Page 5

Fügedi János: Tánc – Jel – Írás A néptáncok lejegyzése Lábán-kinetográfiával – Szóló- és körformák

F

ügedi János Tánc – Jel – Írás című kötetének [L’Harmattan kiadó – MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, 2011.] megjelenésével a Lábán-kinetográfiával foglalkozó magyar szakirodalom újabb állomásához érkezett. Ennek, a napjainkra már világszerte elfogadott notációs rendszernek az elsajátításába, átvételébe, fejlesztésébe és terjesztésébe viszonylag korán bekapcsolódtak a magyar táncos szakemberek. Mint a köny bevezetőjéből megtudhatjuk, még gyerekcipőben járt a rendszer kialakítása, de a korai tanítványok között már magyar táncosokat is felfedezhetünk. Szentpál Olga tanítványa, Lőrincz György, aki a II. világháború után az Állami Balett Intézet igazgatója lett, már 1936-os angliai tanulmányútja során, Kurt Joos iskolájában megismerkedett a táncos írásbeliség alapjaival, s hazatérve átadta tudását mesterének és leányának, Szentpál Máriának. Lugossy Emma hagyatékát az MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Archívuma őrzi. Itt tekinthető meg egy 1948-ban, Albrecht Knust által Lábán Rudolf nevében kiállított diploma, ami igazolja, hogy Lugossy 1941-ben sikeresen elvégezte a Bajor Állami Opera által szervezett kinetográfiai tanfolyamot. A legelső, jelentősebb terjedelmű Lábán-notációt tartalmazó magyar táncfolklorisztikai kiadványban, az 1947-ben megjelent Magyar népi táncok-

ban Lugossy Emma jegyezte le Gönyey Sándor korai gyűjtéseit. A Lőrincz György és Lugossy Emma által Magyarországra hozott Lábán-kinetográfia iránt a legnagyobb érdeklődést Szentpál Mária mutatta. Jegyzetét évtizedeken keresztül tankönyvként használták a táncjelírást oktató tanfolyamokon. Többször átdolgozott köteteiben folyamatosan figyelemmel kísérte a rendszer változásait, a helyesírási, értelmezési szabályokra tett újabb javaslatokat. Aktív tagja – egy ideig alelnöke is – volt a Lábán Kinetográfia Nemzetközi Tanácsának (ICKL), ahol rendszerismerete, kutató-fejlesztő tevékenysége miatt nagy tekintélyre tett szert. Elméleti munkássága mellett táncokat, koreográfiákat jegyzett le, tankönyveket és népszerűsítő köteteket szerkesztett. Az 1950-es évek elején kezdte bontogatni szárnyait az a fiatal néptánckutató nemzedék, amely megalapozta és nemzetközi hírűvé tette a magyar táncfolklorisztikát. Martin György és a Pesovár testvérek [Ernő és Ferenc] tisztában voltak azzal, hogy a modern szemléletű etnokoreológia elképzelhetetlen a notációs rendszer készségszintű ismerete és alkalmazása nélkül. A frissen megalakult Népművészeti Intézet Néprajzi Osztályán Martin Györgyék egy életre szóló Legényes

barátságot kötöttek Lányi Ágostonnal, aki majd’ négy évtizeden keresztül lelkiismeretes, pontos lejegyzéseivel segítette munkájukat, hogy létrehozhassák az azóta már „magyar iskola”-ként emlegetett, strukturális-morfológiai szemléletű néptánckutatást. Az éppen idén negyedszázada elhunyt Lányi Ágoston haláláig szolgálta a Kárpát-medencei néptáncokat feldolgozó és értelmező kutatást, illetve tevékenyen részt vett e páratlanul gazdag tánckincs közreadásában, megkedveltetésében. Megnyerő, közvetlen modorban, szeretettel tanította a táncírás iránt érdeklődőket. Hatalmas lejegyzési és oktatási tapasztalatát sűrítette egy szerény külsejű, de annál nagyobb jelentőségű könyvecskébe, az 1980-ban megjelent Néptáncolvasókönyvbe. Ezt a könyvet tizennyolc évesen néhány nap alatt olvastam el és értettem meg, hogy utána rácsodálkozhassak a magyar néptánc csodálatos világára. Mindezt az írásbeliség elsajátítása adta a kezembe. (A teljesség kedvéért meg kell említenem, hogy az egyetemre kerülvén Martin György „egy néptánckutatónak készségszinten kell írni és olvasni” jelszóval azonnal beíratott „Guszti bácsi” egyik informális tanfolyamára.) A Néptáncolvasókönyv sikerén felbuzdulva az erdélyi táncházas fiatalok és a néptánc iránt érdeklődő egyetemisták, kutatók elhatározták, hogy a perifériális, leginkább csak Romániában ismert Vera Proca-Ciortea által kifejlesztett lejegyző rendszer helyett a Lábán-kinetográfiát tanulják meg, hogy ezzel is bekapcsolódhassanak a nemzetközi táncfolklorisztika vérkeringésébe. A Ceauşescu-rezsim viszont nem engedte, hogy

5

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2011/6  

A TARTALOMBÓL: Szabó Zoltán: Gadányi Pál dudás; Rangyák József: Erdélyi Prímások 14. Találkozója; Karácsony Zoltán: Fügedi János Tánc – Jel...

folkMAGazin 2011/6  

A TARTALOMBÓL: Szabó Zoltán: Gadányi Pál dudás; Rangyák József: Erdélyi Prímások 14. Találkozója; Karácsony Zoltán: Fügedi János Tánc – Jel...

Advertisement