Page 8

Rost Andrea népdalokat énekel A Dohány utcai zsinagógában október 17-én, vasárnap Rost Andrea és Bognár Szilvia magyar, cigány és zsidó népdalokat énekelt Jávori Ferenc (Fegya), Szokolay Dongó Balázs és Bolya Mátyás zeneszerző-előadók feldolgozásában, Lukács Miklós, Glaser Péter, valamint a Budapest Klezmer Band tagjai (Gazda Bence, Nagy Anna, Kohán István és Végh Balázs) kíséretével.

A

Pannon dalok címen beharangozott produkció, amelynek alcíme a Kárpát-medencére utalt, nem előzmények nélkül való. Rost Andrea ötletének megvalósulása már túl van egy körülbelül egy évnyi gondos előkészítő fázison, melynek részeként amolyan nyilvános főpróbaként 2010. április 7-én Pécsett, június 10-én pedig Kecskeméten már hallani lehetett ezt a rendkívüli hangversenyt. De arra a bízvást zenetörténeti jelentőségűnek mondható mozzanatra, amikor a létrehozók az időközben zeneileg maximálisan kiérlelt produktumot a magyarországi legszélesebb közönség elé tárták, október 17-én került sor. Az alkalom reprezentatív jellege már a hangverseny legelején kiderült: a koncertet ugyanis teltházas közönséggel együtt a legmagasabb rangú magyar közjogi méltóságok tisztelték meg jelenlétükkel, akiknek felsorolásával csak azért nem terhelem az olvasót, mert a Dohány utcai zsinagóga mágikus terében megtartott hangversenyről a Magyar Televízió koncertfilmet készített, melynek decemberre várható sugárzása nyelvterületünk valamennyi érdeklődője számára újra átélhetővé teszi az eseményt – a televízió vagy a számítógép képernyőjén. [A koncertfilmet 2010. december 26-án, 21.25-kor vetítik az M1 adón – a szerk.]

A Rost Andrea fejéből isteni szikraként kipattanó koncepcióhoz sikerült megtalálni az ideális alkotópartnereket a népzenei ihletésű feldolgozásokban utazó szerzőpáros Szokolay Dongó Balázs és Bolya Mátyás, illetve a klezmer-muzsikus Jávori Ferenc (Fegya) személyében. Az együttműködés eredménye zseniálisnak mond-

8

ható, amennyiben úgy folytatja a klasszikus magyar népzenei feldolgozások legnemesebb (Bartók, Kodály, Lajtha és Veress nevével fémjelzett) hagyományait, hogy közben tényleges élőzeneként – a stílus pontosan körülhatárolható keretei között – hihetetlen szabadságot biztosít minden énekes és hangszeres közreműködőnek. Ráadásul napjaink világzenei irányának legrokonszenvesebb erényeivel szemben sem marad érzéketlen (ilyen erénynek vélem a választékos és nagyrészt az autentikus népi gyakorlatra támaszkodó hangszer-használatot, illetve az improvizativ előadói stílust). A két énekesnő és az őket általában kísérő, legtöbbször azonban egyenrangú kamarazene-partnerekként megnyilvánuló hangszeresek valósággal lubickoltak ebben a felszabadító örömzenei környezetben. Füllel hallhatóan, szemmel láthatóan élvezték, amit csináltak, s mivel lelkesedésük maradéktalanul átsugárzott a nézőtérre, a közönség is gyönyörködhetett benne. Ha mindehhez még hozzávesszük a koncepciót, a megjelenése pillanatától meghatározó multietnikus jelleget, illetve a végeredmény egyértelműen szerves koherenciáját, talán már tudjuk mire vélni a koncertet bevezető Frölich Róbert főrabbi bölcs szavait, aki a magyar kultúrát a több száz éve békében-bajban egymás mellett élő nemzetiségek egymásba olvadt (tehát külön-külön csak töredékesen felmutatható) mozaikjának értelmezte. Ezt a manapság ismét időszerűvé vált kiterjesztett identitást megvilágosodott zeneszerző-elmék éppenséggel már rég felismerték. Egyetemes léptékben Beethoven (alle Menschen werden Brüder), Magyarország-

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2010/6  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Barozda mindörökké; Megjelent a teljes Új Pátria sorozat; Németh G. István: Rost Andrea népdalokat énekel; Mi...

folkMAGazin 2010/6  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Barozda mindörökké; Megjelent a teljes Új Pátria sorozat; Németh G. István: Rost Andrea népdalokat énekel; Mi...

Advertisement