Page 18

találkoztak a tulajdonossal és egymásra néztek, Detti úr tudta, hogy egy nagy író áll előtte, Márai tudta, hogy egy nagy nyomdásszal hozta össze a sors. Összebarátkoztak és mindjárt meg is állapodtak, hogy Detti úr kinyomtatja a könyveit. Amikor elkészültek a könyvek, Márai és a felesége minden egyes kötetet külön-külön becsomagoltak, majd egyenként hordták a postára és elküldték Ausztráliába, Amerikába és máshová, a magyaroknak. Így jutottak egy kis pénzhez és ebből próbáltak megélni. Miután átmentek Amerikába, még Párizsban az Irodalmi Újság szerkesztője, Méray Tibor [1924] kiadta az egyik regényét. Londonban is megjelent valamije, de főleg Amerikában, Washingtonban voltak olyan magyarok, akik egy-egy könyvét kiadták. Ezekből ugyan nem sok pénz jött be, de valamennyi mégis, úgyhogy ők nagyon szegényen éltek San Diegóban. Először, fiatalon meghalt a nevelt fia, azután meghalt a felesége is, a kedves Lola. Márai teljesen egyedül maradt, 1989-ben öngyilkos lett. Nem tudta megvárni, hogy Magyarországon a fordulat bekövetkezzék, és nem tudta megvárni műveinek hatalmas olaszországi sikerét. Abban a tudatban halt meg, hogy ő egy ismeretlen író. Amikor meghalt, nem terjedt híre, mert ugye, őt senki nem ismerte. Halála után nem sokkal, egy torinói kiadónak egészen véletlenül a kezébe került Márai egyik nagyon régi, francia kiadású könyve, „A gyertyák csonkig égnek” fordítása. A kiadó elcsodálkozott, hogy micsoda nagy író, aki ezt a könyvet írta! Kezdett érdeklődni, hogy ki is ez a Márai. Hamarosan megkezdte Márai összes műveinek a kiadását olaszul. „A gyertyák csonkig égnek” százezer példányban jelent meg! Ezek után Olaszországban is és az egész világon elterjedt Márai neve és híre. Nagyon tragikus volt a sorsa, nagyon sajnálom, hogy szegénynek így kellett meghalnia. Valahányszor Cs. Szabó László [1905–1984], aki a BBC-nél volt a magyar adás szerkesztője, Londonból Rómába utazott, eljött hozzánk is. Ő esszéista volt, írt regényeket is, de azokkal nem Sümegen az egykori „kocsmázókkal” (2004.)

18

Szőts István filmrendező [1912–1998] és Szőnyi Zsuzsa

vitte nagyon nagy hírre. Viszont igazi irodalmár és polihisztor volt, aki mindenhez értett, mások könyveiről írt kritikákat. Eredetileg a Magyar Rádiónak volt az irodalmi szerkesztője vagy vezetője. Amikor kimenekült ő is Olaszországba, 1949-ben Firenzébe került, de ott nem tudott sehogy elhelyezkedni. Szerencséjére valaki megkereste a BBC-től, mert ott már ismerték a nevét, és meghívták, hogy legyen a londoni magyar adás szerkesztője. Azután, egész életében azt csinálta. Elég jól keresett és így meg tudta engedni magának, hogy gyakran jöjjön Rómába. Nálunk is lakott egy ideig. Nagyon szép nyarakat töltöttünk el vele és a feleségével Franciaországban. Ennek is érdekes története van. A Loire mentén élt egy nagyon kedves, vendégszerető magyar házaspár. Az asszony híres újságíró volt Magyarországon a Horthy-időkben, Doblhoff Lilynek [1897–1973] hívták, a férje Albrecht Dezső [1908–1976], neves erdélyi politikus, újságíró volt. Emigrálásuk után a Loire mentén vettek egy kis tanyát, elhatározták, hogy pulikat fognak tenyészteni, amit majd eladnak a franciáknak. Hozattak Magyarországról egy puli párt. Azok elkezdtek szaporodni, egyszer csak már annyi volt, hogy feketéllett tőlük a tanya. Egyetlenegyet se vettek meg a franciák! Nem kellett nekik. Matyival minden nyáron elmentünk a kis autónkkal hozzájuk, felvettük Cs. Szabó Lászlóékat, és velük bejártuk Franciaországot. Bebarangoltuk a legeldugottabb zugokat is. Ott szinte minden faluban gyönyörű kis katedrálisok vannak. Úgyhogy én jobban ismerem Franciaországot, mint Olaszországot. Lacinak nagyon jó barátja volt Szabó Zoltán [1912–1984], aki a két világháború közt híres falukutató volt. Ő írta a híres „A tardi helyzet és a „Cifra nyomorúság” című, szociográfiai műveket, a „Szerelmes földrajz”-ot és sok más nagyszerű könyvet. Ő is ott élt Franciaországban. El kellett jönnie Magyarországról, mert akit a kommunisták csak egy kicsit is ellenségnek véltek, azt lehetetlenné tették. Nem bírtak azok egyet-

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2011/6  

A TARTALOMBÓL: Szabó Zoltán: Gadányi Pál dudás; Rangyák József: Erdélyi Prímások 14. Találkozója; Karácsony Zoltán: Fügedi János Tánc – Jel...

folkMAGazin 2011/6  

A TARTALOMBÓL: Szabó Zoltán: Gadányi Pál dudás; Rangyák József: Erdélyi Prímások 14. Találkozója; Karácsony Zoltán: Fügedi János Tánc – Jel...

Advertisement