Page 4

tett Kiss Lajos Lőrincréve népzenéje – Karsai Zsigmond dalai című monográfiája. A Táncházi muzsika-sorozatban Sebő Ferenccel közösen adták ki a Lőrincréve című lemezt, mely 1986-ban „Az év hanglemeze” lett. Martin György minden idők legjobb népművészei között emlegette, közös könyvük Lőrincréve táncai és táncélete címmel 1989-ben látott napvilágot. * Tinkával [Martin György] a kapcsolat megint kiújult és kijárt Pécelre a pontozót és csárdást tanulni. Akkoriban járt Bagra is gyűjteni, így útba ejtett. Vasárnaponként tíz órára érkezett és délig-egyig táncoltunk, beszélgettünk, mert nemcsak a tánc érdekelte, hanem hogy kik, mikor és kitől tanulták a táncokat, milyen alkalmakkor, és milyen volt a viseletük a fiúknak és lányoknak, és a zenekar hány tagú volt. Az idősebbek táncoltak-e, és még nagyon sok mindenről, ami a falu életét a tánccal összekapcsolta.Utána megebédeltünk és aztán ment az állomásra a vonathoz és ment Bagra. Tinka volt az egyetlen, aki a pontozó minden figuráját megtanulta és szépen, stílusosan el is táncolta. Az akkor ismert táncok közül a leggazdagabbnak, színesnek és nemesnek tartotta a lőrincrévi pontozót. Az addigi tevékenységemért, amit önzetlenül átadtam egyedeknek, együtteseknek, csoportoknak, felterjesztett „A Népművészet Mestere” címre, amit 1961. augusztus 20-án a Parlamentben adtak át Dobi István társaságában. Én voltam a legfiatalabb népművész mester a negyvenegy évemmel. * Az országban több táncegyüttesben tanultak lőrincrévi táncokat magától Zsiga bácsitól. Martin György így ír erről: „Táncosok tömege tanulhatott tőle közvetlenül, s ennek során nemcsak a pontozóra, hanem a többi lőrincrévi táncra, még a románokéra is sor került. Tánca széles körű terjedésére jellemző, hogy a hetvenes évek szólótáncversenyeinek gyakori próbatételévé vált a pontozó.” A lőrincrévi tánckincsből koreográfiák sora született Molnár Istvántól, Falvay Károlytól, Létai Dezsőtől, Timár Sándortól, Nagy Alberttől. A pontozó határainkon túlra is eljutott, az Állami Népi Együttes 1951-ben díjat nyert a tánccal Berlinben, majd a siker nyomán az egykori Szovjetunió Állami Népi Együttese műsorán is szerepelt. 1953-ban a bukaresti szólótáncversenyen Molnár István koreográfiája nyert díjat. A hetvenes évektől a pontozó közvetlenül is eljutott külföldre Zsiga bácsival és feleségével. Népművész csoportok tagjaként beutazták szinte az egész világot. Eljutottak az Egyesült Államokba is, ahol az amerikai

4

magyarok 1976 óta Pontozó néven rendezik meg egyik fesztiváljukat. A táncházmozgalom kiteljesedésével a tánc mellett a lőrincrévi dalokból is egyre több vált közismertté, a táncházi zenekarok mind gyakrabban szólaltatták meg a lőrincrévi tánczenét. Fontos eseménynyé vált a Pécelen majd’ három évtizede minden farsangkor megrendezett Lőrincrévi bál is. 2000-ben Karsai Zsigmond húsz festményét ajánlotta fel a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak. A képek ünnepélyes átadásakor hetven péceli táncos ropta a lőrincrévi táncokat. Zsiga bácsi kilencvenedik születésnapja alkalmából az egész éven át tartó ünnepségsorozatnak lehetünk hálás tanúi. Májusban kiállítása nyílt Leányfalun, s október 4-én Pécel is kiállítással köszöntötte. Születésnapjához kapcsolódva pedig rádió- és televízió-interjúk sora készült vele. Szeptember közepén kihirdették a Szellemi Kulturális Örökség nemzeti jegyzékét, melynek része lett a Népművészet Mestere-díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége is. A Népművészet mestereit – mint legidősebb – Zsiga bácsi képviselte volna az ünnepi eseményen. Sajnos akkor nem tudott részt venni a díjátadáson, ezért október 3-án vehette kézbe az elismerő oklevelet. A Hagyományok Háza színháztermében összegyűlt táncosok, zenészek, énekesek, népzene- és néptánc-kutatók, koreográfusok, barátok nagyszabású ünnepi műsorral tisztelegtek a festő-táncos mester előtt. Sebestyén Márta éneke után Dr. Felföldi László, az MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Osztályának vezetője köszöntötte, majd a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság részéről Csonka-Takács Eszter szólt néhány elismerő szót. A régi jó barát, Borbély Jolán néprajzkutató, Martin György özvegye megható, elfogódott megemlékezése után Timár Sándor koreográfus kedves mondatai és Sebő Ferenc népzenekutató anekdotái melengették az ünnepelt és az egybegyűltek szívét. A Teszáry Miklós által szerkesztett köszöntőműsorban Zsiga bácsi egyedülálló pontozó-fütyülése és éneke mellett visszaemlékezéseiből is hallhattunk részleteket. * Volt egy rendkívüli eset, nem is hiszem, hogy sok ilyen történt a világon 1981-ben. Kanadába volt egy meghívásunk Bartók Béla 100. születési évfordulója alkalmából, ifj. Bartók Béla, Somfai László, Kárpáthy János, Sebő

fotó: Falvay Károly

Feri, Kovács Tivadar és a magam részére. Rómából indult a gépünk Torontóba. Jó hoszszú volt az út, szép időt fogtunk ki, mikor az Atlanti-óceán felett repültünk, hozták a légikísérők az enni-innivalót. Fogyasztás közben kérdeztük, hogy egy kis jó bort kaphatnánk-e még. Nem volt tele a százkilencven férőhelyes gép, úgy látszik, volt még feleslegük és hoztak. Megköszönésképpen Kovács Tivadar elővette a hegedűjét és muzsikált a szép lányoknak, már úgy énekelgettünk is. Egyszer csak Tivadar elkezdett pontozót muzsikálni és nógattak, hogy táncoljak. A repülőgép hátsó szélén volt a helyünk, és ott a végén volt egy kis terecske. Nem sokáig kérettem magam, elkezdtem pontozni. Erre az egész repülőgép utasai odafigyeltek, hogy mi történik ott hátul. Aztán csárdást is húzott Tivi, én meg felkértem a légikísérőket és megforgattam őket. Nagy vidámsággal telt az út, hoztak még italt, úgyhogy jó kedvvel repültünk át az óceánt és érkeztünk meg Kanadába. * Régi lőrincrévi fényképek mellett Zsiga bácsi néhány táncos filmfelvételét is kivetítették. A Gombos András vezette Szeged Táncegyüttes a Lőrincrévi táncokat, Nagy Albert koreográfiáját mutatta be, a Gyuláról érkezett Harmati Patrik és Horváth Péter pedig Karsai Zsigmond és Hidas György egykori táncát elevenítették fel a színpadon. A Csillagszemű Táncegyüttes számára Timár Sándor éppen tíz évvel ezelőtt, Zsiga bácsi nyolcvanadik születésnapjára készített lőrincrévi koreográfiát; ezúttal is ez a mű került színre az ünnepelt tiszteletére. Hetényi Milán, a Népművészet Ifjú Mestere furulyázott és énekelt, majd a táncos

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2010/5  

A TARTALOMBÓL: M. Nagy Emese: Isten éltesse, Zsiga bácsi!; Sándor Ildikó: Lili dalai; Hála József, G. Szabó Zoltán: „Dudásoknak, kanászoknak...

folkMAGazin 2010/5  

A TARTALOMBÓL: M. Nagy Emese: Isten éltesse, Zsiga bácsi!; Sándor Ildikó: Lili dalai; Hála József, G. Szabó Zoltán: „Dudásoknak, kanászoknak...

Advertisement