__MAIN_TEXT__

Page 32

Liszt Ferenc a hátsó udvarból Sebestyén Márta október végi koncertjén a pécsi Kodály Központban Varázslatos személyiség. Mindannyian miatta vagyunk itt, az új pécsi Kodály Központban, ahol első koncertjét adja, és ahogy körbenézek, boldogan nyugtázom, hogy nem látok üres helyeket. Miatta vagyunk itt, a világ által is megcsodált hangja miatt, de a hang, amely CD-ről szólva is lenyűgöző, most intenzív jelenléttel párosul. (A 2011. október 24-én megtartott koncerten közreműködtek: Gombai Tamás – hegedű, Havasréti Pál – bőgő, Balogh Kálmán – cimbalom, Andrejszki Judit – ének, csembaló, Company Canario – historikus táncegyüttes)

S

ebestyén Márta énekel a színpadon. Énekel, történetet mesél, háttérbe vonul, előrejön, szemmel és mosollyal tartja a kapcsolatot a zenészekkel is. Akkor még nem tudom, hogy Brüsszelben megfázott, Barcelonában sem volt meleg és a katalán hegyek között sem, ahol az ezeréves apátság falai között magyar gregorián énekkel érintette meg a hallgatóságot. Csak a műsor után tudom meg, hogy a szünetben egyik karjában az infúzió, a másik kéz pedig jegyzetel, a második részre készülve. Mindezeket nem tudja senki, de nem is látható-hallható. Van a világon néhány áldott ember, akinek jelenlétében jó lenni, a percek „bársonyon futnak” és minden perccel, dallal, zenével valahogy valami jóból több lesz bennünk. Ők azok, akik építenek minket, önzetlenül, olyan természetességgel, ahogy a szőlőtőke minden évben megérleli fürtjeit. Isszuk szavait, hangjait, mint a tüzes bort, és olyankor döbbenünk rá, hogy szomjúság volt az, ami minket addig kínzott. Tulajdonképpen mindegy, hogy most egy Liszt-emlékműsoron ülünk, bár nem mindegy, hogy ki az, aki Lisztről beszél, ki az, aki vezetőnk egy utazáson a múltba, aminek történéseit, hangulatait ma már szinte nem is értjük. Szelíden kézenfog minket és a kiváló zenészekkel együtt – a gyémánthoz gyémánt illik – máris ott találjuk magunkat történelmünk boldog, várakozásokkal teli korszakában. Ez a kor a magyar nemzeti öntudat ébredésének kora. Bár Liszt nem gyűjtött népzenét és nem is tudott róla, hogy a hátsó udvarokon túl, vályogfalú házakban lakik az ősi magyar zene, mégis ráérzett valamire, ami akkoriban a leve-

gőben volt: arra a szomorúságra, mélabúra, ami a vesztes háborúk után terjed, arra a szilaj indulatra, ami ezt legyőzni kívánja és arra az eufóriára, ami az egyre gyorsuló zene hangjaira táncolókat eltölti. Sebestyén Márta magyar énekesnő. És mégis, amikor görög, román vagy cigány dalokat énekel, ezek a népek beleborzonganak a gyönyörűségbe, hallván az édes szavakat, futamokat. Felmegyek a hegyre, lenézek a völgybe, s ott látom a kedvesemet, ott látom házamat, felülről, távlatban: akkor tudom meg igazán, hol is van az otthonom. Aki ki sem mozdul házából, erről mit sem tud, neki csak a falvédő képei jutnak... Sebestyén Márta áldott ember. Áldott és áldozó, aki képes arra a csodára, hogy mindennel, amit ad, ő maga is gazdagodik. Vannak, akik zenélnek-dalolnak, jól-rosszul, de ő egy személyben érett nő, és szép-komoly szavai mögül cinkosan kikacsintó bakfis, egyszerre a zene papnője és a mezítláb, a távoli falvak poRendes-Szabó Gabriella felvétele rában a földekről hazatérő, pendelyes kislány, egyszerre méltósággal viselkedő dáma és a tánc forgatagába sikamlós csujjogatással belefeledkező, széles jókedvvel mulató egyszerű asszony. A nagy dolgok egyszerűek, mondják a bölcsek, mégis manapság, a ránk özönlő képek és hangok bonyolult korában nehéz eljutni az egyszerűséghez: ahol az énekhang a szívhez ér, ahol a hangszerek lelkünk húrjait pendítik, ahol a csendnek súlya és jelentősége van. Énekelj még sokáig, kismadár! Szávai József

A Népművészet Mestere-díj 2011-es kitüntetettjei özv. András Jánosné (András Elizabete) - népdalénekes, mesemondó Anyalai Sándor - népzenész, prímás Bodor Béla Péter és Bodor Erzsébet - néptáncos páros Gadányi Pál - dudás, dudakészítő Kovács József - zenész, tanító Maneszes Józsefné (Tóth Mária) - népdalénekes Párniczky Józsefné (Nunczás Ilona) - hímző népi iparművész Szigethy Istvánné (Anda Erzsébet) - csipkekészítő, varró népi iparművész Schmidt Sándor - fafaragó Sütő Levente Lehel - festő-bútorasztalos, fafaragó

32

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2011/5  

A TARTALOMBÓL: Török Ferenc: Harmincöt éves a Téka; Misi Gábor: „Élete pontja”; Valter Linda: Spanyol udvarlási szokások; Kóka Rozália gyerm...

folkMAGazin 2011/5  

A TARTALOMBÓL: Török Ferenc: Harmincöt éves a Téka; Misi Gábor: „Élete pontja”; Valter Linda: Spanyol udvarlási szokások; Kóka Rozália gyerm...

Advertisement