Page 3

Gadányi Pál dudás

A TARTALOMBÓL: 4. Erdélyi Prímások 14. Találkozója Rangyák József 5. Fügedi János: Tánc – Jel – Írás Karácsony Zoltán 8. EGYSZER VOLT, HOGY IS VOLT? Kóka Rozália gyermekrovata Luca-naptól kiskarácsonyig 10. „A közönségnek táncolunk” Serfőző Melinda 13. UNESCO-listán a táncház Csonka-Takács Eszter 14. MAGTÁR Tél a mi utcánkban Széki Soós János 16. A TÖRTÉNELEM SODRÁBAN Az „aventinusi tündér” – III. Kóka Rozália 20. „Mennyországban csengetének” Gebauer Hanga 25. „Savanyó-játék” P. Vas János 27. A Kopácsi rét pontyai Henics Tamás 28. Spanyolországi szokások... Valter Linda 30. ÉTELEK – HAGYOMÁNYOK „Kisült-e már a kalácsom?” Juhász Katalin 32. Az el nem játszott zenék klubja... KultúrPart 36. TALLÓZÓ Mennyből jövök most hozzátok Csoóri Sándor 38. SZÉKI HAGYOMÁNYOK, SZOKÁSOK Disznóölés Kocsis Rózsi 40. Sokszínű Baranya Molnár Péter 42. Sue Foy angol nyelvű ismertetője

A „Népművészet Mestere” cím egyik idei kitüntetettje

A

Dráva-menti horvát származású Gadányi Pál Tótújfaluban (Somogy megye) 1932. március 31-én született. Fiatal korában – az 1950-es években – asztalos szakmát szerzett és szülőfalujában a formálódó tamburazenekar összes hangszerét (prím-, basszprím-, brácstambura, sőt tamburabőgő) elkészítette, valamint tamburásként muzsikált is. A zenekar prímása 1956-ban elhagyta az országot, így Pali bácsi figyelme a duda felé fordult, mivel lakóházával szemben Kovács Pávo, az egyik leghíresebb Dráva menti dudás lakott. Az 1960-as évektől kezdett négysípos Dráva menti dudákat készíteni. Életében mintegy ötven hangszert készített már el. Az esztergagépeket ő alakította át, amelyeken a dudák faalkatrészeit készíti. A dudabőröket is saját kezűleg, kutyabőrből vagy kecskebőrből készíti ki. Sikeresen kísérletezett a varrott, ragasztott műbőrből készült dudatömlőkkel is, hangszerei levegőellátásához a fújtatókat, a dudák megszólaltatásához szükséges bodza-, illetve nádsípokat is saját kezűleg állítja elő. Ennél, az Európában egyedülálló, a Kárpát-medencében legarchaikusabb dudatípusnál a hangszer sípszárába, favályúba mélyített, négy különálló bodzafa vagy szilvafa csövet illesztenek, és ólmozással vagy faragással alul teljesen zárt rendszerűvé alakítják ki. Ezzel az egyes csöveken el tudják különíteni az alapvető zenei funkciókat. A dallamjátszó csövön a második foktól az ötödikig szólal meg a dallam, a mellette levőn a hangszer alaphangja szól, a hátsó, hoszszabb csövön az alaphang kvartja, míg a rövidebb hátsó csövön az oktávhang (ami néhány esetben csak szeptim) szólalhat meg. A hangszer elterjedéséről megállapíthatjuk, hogy a Dráva vonalában száz-szötven km-es hosszúságban mindkét parton előfordul. A magyar oldalon Sellyétől Csurgóig találhatók meg ezek a hangszerek, főként a Dráva menti horvátok lakta községekben, ahol kizárólag ezt a típust használták. Ezek a dudák átmenetet képeznek a magyar és a horvát nyelvterületen megtalálható dudatípusok között. Gadányi Pál az utolsó olyan dudakészítő (ez tudtunkkal Magyarországra, Horvátországra, Szlovákiára, Csehországra, valamint Ausztriára is vonatkozik), aki saját archaikus paraszti közösségében sajátította el ezt a speciális képessé-

get, hogy el tudja készíteni, valamint meg is tudja szólaltatni hangszerét. Közösségének búcsúkon, kocsmai mulatozásokon, különböző rendezvényeken muzsikál és énekel. A budapesti Néprajzi Múzeumban 2002.38.1 leltári számon tartanak nyilván „Gadányi-dudát”. Gadányi Pál zenei repertoárja kizárólag szülőföldjének népzenéjéből, dudamuzsikájából áll. A táncdallamok közül páros, páratlan „drmeseket” (rezgőket), több „drmes-kolót”, kizárólag Lakócsán táncolt speciális csizmaverős kolót, valamint főként a dudával énekelhető archaikus horvát népdalokat rögzíthettek a gyűjtők. Mivel Pali bácsi fújtatóval muzsikál, így saját énekét kíséri hangszerével, amit napjainkra már gyönyörű fémbetétekkel készít el. Zenészi, hangszerkészítői tevékenysége jelentős hatással volt a táncházmozgalom égisze alatt formálódó zenekarokra, táncegyüttesek munkájára. Az általa készített hangszeren muzsikáltak a Baranya Táncegyüttes zenészei (Cserepes Károly, Bognár József ), az onnan kiváló – 1986-ban „Népművészet Ifjú Mestere” kitüntetéssel díjazott – Vizin zenekar több zenésze (Vizin Antal és Szabó Zoltán), de zenészi mentalitása hatott a Vujicsics együttes munkásságára is (lásd: Podravina című album). Több alkalommal színpadon is szerepelt mindkét említett zenekarral. Mesterének tekinti őt Végh Andor dudakészítő és dudás is, aki szintén megkapta a „Népművészet Ifjú Mestere” címet. Kedves Pali bácsi, szívből örülünk megérdemelt kitüntetésének és további jó egészséget, valamint sok-sok szép „dudét” kívánunk! Szabó Zoltán

Címlap: Betlehemezés, Méra (Kalotaszeg), 1930-as évek. Magyar Film Iroda felvétele, Néprajzi Múzeum. Belső borító: Cigány betlehemesek, Kazár (Nógrád m.), 1930-as évek. Magyar Film Iroda felv., Néprajzi Múzeum.

3

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2011/6  

A TARTALOMBÓL: Szabó Zoltán: Gadányi Pál dudás; Rangyák József: Erdélyi Prímások 14. Találkozója; Karácsony Zoltán: Fügedi János Tánc – Jel...

folkMAGazin 2011/6  

A TARTALOMBÓL: Szabó Zoltán: Gadányi Pál dudás; Rangyák József: Erdélyi Prímások 14. Találkozója; Karácsony Zoltán: Fügedi János Tánc – Jel...

Advertisement