Page 36

Fúdd el, jó szél, fúdd el Megjelent Bodza Klára népballadás CD-je A ballada a magyar népköltészet egyik legkorábban fölfedezett, páratlan esztétikai értékeket fölmutató műfaja. Hosszú évtizedek óta – legalábbis elméletben – egyetlen érettségizett diák sem kerülhet ki úgy az iskolapadból, hogy ne találkozna Kőműves Kelemen vagy Kádár Kata balladájával irodalmi tanulmányai során. Iskolai oktatásunk nagy hiányossága azonban, hogy a balladát kizárólag szöveges, irodalmi jelenségként méltatja. Arról, hogy a ballada énekelt műfaj, a legtöbb helyen egyetlen szó sem hangzik el. Úgy élnek ezek a történetek ma a köztudatban, mintha elszavalható költemények lennének, nem pedig ahogy Greguss Ágost meghatározta őket: „tragédia dalban elbeszélve”. Bodza Klára most megjelent lemeze ezt a hiányosságot igyekszik pótolni: a szándék az iskolai tananyag kiegészítése, árnyalása, gazdagítása. A lemezen nyolc régi stílusú ballada hangzik el, velük közeli rokonságban lévő műfajokkal egyetemben. A Hunyadi Mátyást megéneklő balladát és mondát azonos főhősük köti össze. A lemezen elhangzó népdal („Elment a madárka”) és keserves („Mikor bujdosni indultam”) lírai párjai a szomorú történeteket megéneklő epikus szövegeknek. A balladának a históriás énekkel, valamint más közköltészeti műfajokkal való rokonságára utal a lemezen elhangzó „Rákóczi búcsúja”, valamint a magyar hősepikában gyökerező történet a háznépe védelmében elesett hősről (itt „Kádár István históriája”, Kriza korai, székelyföldi gyűjtésében „Kerekes Izsák balladája”). A magyar műfordításban elhangzó szlovén „Mátyás király és Alencsica” kitekintés a soknemzetiségű Kárpát-medence lényegi jegyekben egységes hagyományos kultúrájára. A zömmel Erdélyből és Moldvából válogatott, önálló balladaszövegek egyetlen laza szerkezetű történetté állnak össze a figyelmes hallgató számára: az időbeli keretet Mátyás uralkodása, a török hódoltság és Rákóczi kora adja. A történelmet természetesen alulnézetben jelenítik meg a többségében tragikus („A falba épített feleség”, „Kádár Kata”), olykor pozitív végű történetek („Az elcsalt feleség”, „A szeretet próbája”, „A talányfejtő lány”). Egykori paraszti előadóik azonosulni tudtak azokkal az egyéni sorsokkal, élethelyzetekkel, intenzív érzelmi állapotokkal, amelyek a balladákban megfogalmazódnak – magukra ismerve ezért is énekelték szívesen azokat.

Kiváló muzsikusok (Blaskó Csaba, Ladányi Ferenc népzenészek, Csörsz Rumen István, a régizene tolmácsolója, Dióssy D. Ákos orgonista) jó stílusérzékkel kísérik az eredetileg kíséret nélkül előadott balladákat. Helyey László színművész prózában szólal meg, példaértékű stílus- és arányérzékkel illeszkedik a zenés egységekhez. A teljes CD végighallgathatósága szempontjából jó ötlet a szöveges és zenés, illetve a kíséretes és kíséret nélkül énekelt részek váltogatása. Bodza Klára a tőle ismert egyéni hangvétellel tolmácsolja a népballadákat: a népdaléneklés Török Erzsi által igen magas színvonalon képviselt, a klasszikus zenei hagyományokban gyökeredző hangvételét ötvözi a régizene énekstílusával, a ballada műfaja által megkövetelt visszafogott előadásmódban. (DialekTon, BS-CD 14) Sándor Ildikó 1. Béres Gyula (ének): Megy a Tiszán fel egy hajó (Nagykunság) 2. Agod Alíz, Boros-Guessous Majda Mária, Berta Alexandra, Pál Eszter, Takács Éva (ének): Vajdasági gyerekjátékok 3. Tallabille zenekar: Szegedébe csak egy kislány árva (Alföld) 4. Soós Réka (ének): Két fa között felsütött a holdsugár (Mohács) 5. Szedtevette zenekar: Lassú és friss csárdás, cinege (Bogyiszló) 6. Ábrahám Brigitta, Jőrös Andrea, Orbán Johanna, Pál Eszter, Szerencsés Martina (ének): Zoborvidéki menyasszonybúcsúztatók 7. Terék József és barátai: Karcagi verbunk, csárdás és friss 8. Burns Katalin (ének): Odabenn a zöld erdőbe’ (Magyarszovát) 9. Tímár Sára és zenekara: Magyarszováti négyes és lassú cigánytánc 10. Bíró Gergely (ének): Szentegyházasfalui cigánycsúfolók 11. Folt zenekar: Ritka és sűrű magyar, lassú és sűrű csárdás (Feketelak) 12. Csobogó Énekegyüttes: Aranyosszéki népdalok 13. Demeter Panna-Katalin (ének): Kit a bánat megér... (Gyimesfelsőlok) 14. Molnár Előd (furulya) és Németh László (koboz): Serény magyaros, öreg magyaros, gyedoj, kezes (Klézse) 15. Káplár Gréta (ének): Hozd fel, Isten, azt a napot (Csíkszentdomokos) 16. Krajcsó Bence (citera): Nagyszalontai népdalok 17. Boros-Guessous Majda Mária (ének): Szlavóniai népénekek Táncház Egyesület • FMVMCD 017 • Szerkesztette: Havasréti Pál

36

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2011/2  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Az I. Táncháztalálkozó emlékei; B. Koltai Gabriella: Jubileum: korlátok és kapaszkodók; Halász Csilla: Muzsik...

folkMAGazin 2011/2  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Az I. Táncháztalálkozó emlékei; B. Koltai Gabriella: Jubileum: korlátok és kapaszkodók; Halász Csilla: Muzsik...

Advertisement