Page 36

Száz magyar katonadal Száz magyar katonadal. Bartók Béla és Kodály Zoltán kiadatlan gyűjteménye, 1918. Dokumentumok és történeti háttér. Hundert ungarische Soldatenlieder. Béla Bartóks und Zoltán Kodálys unveröffentlichte Auswahl, 1918. Dokumente und historischer Hintergrund. Sajtó alá rendezte / Herausgegeben von Szalay Olga. Balassi Kiadó – MTA Zenetudományi Intézet, 2010. 662 p.

A

Bartók- és Kodály-kutatás ismét tett egy nagy lépést előre azért, hogy a két mester életművében megismerhessünk egy újabb, eddig alig feltárt fejezetet. A Balassi Kiadó és a Zenetudományi Intézet valamint a kutatást és kiadást támogató szervezetek, intézmények jóvoltából, Szalay Olga többéves munkájának eredményeként egy igen impozáns, kétnyelvű (magyar-német), új kötetet vehetünk immár kézbe: Bartók és Kodály 1918-ból származó kiadatlan katonadal-gyűjteményét. Igazi „Megkésett melódiák”, melyek olvastán betekintést nyerünk a két szerző munkáján, a dalokon és a katonafolklór sajátosságain túl abba a világba, amikor ez a gyűjtés történt. A Nagy Háború éveinek miliőjébe, az akkori katonaéletbe a Monarchia közös hadseregében. És nem utolsósorban Bartók és Kodály életútjának azokba az eseményeibe, melyek e gyűjteményt életre hívták. Az 1918-ban összeválogatott száz dal rendkívüli értéke, hogy az első átfogó és hiteles kép a magyar népdalról. A kéziratot az első világháború utolsó éveiben állította össze addigi gyűjtéseiből Bartók és Kodály, a bécsi Hadügyminisztérium által létrehozott ottani Zenetörténeti Központ felkérésére, mely intézmény céljául tűzte ki a Monarchia különböző nemzetiségű katonái között végzendő dalgyűjtést. A népdalokat füzetekbe rendezve, kis kiadványok formájában népszerűsítő céllal kívánták megjelentetni. A bécsi zeneműkiadónál, az Universal Edition-nál már elkezdték az osztrák füzet után a Száz magyar katonadal kiadásának munkálatait is, amikor a háború véget ért. A Monarchia összeomlását követő zűrzavarban a kiadás elakadt, a kézirat kottás része pedig elveszett. Megmaradt azonban a népdalfüzet kéziratának többi része Kodály hagyatékában, melyeknek másolatait Kodályné Pé-

Részlet a Száz magyar katonadal előszavából „Amikor feladatul kaptuk, hogy 100 kiválasztott példa alapján a magyar katonadalt bemutassuk, különböző okokból nem szorítkozhattunk csupán a háború alatt gyűjtött új anyagra. Hiszen ahhoz, hogy egyáltalán megállapíthassuk, 1914 óta létrejöttek-e dalok és melyek azok, szükséges a korábbi katonadal lehető pontos ismerete. Az utolsó, legalább részben a néphagyományból merített magyar dallamgyűjtemény lezárása óta (Bartalus, Magyar Népdalok, 7 kötet, 1873–96) többnyire csak régebbi kiad-

36

Kodály román katonáktól gyűjt 1915-ben.

czely Sarolta szíves hozzájárulásával Szalay Olga néhány évvel ezelőtt megkaphatta tanulmányozás céljára. Mivel ebben az anyagban dallamok ugyan nincsenek, de a jegyzetekben fellelhetők a katonadal-válogatás forrásai (mikor, hol, kitől gyűjtötték), valamint a dalszövegek hiteles német fordításai is, a kutató bízott abban, hogy ezek alapján a szövegekhez tartozó dallamokat meg tudja keresni a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében őrzött kéziratos népdalgyűjteményben, a Bartók- és Kodály-rendben. Hatalmas munkát végzett, míg a német szövegek újra-magyarítása után e strófákat „felöltöztette” feltételezhető hajdani dallamaikkal, s elkészítette az elveszett kézirat rekonstrukcióját. A dallamkeresés több fontos kérdést vetett fel. Egy népszerű dalgyűjtemény összeállításakor a szerzőknek törekedniük kell a legjobb dallamváltozatok közlésére, a legépebb szövegekkel. Nem tudható, hogy Bartók és Kodály alkalmazott-e, és milyen változtatá-

ványokból vett ismétlésekkel, utánnyomásokkal rendelkezünk, így fokozatosan tátongó hiány keletkezett, amelyet csak egy nagyszabású, egyetemes népdalgyűjtemény tölthetne ki. Jelen válogatással csupán jelzéseket adhatunk. Hogy e jelzések lehetőleg sokrétűek legyenek, s mivel a hadseregben manapság régebbi dalokat alig is énekelnek, egy részt korábbi gyűjtőútjaink eredményéből kellett vennünk. A másik rész abból az anyagból származik, amelyet 1916 óta gyűjtöttünk a m. kir. Kultuszminisztérium javaslatára és a m. kir. Honvédminisztérium hivatalos támogatásával a hátország különböző csapattesteinél, s amelyet e minisztériumok a cs. és kir. Hadügyminisz-

térium Zenetörténeti Központjának továbbítottak. A szöveg alapján csak szűkebb értelemben vett katonadalokat közlünk. A dallamok sorrendjét illetően a korlátozott szám ellenére zenei szótárszerű elrendezés látszott célszerűnek. Szisztémánk annak az elvnek a továbbfejlesztése, amelyet Ilmari Krohn fejtett ki elsőnek elméletileg (Sammelbände der Internationalen Musikgesellschaft IV. 1903), majd a „Suomen kansan sävelmiä” (Toinen jakso. Jyväskylä, 1904-től) című kiadványban gyakorlatban is kipróbált. [...]” (Kodály eredeti német nyelvű fogalmazásának magyar fordítása)

folkMAGazin 2011/1  

A TARTALOMBÓL: Diószegi László: Remények és aggodalmak; Paluch Norbert: Táncoló cirkusz, 2010; Barvich Iván: Tizenöt éves a Söndörgő; Ádám V...

folkMAGazin 2011/1  

A TARTALOMBÓL: Diószegi László: Remények és aggodalmak; Paluch Norbert: Táncoló cirkusz, 2010; Barvich Iván: Tizenöt éves a Söndörgő; Ádám V...

Advertisement