a product message image
{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade

Page 40

SZÉKI BABONÁK ÉS HIEDELMEK

K OCSIS R ÓZSI

HAGYATÉKÁBÓL

Kutyafejű tatárok – Gyertek, gyermekek, keljetek fel! Megvan már a frustuk. Imádkozni kell! – Feljebb hajtotta a pokrócot a fejünknél. Mi felültünk az ágyban, imára kulcsolt kezekkel. „Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben...” Jó reggelt, édes apámuram, jó reggelt... Jó reggelt, édesanyám!... Jó reggelt, testvéreim!... Így mindenkit felsoroltunk. Az én édesanyám még addig sem ült le, se nem állott meg, amíg imádkoztunk. Kihúzta a kicsi rossz csebret az ágy alól, egyik kezére töltött egy kis vizet a piros mázas csuporból, így mosta le az arcát, és közben imádkozott. Levette az ajtóra akasztott törülközőt, és megtörölközött vele. Így imádkozott anyám mosdás közben. Mire ezzel elkészült, az imát el is mondtuk. – Gyertek ti is, mosakodjatok, üljetek asztalhoz! Apám is ugyanúgy, mosdás közben mondta el a reggeli imát. Este levetkőztünk, már úgy ahogy. Nem tudtuk, hogy még hálóing is van a világon. Összekulcsolt kézzel megálltunk az ágyunk előtt, és elmondtuk a „Miatyánkot”. Megtörtént, hogy az esti ima, a „Becsukódik már a szemem”, elmaradt, elfelejtődött. Anyám rögtön ránk szólt, hogy nem hallotta az esti imát. Felültünk az ágyba, és hangosan mondtuk el, hogy anyám is hallja. Mikor készen voltunk az imával, anyám az ágyhoz jött, megcsókolt. – Jó éjszakát, gyermekeim – mondta –, álmodjatok szépeket! – Sovány kezét kacagva végighúzta az arcunkon, vagy éppen a takarón. – Drága gyermekeim! – Ezt egész halkan mondta, és ő is vetkőzni kezdett, közben imádkozott. A félhomályban látom, amint

lerakja magáról a fekete ruhadarabokat. Nem volt függöny, de nálunk az is szégyenszámba ment, ha meglátta valaki, hogy vetkőzöl. Apám sokszor szólt, hogy ne fújjuk el még a lámpát, mert le kell vesse a csizmáját. – Hol is van a csizmahúzó, a macska? – Lehúzta a csizmáját, belefújt a lámpába, és csak aztán kezdett vetkőzni. Nekünk, gyermekeknek, ima alatt szépen, egy helyben kellett állnunk, mert az vétek lett volna, ha vetkőzés közben imádkozunk. Édesanyám el is mondta nekem, hogy kitől tanulta ezt. * – Tudod, gyermekem, anyám korán meghótt, úgyhogy a nagyanyámékni nevelkedtem, de többnyire szolgáltam. Nanóm egy olyan babonás asszony volt. Sokszor megtörtént, hogy készültem valahova, de bárhogy siettem, ő visszatartott. – Na, most várjál egy kicsit, nem akarom, hogy belerohanj a szerencsétlenségbe. Nem látod, hogy van befeküdve a macska az ajtóba? Meg kellett várjam, amíg felkel, és akkor meg kellett kerülnöm az asztalt, de bal felére, hogy jöjjön vissza a szerencse. Csak azután mehettem. Megtörtént, hogy templomba készültem. – Fogd meg a kilincset, nézzél háromszor vissza, csak aztán mehetsz! Nézz a lábad alá, nehogy valamibe belelépjél! Csak a tiszta földre szabad lépned. Nanóm férjhez ment egy nagy babonás vénemberhez, akivel nagyjába jósoltak is. – Ez, aki most nősül, nem lesz szerencsés, mert félhold van. – Máskor, ha telehold volt, az volt a baj. Én nem nagyon értettem, de volt, ami rámragadt.

Illusztráció: Juhos Kiss Sándor

40

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2012/1  

A TARTALOMBÓL: Dsupin Pál: Mátraalja a hazám; Pálfy Gyula: Gerendkeresztúr; Pétër László: Al-dunai székely történetek; Németh György: Mi a t...

folkMAGazin 2012/1  

A TARTALOMBÓL: Dsupin Pál: Mátraalja a hazám; Pálfy Gyula: Gerendkeresztúr; Pétër László: Al-dunai székely történetek; Németh György: Mi a t...

Advertisement