Page 5

A Kájoni együttessé bővült Barozda az 1. Régizene Fesztiválon. Csíkszereda, 1980.

nek és műsorvezetőnek Boros Zoltánt, magam pedig a zenei szerkesztés feladatát láttam el. A televízió jelenléte nélkül nem is lehetett volna szó a fesztivál beindításáról, hiszen az együttesek utaztatásának, háromnapi ellátásának költségét a megyei hatóság nem tudta volna vállalni. A televízió akkoriban a mainál jobb anyagi erőforrásokkal rendelkezett, s általa a fesztivál országos népszerűsítése is megoldódott. Ebbe besegített a Marosvásárhelyi Rádió azzal, hogy a vár kápolnatermében külön hangfelvételeket készített, riportokat közvetített, s az akkori romániai magyar sajtó is nagy számban jelen volt. Az első fesztiválon magyar vonatkozású régizenét játszottunk írott forrásokból. Ehhez a Barozda hangszerkészletét bővítenünk kellett, bevontunk több csíkszeredai zenetanárt, s ezt a kibővített Barozda együttest neveztük akkoriban Kájoni együttesnek. Mi ugyanolyan öltözetben szerettünk volna fellépni, mint a Barozda népzenei koncertjein szoktunk: farmer és fehér székely ing, de a televízió ragaszkodott a korabeli kosztümökhöz, melyeket maga szállított oda. Kájoni együttesként mi is beöltöztünk ezekbe, Barozdaként viszont egy pár száz évvel korábbi semlegesebb erdélyi kisnemesi viseletet választottunk, ami nem köthető egyetlen tájegységhez, hiszen több tájegység népzenéjét játszottuk. A második fesztiváltól kezdve arra kezdtünk szakosodni, hogy a népzene-régizene kapcsolatát mutassuk be a Barozda és a Kájoni együttesekben rejlő lehetőségekkel. A harmadik fesztivál idején én már a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttesnél voltam művészeti vezető, de a kapcsolatom nem szakadt meg barátaimmal. A negyedik fesztiválra a népzene és műzene kölcsönhatása témakörében egy hosszabb összeállítást készítettem, műsorvezetéssel együtt, A verbunkos stílus kialaku-

lása címmel, a Barozda és a Maros Művészegyüttes közreműködésével. Előbbi a népi verbunk-változatokat, utóbbi az írott forrásokban fennmaradt verbunkos zenét szólaltatta meg. A kapcsolatunk azáltal is fennmaradt, hogy Marosvásárhelyen akkoriban kezdtük újra a táncházat, amit korábban a Regös együttes indított. Az egykor Kolozsváron működő Ördögszekér együttes két tagja, Sepsi Dezső és Sinkó András Marosvásárhelyre került, így Ördögszekér néven muzsikáltunk a táncházban, együtt Toró Lajossal, aki pár év múlva került Csíkszeredába, s azóta a mai napig a Barozda tagja. Ezzel a marosvásárhelyi Ördögszekérrel készítettünk egy szintén táncrendcentrikus nagylemezt, amelyen Györfi Erzsike is énekelt. A Barozda és a Kájoni együttesek vezetését Csíkszeredában 1981 őszétől Simó Jóska vette át. A következő években számos új

műsor készült, s az állandó táncházi zenélés mellett fokozódott az erdélyi népzenét és régizenét széles körben népszerűsítő tevékenység, az iskolai koncertek, templomi hangversenyek, országos koncertkörutak. Emlékezetes, kiemelkedő műsorok készültek, mint például a Balassi Bálint énekelt versei és a Carmina burana, amelyeket az erdélyi és a magyarországi kritika egyaránt méltatott. Az 1978-as egy hónapos görögországi vendégszereplés óta a Barozda nem járt külföldön. Végre 1982-ben Pécsi L. Dániel és Simén András meghívására lehetőség nyílt az első magyarországi fellépésre az Esztergomi históriások című koncertsorozat keretében. A Kájoni és a Barozda Budapesten is koncertezett, utóbbi teljes táncházat is muzsikált a Fővárosi Művelődési Házban. Stuber György videófelvételen örökítette meg ezeket az eseményeket. Az együttesek tagjait Lékai László bíboros, esztergomi érsek is fogadta. Emiatt otthon elkezdődtek a zaklatások. De nemcsak emiatt, hiszen az együttesnek az erdélyi magyar zenei múlt megismertetését célzó műsorpolitikája, magyarországi kapcsolatai, egyházi koncertjei, a Szabad Európa Rádiónak az együttesről sugárzott műsorai a romániai hatóság szemében nemkívánatossá tették az együttest. 1985–86-ban fokozódtak a zaklatások. A cenzúra nem engedélyezte a már elkészült, Állapotomat jelentem című erdélyi vonatkozású régizenét tartalmazó nagylemez megjelentetését, a Barozda-műsorokat politikai szempontból nem megfelelőknek nyilvánították, betiltották. 1986-ban a Barozda Népek zenéje címmel Csíkszeredában tartotta meg utolsó önálló koncertjét, amelynek műsorán román, olasz, francia, szerb, török és magyar nép-

A Barozda az 1980-as évek közepén (Simó József, Györfi Erzsébet, Bokor Imre, Toró Lajos)

5

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2010/6  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Barozda mindörökké; Megjelent a teljes Új Pátria sorozat; Németh G. István: Rost Andrea népdalokat énekel; Mi...

folkMAGazin 2010/6  

A TARTALOMBÓL: K. Tóth László: Barozda mindörökké; Megjelent a teljes Új Pátria sorozat; Németh G. István: Rost Andrea népdalokat énekel; Mi...

Advertisement