Page 38

A pásztorfurulya és tanítási lehetőségei Adalékok az alapfokú művészetoktatáshoz – I. rész Bevezet A korban, amelyben élünk, nagy szükség van egy könnyen elsajátítható zenei nyelvre, melyen keresztül a fiatalok megismerkedhetnek a magyarság hagyományaival, zenei gondolkodásával, nyelvezetével. Ennek a kifejezésmódnak az elsajátításával értékessé tudja tenni szabadidejét, emlékezetessé közösségi alkalmait. Ehhez megfelelő eszközként kínálkozik egy, a magyarsághoz mélyen kötődő hangszer: a pásztorfurulya. A hagyományos magyar kultúrában, a parasztság mindennapjaiban ez a hangszer megtalálható volt a Kárpát-medence egész területén és Moldvában. A pásztorfurulya az első zeneszerszámok között volt, amivel egy felcseperedő gyermek a falusi életben megismerkedett. Hallhatta gyermekjátékokban megszólalni ugyanúgy, mint a bánat kifejezőjeként, éneket és táncot kísérni közösségi alkalmakkor, fonó és más kalákamunkák idején. A hangszerről Petrás Ince János klézsei népdalgyűjteményében ilyen szavakat találunk: „Egyszeribe kedvem Ugy el szomorodék Hogy vig szöltülészem Meg keszerveszedék.” 1 Lakatos Demeter soraiból az örömet, vígságot hallhatjuk ki: Este vannak guzsalyasak menek én is fonóba, csángú ínekeket hozok, mint nagytatám faluba. Szültülgetnek a leánykák ínekelni det hallnak nótát, amit ők kívánnak, suttyomba már csókolnak. Házban táncolnak a leányak, repülnek a szalagok, varázsa éjszekának csárdást járják, csillagok. (Itt nálunk télen) Manapság, urbanizált világunkban, az általános iskolás korosztály nem találkozik ilyen élményekkel, hacsak nem az alapfokú művészetoktatási intézményekben, amennyiben a szülők nevelési stratégiája ezt igényli. Azonban nem elég, hogy a szülő hajlandó legyen gyermekét ilyen irányba terelgetni, szembe kell néznie bizonyos A Nyíregyházi Főiskola ének-zene-népzene szakára benyújtott szakdolgozat átdolgozott változata.

38

problémákkal is. Ezek közül rögtön az első a hangszerválasztás. Általában lehetőség nyílik a klasszikus zene, a jazz és a népzene hangszereiből választani. Az első két zenei műfaj hangszerei néhány kivétellel tulajdonképpen fedik vagy fedhetik egymást. A hagyományos paraszti kultúrában elterjedt hangszerek viszont csak részben egyeznek meg az előbb említettekkel. Különböznek tőlük például azok a furulyafélék, amelyeket nem csak a magyarság használ, hanem Közép-Európában máshol is elterjedtek. Gondolok itt a pásztorfurulyára és annak számtalan változatára, flótára, hosszúfurulyára, kavalra, tilinkóra stb. Hogy miben különböznek? Miért van megkötve a keze annak, aki komolyzenei hangszereken akar népzenét játszani és viszont? A választ Bartók szavai rejtik: „… amelyik paraszt már annyira kultúrember, hogy klarinéton muzsikál furulya helyett, az már tönkrement a folklór számára. Az már urasan akar az uras hangszerén játszani, cigányt utánoz stb. Márpedig az utánzat legtöbbször értéktelen. Viszont fordítva az is megtörténik, hogy népies hangszeren utánzó műstílusban játszanak. Természetes, hogy ez épp olyan értéktelen.” 2 A probléma ott kezdődik, hogy a néphagyományban elterjedt hangszerek más-más hangsorokkal, rendszerint más hangközökkel rendelkeznek. Ennek következetessége leginkább a furulyák hangolásában mutatkozik meg. A semleges tercű-szeptimű hangsor a pásztorfurulyáknál mind az öt magyar népzenei dialektusnál, sőt a nem magyarlakta területeken is közel azonos. Hasonló jelenségek az énekelt dallamok esetében is tetten érhetők, emiatt külön jelrendszert kellett kialakítani, mert a népzene sajátosságai csak részben követhetők a komolyzenében megszokott lejegyzési gyakorlattal. Ezek a különbségek alapvetően kétfajta zenei gondolkodást tükröznek. Énekes dallamaink és az ezekhez szorosan kötődő furulyajáték alapvetően egyszólamú, archaikus játékmódot követ, a műzenében használatostól gyakran eltérő hangsorokat használva. Ezen kívül a népi hangszerektől megszokott hangszínek nem produkálhatók komolyzenei hangszereken és viszont. Úgy gondolom azonban, a pásztorfurulya használatának elsajátítása kiváló lehetőséget biztosít az instrumentális zene alapjainak megismerésére. Egy jól átgondolt oktatási stratégia segítséget nyújthat a népzene és más zenei műfajok közti átjárhatóság fel-

Erdélyi furulya felső része (Néprajzi Múzeum)

ismerésére, fuzionális alkalmazására. Ezenkívül a növendék a tanulási folyamat évei alatt betekintést nyerhet a magyar és más Kárpát-medencei népcsoportok hagyományos kultúrájába. Írásommal ehhez kívánok hozzájárulni. Dolgozatom első felében a pásztorfurulya általános ismertetésével foglalkozom. A továbbiakban bemutatom a hangszer elterjedését, majd rátérek a paraszti kultúrában használatos hangszertanulási módszerekre; még élő adatközlők emlékeit, gondolatait elemzem interjúkon keresztül a tanulás, a hangszertudás fejlődés szempontjából, majd ezeket vetem össze a zeneiskolai gyakorlattal. A furulya szó etimológiája, a pásztorfurulyával kapcsolatos kifejezések A furulya elnevezés értelmezéséről Czuczor Gergely és Fogarasi János által írt „A magyar nyelv szótára”3 ad felvilágosítást: „FURULYA, (fur-u-ly-a) fn. tt. furulyá-t. Általán, egyszerű furt hangszer síp alakkal,melynek billentyűi nincsenek. Bodzafurulya. Különösen a pásztorok, ú. m. juhászok, kanászok

Profile for folkMAGazin

folkMAGazin 2010/3  

A TARTALOMBÓL: Farkas Irén: A textilművészet varázslatos mágusa; Marton László Távolodó: Főhajtás Cseh Tamás előtt; K. Tóth László: A Kaláka...

folkMAGazin 2010/3  

A TARTALOMBÓL: Farkas Irén: A textilművészet varázslatos mágusa; Marton László Távolodó: Főhajtás Cseh Tamás előtt; K. Tóth László: A Kaláka...

Advertisement