__MAIN_TEXT__

Page 30

A radzsasztáni langáknál 2009-2010-es indiai úti élmények – II. rész A sivatag virágai Észak-India nyugati részén, a Thar-sivatag csücskében található a falu, Barnava (Badnawa), ahol a langák laknak. A sivatagnak ezen a részén, körülbelül hatféle növény él: a buwali, behoni, dzsuláb, aklo, baoli, khedzsi, valamint néhány fafajta: a nim és a rohida. Mindezekkel reggeli sétáink során ismerkedtem meg, amikor háziasszonyommal, Amuval és még néhány női családtaggal felkerekedtünk, hogy a szokásos sétánkat megtegyük. „Kizarándokoljunk” a falu szélére, arra a szegeletre, amit nálunkfele „árnyékszék”-nek neveznének el. Dzsuláb virágot gyűjtöttünk a gyerekekkel, amit otthon pohár vízbe tettem, díszítésként fel a polcra, mert asztal itt nincs, váza sincs, na meg a virágszedés sem annyira szokás. – Ezt a növényt nem jó megenni! – figyelmeztetett rögtön a gazdám. A buwaliból és a behoni növényből kötik a seprűt, ezzel borítják a kecskeólat is, hogy árnyékot vessen szegény párának a hőségben. A khedzsi növény apró levelei a kecske takarmányozására szolgálnak. A dzsuláb törpe, zsenge szárú, sárga virág, ami nálunk Csíkban a „mocsárcsi” virágra hasonlít a leginkább; mérgező növény. Az aklo nagy, zöld, viaszos leveleivel reménységet sugároz itt a sivatag pusztaságában, barátságos, amit rögtön ellensúlyoz a baoli szúróssága, hoszszan elnyúló, a szárán veszedelmesen szúrós tüskékkel. Lépten-nyomon beleakad a csunri (vagy odanio), a fejre való hárászkendő, vigyázni kell, nehogy tüskéje megszúrja

Kecskével Barnavában (Ábrahám Judit)

a lábat. „Amikor India függetlenné válásakor a brit hatóság kivonult, ezt a baoli magot a katonák szanaszét szórták, még utolsó bosszúból” – mesélte a szomszéd bácsi. A nim a nálunk növő fűzfára hasonlít leginkább. Jó árnyékot vet, leveleiből a

Aklo növény a Thar-sivatagban

30

kecskéket takarmányozzák, illetve a tevék szokták letarolni. Erről jut eszembe, hogy talán ezért nevezik „Thar”-nak ezt a sivatagot, mert tar, vagyis kopasz...? Nahát, mintha csak otthon kószálnék, olyen ismerősen csengenek egyes nevek. A Bacsu Khan a moldvai csángó „bacsó” szóra emlékeztet, ami bácsit jelent, a gyimesi csángóknál pedig egy halfajtát; Bacsi – talán az előző férfinév női megfelelője; Csoban – ugyancsak női név; Szamu – női név; Kadar – férfinév. – Radzsi kuszi? (Jól vagy?) – kérdezik a szembejövő asszonyok, szomszédok. – Há, thíge! (Igen, jól vagyok!) – erre ez a legmegfelelőbb válasz. Ennél jobban már nem is lehetnék, amikor ekkora rajongás vesz körül...! Aztán még kérdik, hogy: „Boldog vagy? Mert ha te boldog vagy, akkor mi is boldogok vagyunk!” Bemegyek egy dszúplrába (zsúpfedeles köralakú házba): baloldalt van a tűzhely, kis agyagépítmény a földön, amire a főzőedényt helyezik, fölötte falba mélyesztett polc, rajta főzőeszközök, fűszerek, körben kisebb ablaknyílások, aztán kissé jobbra, egymásra rakva a fekhelyül szolgáló színes takarók és ládikó. Ebbe lehetnek bezár-

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2010/5  

A TARTALOMBÓL: M. Nagy Emese: Isten éltesse, Zsiga bácsi!; Sándor Ildikó: Lili dalai; Hála József, G. Szabó Zoltán: „Dudásoknak, kanászoknak...

folkMAGazin 2010/5  

A TARTALOMBÓL: M. Nagy Emese: Isten éltesse, Zsiga bácsi!; Sándor Ildikó: Lili dalai; Hála József, G. Szabó Zoltán: „Dudásoknak, kanászoknak...

Advertisement