Page 20

M AGTÁR

DALMÁCIAI ESTE

ISTRIA VENDÉGE VOLTAM

SOROK A KABÓCÁK ÉNEKÉHEZ

Eltûnt e nap már. Zengõ kabócákról írok, elnémult szívvel

Fél lábon billegõ olajkutak nem ültek bõrömre

mélyzöld ecsetfák parti õrjáratában – sodródó félben

vérszomjas marással: szúnyogtalan, szelíd volt ez az este.

Amikor kimásztam a partra, jó térdeimet véresre marták tüskés csillagok. Hátamon hullámok hátizsákja, fejemre Héliosz a dárdáit dobálta, azt sem tudtam, hogy hol vagyok...

tenger és ember között. Ne moccanj. Kiköt, jön a sötétség...

Felhõjárványok csapatait a tekintet és az adriai szél tovaûzte. A vágyhajók, az idõtlenek vissza merültek a vízbe megint, az elszakadt szerelem

RAGUZA PARTJAINÁL

Alkonyvitorla Raguza partjainál, Kerek bástya véd

piros bugyija bebújt a szentek rongyai közé. .....

a kinti széltõl. Könnyû kezed nem érzem a vállamon már: IN MEMORIAM ZRÍNYI Vége a szónak, a szép tanításnak, a holdnak a vízen.

Csöndben vannak az árulók ma éjjel, mert az éjszakában turbánok mozognak. Õrjítõ harsogás dõl majd a várkapukra; Óh istenem, ne hagyj magunkra, hajnalra minden csupa vér lesz... Csöndben vannak a betûk is ma éjjel, pihen a penna, kalamáris, könyvtáradban a mécsek kihunynak, s ébred a kard. Jó úr, kezed magyar istenek vezessék!

20

Idõre mentem, a hold már közeledett a Fórum fölé, rám vártak részeg, dühödt alakok. Ruhátlan voltam, s igaz szavú. Tejút-tekintetû. Vért habzó, hörgõ csõcselékhez így nem szólhatok... Becipeltek hát az izzó porondra; Oroszlánt üvöltött a rovar-publikum, de a jó lény csak ült, csak ült velem. Félrebiccentett fejjel nézett, s nem értette, hogy miért vagyok még mindig meztelen... * Aztán megunták. Férgek közé vetettek, harsogó késekkel fölhasogattak, nyelvemet egy vad kutya kapta. * Szolgálónõ mentett ki az istenek kegyébõl. Kivitt a vízhez, s visszaszórt oda, ahonnan jöttem; tengeri csillagok közé az alkonymagányú õsi csöndbe. Szép tuja ecsetje rajzolja meg emlékét valamelyik parton...

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2010/5  

A TARTALOMBÓL: M. Nagy Emese: Isten éltesse, Zsiga bácsi!; Sándor Ildikó: Lili dalai; Hála József, G. Szabó Zoltán: „Dudásoknak, kanászoknak...

folkMAGazin 2010/5  

A TARTALOMBÓL: M. Nagy Emese: Isten éltesse, Zsiga bácsi!; Sándor Ildikó: Lili dalai; Hála József, G. Szabó Zoltán: „Dudásoknak, kanászoknak...

Advertisement