Page 44

Néptánckutatás Dévaványán Gyermekkoromban sokat jártam a szülővárosomtól, Gyomaendrődtől tizenöt kilométerre lévő Dévaványán. Rendszerint ványai származású nagyapámmal bicikliztünk át rokonlátogatóba. Nem tudhattam, hogy ezek a ványai családi szálak milyen fontosak lesznek felnőttkoromban. családomban is, táncosként is a régi, a Huszár Vígh Kálmán 1954-ben. múlt, a gyökerek tiszteletét tanultam, (fotó: Mácz László) s ez mindmáig meghatározó alapja életemnek. Ifjú táncos koromban állandóan endrődi és gyomai nagyszüleimet kérdeztem a település táncos szokásairól. Meséltek is a bálról, a tanyasi cuháréról, a citerásokról. Tanultak a tánciskolában tangót meg szlávfokszot, de ennél többet nem tudtam meg tőlük. Egyébként mindannyian kiváló táncosok voltak. Sajnos, ma már csak egyik nagyanyám él a gyomaendrődi tanyavilágban, Öregszőlőben. A táncos szakma pedig azt válaszolta lakóhelyem és környékének táncos hagyományaival kapcsolatban feltett kérdésemre, hogy a terület korán polgárosult, és filmfelvételek nem készültek. Tudomásul vettem. Egész életemben azt hallgattam, hogy Békés megyében csak román, szlovák, szerb és cigány táncgyűjtés volt. 1985-től tanulok, 2000-től tanítok néptáncot. Amikor a szakirodalom a kezembe került, az sem bizonyított mást, mint hogy nincs anyag, számottevő kutatás nem folyt a Békés megyei magyar néptánc és népzene tekintetében. Egyszer a fülembe jutott, hogy csabai táncosok dévaványai csárdással foglalkoztak, de a kutatás félbeszakadt. És persze mindenki hallott Kádár Ferencről, a iratait tartalmazza. Elém tették az adattári tartásának búcsúztató szövegével, énekeifurulyás, tárogatós, énekes dévaványai pász- jegyzéket, s megmutatták, hogy melyik sa- vel. A táncfilmet is levetítettem, és a rossz torról, aki az elsők között kapta meg a Nép- rokban nem zavarok senkit. Dolgozni kezd- minőségű film nézése közben hangosan oltem. A célom az volt, hogy minden tánc- vastam a jegyzőkönyv szerinti táncosok neművészet Mestere címet. 2008-ban hozzám került egy táncfilm a cal, játékkal, zenével és viselettel kapcsola- vét. Egy névnél, Gönczi Györgynél felkapdévaványai múzeumból. Rossz minőségű tos anyagot áttanulmányozzak. Ezzel pár- ta a fejét: „Gönczi György itt lakott szemfelvételen nehezen kivehető mozgásokkal huzamosan elkezdtem a filmek felkutatását be’. Egy juhász. De kiköltözött a tanyákra.” szembesültem, de érdekesnek bizonyult az is. Elkértem a Magyar Tudományos Akadé- Marika néni mondatát szinte el sem hittem. anyag. A békési Belencéres Néptáncegyüttes mia Zenetudományi Intézetében található Végül kiderült, hogy a filmen táncoló Gönművészeti vezetőjeként rögtön színpadban filmeket és jegyzőkönyveiket. Előkerült egy czi György, aki 1911-ben született, nem legondolkodtam, de a némafilmen nem volt újabb film, amin 1956-ban ványai paraszt- hetett a szomszéd, viszont annak elsőszülött zene és viselet, csak civil ruhás nők és csiz- emberek táncolnak. A jegyzőkönyvben sze- fia, György, aki 1943-ban született, igen. manadrágos vagy bőgatyás-bőinges pászto- replő nevekkel és persze a filmekkel felkeres- Marika néni fia jól ismerte az idős juhászt, rok. Nem volt mit tenni, elmentem a múze- tem néhai apai nagyapám húgát, Mahovics így megszervezhettük a találkozót. Terméumba, hátha van ott még valami. Hát volt! Máriát, aki 1928-ban született és ma is Vá- szetesen következő utunk hozzá vezetett. A múzeum dr. Bereczki Imre (1912–1997) nyán él. Családommal és a ványai táncok- Nagyon megható volt, amikor felismerte a dévaványai néprajztudós, régész, polihisz- kal kapcsolatos gyűjtést végeztünk Marika filmen táncoló édesapját és édesanyját. Legtor életművének, hagyatékának megőrzésé- néninél. Értékes adatközlőnek bizonyult. újabb adatközlőm a gyermekkorára visszare jött létre. A rendkívül kedves múzeum- A beszélgetés közben többek mellett az is emlékezve még két táncost ismert fel a filmvezető és kollégái, látva érdeklődésemet és kiderült, hogy édesanyja, az én dédnagy- ről, s készségesen válaszolt minden kérdéigyekezetemet, elmondták, hogy vannak anyám, Halasi Piroska, siratóasszony volt és semre. Kiderült, hogy a család tradicionális hanganyagok, fotók, s van egy, körülbelül kiváló énekes. Néhány hangfelvétel is elő- pásztorcsalád, melynek tagjai amellett, hogy tíz nagy szekrényre való adattár, amely vá- került a családi archívumból, főleg egyházi a téli időszakban rendezvényeken és a tanyányai emberek, de főleg a „Tanár Úr” kéz- énekekkel és dédnagyanyám temetési szer- kon muzsikáltak, kiváló táncosok is voltak. Ő maga is furulyázik, klánétozik, citerázik és Források: táncol. Egy későbbi találkozásunkkor meg Szilágyiné Szentpál Mária: Gyermektáncok. Egyetemi Nyomda, Budapest, 1949. is táncoltattuk. Feleségemmel igen figyeBereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Adattára, Dévaványa, A-99. 92.1. lemreméltó csárdást járt, de elmondása szeBereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Adattára, Dévaványa, A-2008. 25. 1-1.

A

44

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2011/3  

A TARTALOMBÓL: Dreisziger Kálmán: Hídépítő vagy ellenzéki elit?; Felföldi László: Karsai Zsigmond emlékezete; Tóth Melinda: „Világzene ittho...

folkMAGazin 2011/3  

A TARTALOMBÓL: Dreisziger Kálmán: Hídépítő vagy ellenzéki elit?; Felföldi László: Karsai Zsigmond emlékezete; Tóth Melinda: „Világzene ittho...

Advertisement