Page 5

Tánclánc Megjelent Szokolay Dongó Balázs és Bolya Mátyás önálló lemeze A lemez válogatást tartalmaz a Duna Művészegyüttes „Örökkön-örökké” című előadásához írt kompozíciókból. A Juhász Zsolt koreográfus felkérésére készült művek a színházi alkalmazáson túl tükrözik zenei-művészi törekvéseinket is. Szokolay Dongó Balázs és Bolya Mátyás szerzőpáros több mint tíz éves együttműködésének esszenciáját hallhatjuk a lemezen (tánc)színházi környezetbe helyezve. A műzene és a népzene, az alkalmazott- és a klasszikus zeneszerzés határai egyre inkább elmosódni látszanak. A népzenei ihletésű kompozíciók improvizációkba, merész hangszerelésekbe ágyazva őrzik, éltetik az évszázadok csiszolta dallamvonalakat. Ajánlás Négy évtized népzenélés és feldolgozói kísérletezés, s ki tudja hány ezer koncert és lemezélmény után, a tömegzenék soha nem látott silányodásának és túltermelési válságának idején, sajnos be kell vallanom, hogy igen ritka manapság az olyan új hang, amely magával tud ragadni, vagy jóleső izgalommal tölt el. Ez az album ilyen szempontból az egyik kivétel. Az új évezred világzenei útkeresései eddig – néhány jelentős innovációt leszámítva – nemzetközi szinten is feledhetők szerintem. Hiába a virtuozitás, a mesterségbeli tudás, ha öncélú, s csak üres fecsegésnek tűnik zene helyett. Mit sem ér, ha formákat bont az alkotó, de érzelemszegény, tartalmatlan, vagy spekulatív műveket hoz létre. Ha a befogadó nem érzékeli azt a kegyelmi állapotot, amit csak a Művész vagy a Varázsló képes megteremteni, megette a fene. Mármint azt a csodát, hogy a szemünk láttára, fülünk hallatára köti össze az Eget a Földdel, vagy a Múltat a Jövendővel, valós időben. Real-time, ahogy a művelt Nyugat mondja. Sajnos a celebek, megasztárok és kiscsillagok korában híján vagyunk az ilyen hiteles varázslóknak, ezért töltött el nagy örömmel az, hogy Dongó és Matyi – előbújva a mitologikus hírnevű énekes nimfák takarásából (Sebestyén Mártira és Palya Beára gondolunk itt) – végre kirukkoltak ezzel a felvételükkel. Lehetek elfogult, de vállalom. A kezdetektől figyelemmel követtem pályájukat, s mindkettő jó barátom és muzsikustársam is egyben, így elég jól ismerem őket ahhoz, hogy elmondhassam róluk: ők azok közül valók, akiknél a bartóki gondolat nem üres frázis, a hagyományőrzés nem kötelesség, az újítás nem kényszer, s a játék A hangfelvételen közreműködnek: Andrejszki Judit – ének; Bognár Szilvia – ének; Bolya Mátyás – koboz, citerák; Dés András – ütőshangszerek; Doór Róbert – bőgő; Glaser Péter – bőgő; Lukács Miklós – cimbalom; Mizsei Zoltán – csembaló, orgona, ének; Szokolay Dongó Balázs – dudák, furulyák, töröksíp, szaxofon, basszusklarinét Az „Örökkön-örökké” táncelőadás bemutatója 2009. április 23-án a Művészetek Palotájában volt. Táncolták: Antonopoulos Georgios, Balogh Csaba, Bednai Nikolett, Bodor Ildikó, Bonifert Katalin, Bulyáki Bernadett, Charitonidis Chariton, Gyulai Anikó, Horváth Eszter, Kanozsai Ákos, Kriston Fruzsina, Kuzma Péter, Mikulics Ádám, Nagy Péter, Pozsár Kitti, Ravasz Mária, Sebestyén Barbara, Soós Gyula András, Szabó Csaba, Szabó Vera, Tóth Tímea, Vámos László, Végh Tamás, Vincze Levente. Rohoncz Folkműhely – HagyományÉrző és IsmeretErjesztő sorozat (www.dudart.hu; www.kobzart.hu; www.facebook.com/rohoncz)

nem a szabadidő nemes eltöltését szolgálja, hanem létforma. Akiknél a tudás nem vágy, hanem kaland, s a népzene nem szent, hanem a társalkodás eszköze. Néhány gondolatot feljegyeztem a lemez hallgatása közben, melyeket itt – talán megbocsátják – rendezetlenül közreadok. - Szerencse, ha az ihlet tehetséggel, az ösztön pedig mesterségbeli tudással párosul! - Jól táncolható, de a programzenén túlmutató igényes, változatos, pontos, ihletett muzsika. - Nagyon jól szól az album. Hacukamentes keverés, természetes hangzás jellemzi. - A tételek szinte mindegyikében felsejlik a zene valamely archetípusa: hol a rítus barbár dübörgése, hol a pásztorember meditáló készsége, hol a vándorzenész csillogó szellemessége, deákos furfangja, hol az udvari muzsikus műveltsége, rögtönző hajlama, rugalmassága, hol a parasztzene elementáris hangzása dominál. Az összhatás: egyszerre szakrális és profán, azaz szigorúan kötött struktúra és forma, melyben kijelölt helye van a variánsoknak és improvizációknak. - Válogatottan nemes dallamok, mértéktartó virtuozitással, alaposan kimunkált díszítésekkel előadva. - A tételek sajnos olykor rövidek, szívesen hallgatná még az ember, akár körbe-körbe is. - Felmerül a kérdés: mitől ízig-vérig magyar zene ez, a sok török, görög, bolgár, román dallam ellenére? Válasz: a feldolgozói szemlélettől, a dallamok mögül felfénylő gondolattól, az anyagkezelés, a megmunkálás stílusától. - Végül néhány papírra vetett szókapcsolat, amit ez a zene ihletett (lehetnének akár következő lemezem tételcímei is): cigányos jazzkanász, extatikus légszomj, harmóniakaland, magyar burleszk, égbeli könnyedség, bánatnehéz szerelem, kétélű pentaton, idill véraláfutásokkal, jazzbiginn legényes, borongós szólamok, súlyosan szép ókori dráma. Bár „a közönséget nem lehet eléggé alábecsülni” – tartja pimaszul a zenész szleng – bízom abban, hogy aki csak fél füllel is hallott néhány taktust ebből az anyagból és nem teljesen lökött, az előbb-utóbb rájön arra, hogy eddig csak bálványokat imádott, s éveken át elszáguldott az igazán ihletett pillanatok mellett. Bízom benne, hogy a kábulatból felocsúdva fejvesztve rohan első ismerőséhez, akinek megvan ez a lemez, hogy lemásolhassa (talán éppen Önhöz), és aztán ezzel keljen, evvel nyugodjon. Nálam mindenesetre kiérdemelték a fiúk a Művész titulust. A Varázsló minősítésre még néhány évet készülniük kell, de hát úgy a jó, ha vannak célok és kihívások az ember életében. Kiss Ferenc

5

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2011/4  

A TARTALOMBÓL: Valter Linda: Spanyolországi hiedelmek és szokások (I. rész); Kiss Ferenc: Tánclánc; Bolya Mátyás: Koboz ÉS/VAGY iskola?; Ném...

folkMAGazin 2011/4  

A TARTALOMBÓL: Valter Linda: Spanyolországi hiedelmek és szokások (I. rész); Kiss Ferenc: Tánclánc; Bolya Mátyás: Koboz ÉS/VAGY iskola?; Ném...

Advertisement