Page 14

Gyűjtések Arad megyében A mai Románia nyugati részének, Arad megyének táncfolklorisztikai feltérképezése kimaradt a magyarországi néptánc- és népzenegyűjtők látóteréből. Martin György az egyetlen, aki Arad-vidéki táncokat rögzített, mégpedig egy seprősi hagyományőrző együttestől 1972-ben, Marosvásárhelyen.

A köröscsentei banda, középen Jivan Teodor (1929–2010)

R

omán szakemberek számos gyűjtést végeztek Arad megyében, de filmjeik nehezen elérhetők. Az aradi aldialektus magyarországi falvaiban ugyan több gyűjtő is filmezett (Elek, Kétegyháza, Pusztaottlaka), de a határ másik oldalán lévő településekkel senki sem foglalkozott. Arad megye, hasonlóan a Kárpát-medence több területéhez, erősen többnemzetiségű. A magyarok, románok, cigányok együttélése több évtizedes, szinte már évszázados múltra tekint vissza, de élnek például Vingán bolgárok, az egykori Zaránd megyében szerbek, valamint Tornyán svábok is. A fent említett etnikumok a mai napig őrzik identitásukat, kultúrájukat, ki tudatosan, ki ösztönösen. A családom anyai ágon az egykori Arad vármegyéből származik: dédnagyapám, Kurtucz Gergely, Mácsa falu szülöttje, a falubeliek elmondása szerint a környék legjobb román táncosa volt. Mulatni olyannyira szeretett, hogy az egyik lakodalom végeztével a sátor tetején táncolt jó kedvében. A gyűjtések helye Arad megyében: Nadáb (tánc, zene); Kürtös (tánc); Kisjenő (zene); Köröscsente (tánc, zene); Székudvar (tánc, zene); Újszentanna (tánc, zene); Fazekasvarsánd (tánc, zene); Pécska (zene); Mácsa (tánc, zene); Szentmárton (tánc); Keszend (tánc, zene); Apáti (tánc); Alsóbarakony (tánc); Sofronya (zene); Simánd (tánc, zene); Kisiratos (zene) A gyűjtések helye Bihar megyében: Illye (zene); Tamáshida (zene, tánc); Barátka (zene); Körösbánlaka (zene); Biharhosszúaszó (zene); Keményfok (tánc)

14

Elsősorban tehát családi vonatkozásom miatt indultam el, hogy feltérképezzem a területet a hagyományos tánc és zene szempontjából. A terepmunka közben jöttem rá, hogy a terület teljesen „fehér foltnak” számít. A gyűjtések megkezdésekor nem volt határozott célom, hogy konkrétan melyik etnikummal szeretnék foglalkozni; az elmúlt közel tíz évben, amelyik nemzetiséget csak tudtam, azt táncolásra illetve zenélésre bírtam, elsősorban Arad megye nyugati, északnyugati részén. Néhány faluban (Nadáb, Simánd, Mácsa) kiváló táncos egyéniségeket találtam. Megfordultam vasárnapi bálokban, keresztelőkben, lakodalmakban, részt vettem a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó kolindálásokban. Ezen cikkem elsősorban a románság tánckultúrájával foglalkozik, ami a legdominánsabb, legarchaikusabb ezen a többnemzetiségű területen. Az általam filmezett tíz-tizenkét faluban a táncok megegyeznek, csupán névbeli eltéréseket találtam. Az aradi aldialektus három jellegzetes tánca: 1. de-a lungu, lungu, lunga, ardeleana, rar (hosszú, hosszan, erdélyies, ritka); 2. mînînţelu, marunţelu, desu (aprózó, aprózva); 3. ţîgăneasca, ân loc (cigányos, egyhelyben). A táncrend három fő részén kívül előfordultak jövevénytáncok is a bálokban, ezek a sîrba, stapa, logogana, horă mare, periniţa. Az északnyugati területeken végzett gyűjtések alkalmával kapcsolatba kerültem több Bihar megyei település táncaival, táncosaival, zenészeivel. A két aldialektus (aradi és bihari) nem válik el élesen egymástól. Számos, még észak-aradi területen már táncolnak bihari táncokat, például polca-t, amit Nadábon polca de Bihor névvel illetnek. Több észak-nyugati faluban a férfiak az ardeleana-ban

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2012/1  

A TARTALOMBÓL: Dsupin Pál: Mátraalja a hazám; Pálfy Gyula: Gerendkeresztúr; Pétër László: Al-dunai székely történetek; Németh György: Mi a t...

folkMAGazin 2012/1  

A TARTALOMBÓL: Dsupin Pál: Mátraalja a hazám; Pálfy Gyula: Gerendkeresztúr; Pétër László: Al-dunai székely történetek; Németh György: Mi a t...

Advertisement