rendszerváltozással Magyarország határai kinyíltak, a magyar fiatalság a világ minden pontjára eljuthat és addig ismeretlen kultúrákat, értékeket ismerhet meg. A táncházaknak a legkülönbözőbb rendezvényekkel, klubokkal kell

versenyezni, a popvilág sztárjai, a megaprodukciók most már Magyarországra is rendszeresen eljönnek. A határok megnyitása ugyanakkor sok pozitívummal is járt. Az addig elzárt határon túli magyar területek együttesei, népzenészei, táncosai szabadon jöhettek a magyarországi rendezvényekre, a magyarországiak akadály nélkül utazhattak hozzájuk. Ez újabb lendületet adott a mozgalomnak, amely most már leplezetlenül a teljes Kárpát-medencére kiterjedt. A táncházmozgalom erejét és szervezettségét dicséri az a tény, hogy – a korszak bonyolultabb körülményei ellenére – nem háttérbe szorult, hanem még jobban megerősödött. A hagyományos, nagy nemzetközi rendezvénye – a Táncháztalálkozó – mellett, a kilencvenes évektől megrendezésre került a népi kézművességgel foglalkozók nagy seregszemléje, a Mesterségek Ünnepe, amelyen minden évben közel százezer látogató vesz részt. A mozgalom megerősödésében meghatározó szerepet játszott, hogy a ’90-es évek közepétől a néptánc és népzenei képzést sikerült az állam által finanszírozott művészetoktatási rendszerbe illeszteni. Ennek eredményeként ma már több tízezer gyerek tanul szervezett keretek között magyar néptáncot és népzenét. A művészeti alapoktatás mellett – pont az iskolai tanárok képzésére – elindult a néptáncpedagógus képzés a Magyar Táncművészeti Főiskolán, és az elmúlt évek fejleménye, hogy népzene szak indult a Zeneakadémián. Diószegi László

CSŰRÖS BANDA: KALOTASZEGI NÉPZENE A Magyar Hagyományok Háza, Győr – Alapítvány új CD-kiadványa Kalotaszeg egy különleges rész-tájegységének, a Nádasmentének (vagy Cifra Kalotaszegnek) két falujából, Mérából és Türéből verbuválódott egy zenész társaság, akik az évek során hiteles tolmácsolójává váltak szülőföldjük sokakat megihlető muzsikájának. Nevük is lett: Csűrös Banda. Felmenőik mind neves zenészek és énekesek (a Berki „Árus” dinasztia, szorosan kötődve a Toni brácsosok immár harmadik nemzedékéhez, Deritei István „Háthát” és Gergely András „Zsüke” legendás nótafák), akik hosszú évtizedeken át szolgálták Kalotaszeg e szegletének jeles alkalmait, ünnepeit énekkel és muzsikával. A lemezen egy-egy prímás vezetésével és a szokásos vonós kísérettel megidéződik az Árusok, a Csipások, illetve Fodor Sándor „Neti” zenei világa is. A Csűrös kiegészül két különleges szereplővel. Egyikük az ugyancsak türei származású Lengyel László „Türei”, aki rengeteget tett azért, hogy a zenekar elinduljon azon az úton, ami mára ismertté tette őket nem csupán Kalotaszegen, de Erdély-szerte és a világ sok más helyén is. Másikuk Varga István „Kicsi Csipás”, a híres bánffyhunyadi Csipás-dinasztia napjainkban legkiválóbb prímása. Régóta érlelődik ez a kiadvány. Különleges hangulatban és szeretetben keletkezett a lemezen hallható zenei anyag, talán éppen jókor, mikor

12

egyre nagyobb szükség van arra, hogy a régiek által ránk hagyott kincsek értő hallgatóságra találjanak. Induljon hát útjára, minél többünk örömére. (Henics Tamás)

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2012/2  

A TARTALOMBÓL: Jánosi Zoltán: Sebestyén Márta csodamadara; Iancu Laura: Tisztelet Lakatos Demeternek; Kővágó Zsuzsa: Elhunyt Györgyfalvay Ka...

folkMAGazin 2012/2  

A TARTALOMBÓL: Jánosi Zoltán: Sebestyén Márta csodamadara; Iancu Laura: Tisztelet Lakatos Demeternek; Kővágó Zsuzsa: Elhunyt Györgyfalvay Ka...

Advertisement