a product message image
{' '} {' '}
Limited time offer
SAVE % on your upgrade

Page 8

EGYSZER VOLT, HOGY IS VOLT?

K ÓKA R OZÁLIA

GYERMEKROVATA

Luca-naptól kiskarácsonyig A karácsony szó azt jelenti, hogy átlépő, átforduló. Karácsony napját már az ókorban is ünnepelték az emberek. December 24. a téli napforduló időpontja, a természet megújulásának kezdete. Az ókori emberek a Napot istenként tisztelték, ekkor ünnepelték a születésnapját. Karácsony napjától rövidebbek az éjszakák, hosszabbodnak a nappalok. Az emberek minden cselekedete, minden gondolata arra irányult, hogy az alvó természetet ébresztgessék, termőre varázsolják. Elűzzék a betegséget, a halált, biztosítsák az egészséget, a boldogulást. A napjainkban élő ünneplési szokások ókori pogány és keresztény elemeket egyaránt őriznek és egészen új elemekkel ötvözve teszik széppé, örömtelivé a mai emberek ünnepeit.

A karácsonyi ünnepkör Se szeri se száma a parasztság körében egykor élt, karácsonyhoz fűződő népszokásoknak, babonáknak. Az ünnepre való készülődés november 30-án, Szent András napján termékenységvarázslatokkal, időjóslásokkal, gonoszűző cselekedetekkel elkezdődött. Különösen sok hiedelem fűződött Luca napjához, december 13-hoz. Ekkor kezdték faragni a lucaszéket. Tizenkét napon át mindig csak egy kicsit dolgoztak rajta, úgy, hogy éppen karácsony estéjére készüljön el. Erre utal egyik szólásunk: „Lassan készül, mint a Luca széke!” Aki a lucaszékre a karácsonyi éjféli misén felállt, megláthatta, hogy kik a faluban boszorkányok. A magyar néphitben kétféle Lucát ismerünk, az egyik jóságos, segítő, a másik gonosz boszorkány. Szent Luca a legenda szerint Jézus menyasszonya volt, ezért házasságszerző szentnek tartották. Luca napján az eladó lányok meggyfaágat vágtak, vízbe tették, azt tartották, ha kizöldül, a következő évben férjhez mennek. A lányok összegyűltek egy-egy háznál, gombócokat készítettek, amelyekbe férfineveket tartalmazó cédulákat gyúrtak, forró vízben megfőzték. Ahogy a víz a gombócokat felvetette, sorban kikapkodták. Úgy hitték, hogy kinek milyen név van a céduláján, olyan nevű legény lesz a férje. A keresztény vallásban tisztelt Szent Luca mellett élt hazánkban egy ártó, rontó nőalak is, még az ősi hiedelemvilágból származó boszorkány, az úgynevezett Luca-asszony. Neve napja az asszonyok számára dologtiltó nap volt. Nem volt szabad fonni, szőni, mosni, kenyeret sütni, meszelni. Aki megszegte a tilalmat, azt Luca megbüntette. Sok helyen, Luca napján a legények, nagyobb fiúk „kotyolni” jártak. Hajnalban elindultak, végigjárták az ismerős házakat. Szalmát, fadarabot vittek magukkal. Erre rátérdeltek és előadták termékenységvarázsló, mágikus szövegüket:

Nagykarácsony előestéjén, december 24-én este a gazda – kezében maréknyi szénát tartva – belépett a házba és szép köszöntőt mondott a családjának: Adjon isten minden jót, Ami tavaly szűken volt. A gazdának bort, búzát, Gazdasszonynak tyúkot, ludat, Leányoknak, legényeknek egy szép mátkát, Országunknak békességet És megmaradást. A szénát az asztal alá tette, majd a gazdaasszonnyal megterítették a karácsonyi asztalt. Először egy, kettő, másutt három szép – kizárólag ezen az estén használatos – abroszt terítettek az asztalra. A fehér, piros csíkos vagy hímzett abroszokat szertartásos mozdulatokkal helyezték el, majd megszólalt a gazda: – Mit vet kend? – Ezüstöt, aranyat, gyöngyarany búzát, mindennapi szerencsét! – válaszolta az asszony, és kerek kalácsot meg egy rostában diót

A háziak vízzel vagy kukoricával öntötték le őket. Ezután a szalmát a gazdaasszony a tyúkok alá dugta, a legények a fadarabbal megpiszkálták a tyúkok hátulját, hogy egész évben jól tojjanak. Ajándékba tojást kaptak, de ha nem, akkor fenyegetőzni kezdtek. „Egy csirkéjük legyen, az is vak legyen!” * Karácsony este A magyar népnyelv december huszonötödikét nagykarácsonynak, január elsejét kiskarácsonynak nevezi.

8

Gyócsi Gábor rajzai

Luca, Luca, kitty-kotty, Tojjanak a tiktyok! Kolbászuk olyan hosszú legyen, mint a falu hossza, Szalonnájuk olyan széles legyen, mint a mestergerenda, Zsírjuk annyi legyen, mint kútban a víz! Annyi pénzük legyen, mint a pelyva, Annyi csirkéjük legyen, mint a fűszál, Annyi tojásuk legyen, mint égen a csillag! Luca, Luca, kitty-kotty, Tojjanak a tiktyok!

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2011/6  

A TARTALOMBÓL: Szabó Zoltán: Gadányi Pál dudás; Rangyák József: Erdélyi Prímások 14. Találkozója; Karácsony Zoltán: Fügedi János Tánc – Jel...

folkMAGazin 2011/6  

A TARTALOMBÓL: Szabó Zoltán: Gadányi Pál dudás; Rangyák József: Erdélyi Prímások 14. Találkozója; Karácsony Zoltán: Fügedi János Tánc – Jel...

Advertisement