Page 45

Népzene a Kárpát-medencéből Pál István „Szalonna”és bandája új CD-je – Amikor új lemez megvalósításának gondolata merül fel, akkor a zenekar vagy annak vezetője miként dönti el, hogy milyen zenék kerüljenek a korongra? – Ahány ház, annyi szokás: minden zenekar másként működik. Az első lemezemen sok zenészbarátom működött közre, ezért a most elkészült második esetében arra gondoltam, hogy azokkal a zenésztársaimmal játszom, akikkel nap mint nap együtt muzsikálok. A számokat nagyrészt én válogattam össze, persze a többiek is segítettek, hiszen mindnyájuknak van olyan kedvencee, amit szeretne lemezre venni. A hagyományőrzők által játszott zenéket sorrendben fölveszem, szétosztom a zenekar tagjai között, hogy foglalkozzanak vele. Ezt követően egyénileg meghallgatjuk a zenei folyamatokat, így mindenkinek kialakul valamilyen elképzelése, utána következik a közös próbafolyamat, amikor a zenekar összecsiszolja a „tudományt”. Mindenki elmondja, hogy ezt és ezt így és így hallotta, s az összejátszás után elkezdjük a koncerteken játszani ezeket a darabokat. A korábbi számaink mellett egyet-egyet elhúzunk az újakból, s figyeljük, hogy miként szól koncerten, a közönség hogyan fogadja. Az új számok a koncerteken kapnak életre. Kiderül, melyeken kell még csiszolni, melyek válnak népszerűvé, melyek nem. – Ez a folyamat mennyi időt vesz igénybe? – Körülbelül fél évig tart, amíg minden új számot közönség előtt ki tudunk próbálni. A lemez készítésének az a nehézsége, hogy ha közönség előtt játszik az ember, az egészen más, mintha stúdióban muzsikálunk, ingerszegény környezetben. A stúdióban azon igyekszünk, hogy a produkciónak a lemezen is jó hangulata legyen. – Ezt hogyan éritek el? – Az a szerencsénk, hogy nagyon szeretünk együtt játszani. Körbeállva muzsikálunk, hogy lássuk egymást, érezzük egymás rezzenéseit. – Hogyan dől el, hogy milyen stílusú zenéket játsszatok? – Az embert nagyon sok hatás éri, de kezd kialakulni, hogy minden zenekarnak van egy stílusa. Bizonyos dolgok nem állnak jól egy bandának, más viszont igen. A mi lemezeinken elég sok az új stílus, mert Kárpátalján olyan közegben éltem, ahol ezzel a stílusú muzsikával ismerkedtem meg gyerekkoromban. Ám a lemezen természetesen megjelenik a régi stílus is, mert anélkül nem teljes a kép. S léteznek olyan zenei élmények, amelyekben akkor részesültünk, amikor közösen gyűjtöttünk népzenét vagy játszottunk együtt idős zenész mestereinkkel. Lami Pista bácsitól adott édesapám például olyan zenéket, amiket a Galga menti szlovák összeállításban jelenítettünk meg, de a hagyományőrző rábaközi zenekarral is muzsikál-

tunk közösen a két kiváló táncos, Fitos Dezső és Kocsis Enikő lakodalmán, s most ez is megihletett bennünket. Az említett zenéket csak példaként hoztam fel, mert minden egyes szám esetében elmondhatjuk, hogy kötődik hozzá közös élmény a zenekarral. – A lemezen a sorrendet hogyan alakítottátok ki? – Ezen a CD-n a sorrend is érdekes, mert eredetileg dupla lemezt szerettem volna, viszont sok hezitálás után mégis szimpla lett. Így olyan szerkezete alakult ki, amire azt mondhatnám: muzsikáló vidékek. Turai zene Galga mentéről, püspökhatvani szlovák, s Nógrádból nagydaróci muzsika. Az első részben három különböző hangszerelés jelenik meg, hiszen a Galga menti vonósbandás, a püspökhatvaniban a harmonika is megszólal, a nagydaróciban pedig a tárogató, vagyis ennek a vidéknek három különböző színét mutatjuk be. A következő rész eggyel régebbi stílusú erdélyi blokk, ami a palatkai bandától származó 1978-as gyűjtésen alapul. Ezt két oldalról közelítjük meg, magyarnemegyei zenével Észak-Mezőség, s keletről Kalotaszeg felől. Az összeállítást vajdaszentiványi muzsikával zárjuk, Unger Balázs cimbalomjátékával, aki Toni Árpád virtuozitását idézi. A lemez végén nagy ugrással Nyugat-Magyarországra érünk, Greznár Zoltán rábaközi prímás játékát elevenítjük fel. A zenekarban új az énekes, nevezetesen a húgom, Pál Eszter, akinek ez az első nagylemeze. K. Tóth László

NÉPZENE- ÉS NÉPTÁNCKURZUS

A FŐVÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZ PROGRAMJAIBÓL

A 2003 óta működő „Eleven ördög” moldvai néptánckurzus célja a magyar népi kultúra behatóbb megismertetése. Ezért is szerepel a tanítási tervben a népi énekszövegek, illetve gyűjtött elbeszélések elemzése, amelyek révén a magyar nyelv egyik legrégebbi változatát ismerhetjük meg, valamint ezzel párhuzamosan a régi magyar falusi életformát, hitvilágot is. A kurzuson gyakorta részt vesznek meghívott előadók, táncosok, zenészek Csángóföldről (Hodorog András, László Katalin), és más néptáncok képviselői is, mint például Balogh Zsolt (cigány táncok), Anoop, Vijay Rana (radzsasztáni táncok). Célunk rácsodálkozni és elsajátítani más kultúrából származó művészeteket, ezáltal gazdagítani és sokkal inkább tudatosabbá tenni a miénk művelését. A kurzuson minden korosztály részt vehet, előzetes táncos képzettségtől függetlenül. A tanfolyamot keddenként 16.00-18.00 óráig Ábrahám Judit vezeti. Helyszín: AVKF, 1013 Budapest, Krisztina krt. 59/b. Tel.: +36 20 521 2069; www.abrahamjudit.com

MEZŐSÉGI (BONCHIDAI) TÁNCOKTATÁS ÁPRILIS 4., 11., 18. HÉTFŐNKÉNT 18.30-20.30-IG TÁNCTANÁR: FARKAS LÁSZLÓ ÉS FARKASNÉ MOLNÁR ANNA, A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES TÁNCOSAI EGY ALKALOM 1.000 FT, NÉGY ALKALMAS BÉRLET ÁRA: 3.000 FT HÚSVÉTI TOJÁSKIÁLLÍTÁS A TOJÁSDÍSZÍTŐK NEMZETKÖZI EGYESÜLETÉNEK KIÁLLÍTÁSA 2011. ÁPRILIS 18-30. TEMI FŐVÁROSI MŰVELŐDÉSI HÁZA 1119. BP., FEHÉRVÁRI ÚT 47. TEL: 203-38-68 WWW.FMHNET.HU, JANKA.KUNGL@FMHNET.HU NYITVA TARTÁS: H-V: 8-22-IG KAPCSOLAT: KUNGL JANKA (128 MELLÉK, 20-357-2127)

45

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2011/2  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Az I. Táncháztalálkozó emlékei; B. Koltai Gabriella: Jubileum: korlátok és kapaszkodók; Halász Csilla: Muzsik...

folkMAGazin 2011/2  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Az I. Táncháztalálkozó emlékei; B. Koltai Gabriella: Jubileum: korlátok és kapaszkodók; Halász Csilla: Muzsik...

Advertisement